Palkovič átvette a káoszban úszó egészségügyi tárca irányítását Nagy Roland2023. 03. 14., k – 14:29 Pozsony |
Az utóbbi hetekben egyre több botrány kerül felszínre az egészségügyi minisztérium működésével kapcsolatban. Nemrégiben nagy port kavart Vladimír Lengvarský lemondása, illetve az utolsó tárcavezetői döntései, újonnan pedig a rendőrség egy lehallgatási ügy miatt razziázott a minisztérium épületében. Ebben a kaotikus helyzetben veszi át a tárca irányítását Michal Palkovič.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök Lengvarský távozása után Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető miniszterelnököt bízta meg az egészségügyi tárca irányításával. Heger, akinek a kormányfői kötelességei mellett még a pénzügyminisztérium irányításáért is felelnie kell, azonnal le is szögezte, hogy az egészségügyi minisztérium gyakorlati vezetését az újonnan kinevezett államtitkárra, Michal Palkovičra bízza.
Palkovič korábban az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalban (ÚDZS) dolgozott, szakmai körökben pedig elismert patológusnak számít. Heger azt mondta, ha tehetné, államtitkár helyett miniszternek nevezné ki, de ügyvezető miniszterelnökként erre már nincs meg a jogköre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Zuzana Čaputová köztársasági elnök csütörtökön elfogadta Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter lemondási kérelmét. A távozó tárcavezető a lemondását követően meglepően élesen fogalmazott, bírálta Igor Matovič (OĽaNO) korábbi pénzügyminisztert és a kormányt is.
Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető kormányfő a csütörtöki sajtótájékoztatóján megköszönte a távozó tárcavezetőnek a közös munkát. Kiemelte, Lengvarský egy rendkívül nehéz időszakban, a koronavírus-járvány kellős közepén vette át a tárca vezetését, és meg is tudott birkózni a feladattal. Hangsúlyozta, Lengvarský minisztersége alatt olyan fontos törvényeket sikerült elfogadtatni a parlamentben, mint például az évek óta húzódó kórházreform.
Ugyanakkor megjegyezte, a miniszter az utóbbi időben rosszul kommunikált az említett reformról, valamint a Szlovák Orvosszakszervezettel és a rendelők képviselőivel sem volt ideális a párbeszéd. Az utolsó cseppet a pohárban az Európai Uniós helyreállítási alapjával kapcsolatos késések, konkrétan a rázsochyi kórház felépítésének esetleges csúszása jelentette. Az ügyvezető miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad bedőlni az ellenzék azzal kapcsolatos riogatásának, hogy az említett kórház nem épül fel, és Szlovákia elesik az uniós forrásoktól. A helyzet megoldása érdekében az egészségügyi tárca irányítását egy válságcsoport veszi át, melynek élén egyelőre Michal Palkovič lesz államtitkárként, aki eddig az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) munkatársaként tevékenykedett.
Zuzana Čaputová szintén megköszönte Lengvarský munkáját, de ő is emlékeztetett a helyreállítási alappal kapcsolatos késésekre. Továbbá elmondta, az egészségügyi tárca irányításával Hegert bízza meg. A kormányfő így a pénzügyi tárca mellett már az egészségügyi tárcáért is felelni fog.
Lengvarský nem finomkodott
Mivel tavaly decemberben a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól, és Hegernek ügyvezető miniszterelnökként már nincs meg a jogköre arra, hogy minisztereket váltson le, ezért Lengvarskýnak egyenesen a köztársasági elnöknél kellett jeleznie a távozási kérelmét.
A leköszönő miniszter az államfővel való találkozás után tőle szokatlan módon, éles hangnemben bírálta a kormányt, valamint Igor Matovič (OĽaNO) egykori kormányfőt és pénzügyminisztert.
„Nem fogok tovább nyomás alatt dolgozni egy olyan környezetben, amely jelenleg káros, és tele van politikai korrupcióval, valamint politikai tapasztalatlansággal”
– fogalmazott a miniszter.
A politikai korrupció alatt azt értette, hogy olyan személyeket próbálnak beültetni a fontos pozíciókba, akiknek nincs meg a megfelelő szakmai képesítése. Hogy pontosan kikre gondolt, nem árulta el. Továbbá azt mondta, nem tartja magát olyan embernek, aki megriad a harctól, de a minisztérium élén szerzett tapasztalatai alapján már biztos abban, hogy nem szeretne a politikában tevékenykedni. Végül pedig odaszúrt Matovičnak is.
„Megbirkóztunk az orvosok teljesen felesleges sztrájkjával is, amit a pénzügyminiszter okozott a politikájával”
– zárta a leköszönő miniszter.
Állandó nyomás alatt
Lengvarský 2021 tavaszán került az egészségügyi minisztérium élére, azt követően, hogy Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi tárcavezető megbukott a Szputnyik V orosz vakcina megvásárlása miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter lemondott posztjáról.
Igor Matovič miniszterelnök (OĽaNO) és Marek Krajčí egészségügyi miniszter közösen tartottak sajtótájékoztatót az aktuális politikai helyzethez.
Marek Krajčí megköszönte az OĽaNO és a Sme rodina támogatását, de elmondta, hogy az SaS és a Za Ľudí a távozásához kötötték a koalícióban való maradást, ezért lemond a posztjáról.
Krajčí megköszönte a munkát az összes egészségügyi dolgozónak és mindenki másnak is, aki segített neki a munkában az elmúlt egy év során.
Matovič hosszasan dícsérte Krajčít, aki szerinte a kormány azon tagja volt, aki mindig az emberek életét tartotta szem előtt. A kormányfő szerint a miniszter távozása abszurd, hiszen ő volt az, aki felelősségre szólított fel mindenkit, mikor mások nyitni akartak.
„Rendkívül büszke vagyok rá, és nagyon sajnálom, hogy azok az emberek, akik egy éven keresztül nem segítettek neki, most egy rituális áldozatot követeltek” – mondta Krajčíról a miniszterelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök és az SaS is megerősítette, hogy véget ért a kormányválság, a négy koalíciós párt megegyezett.
A koalíciós vezetőknek sikerült megállapodniuk abban, hogy folyatják a közös kormányzást. A részleteket, beleértve a személyzeti kérdéseket is, egy közös sajtótájékoztatón fogják bejelenteni. Erről Richard Sulík pártelnök és gazdasági miniszter tájékoztatott az SaS országos tanácsának csütörtöki ülése után. A megállapodás része egy memorandum a jó kormányzásról, amelynek a betartása lesz az alapfeltétele annak, hogy az SaS a koalíció tagja maradjon. Boris Kollár, a parlament és a Sme rodina elnöke az Expres Rádió közéleti műsorában kijelentette: a kormányválság véget ért.
Sulík megerősítette, hogy a partnerek már szerdán (március 10.) megegyeztek. Hozzátette: „nagyon jó” megállapodás született, de még nem végleges, bizonyos részleteken a mai nap folyamán még finomítani fognak. Az SaS elégedett a fejleményekkel. Hogy Marek Krajčí (OĽANO) egészségügy-miniszter a helyén marad-e, nem árulta el. A memorandum szövegét Sulík elmondása szerint Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügy-miniszter fogja megfogalmazni.
Sulík meggyőződése, hogy értelmes egyezség született, amely hozzásegít a koalíción belüli viszonyok normalizálásához. „Richard Sulík bízik benne, hogy Igor Matovič-csal megtalálták a módját annak, hogyan viselkedjenek és kommunikáljanak egymással, betartva az egyezségeket. A múltbéli támadásokra már nem fog reagálni, mert az nem lenne hasznos a jövőbeni közös kormányzás szempontjából, olyan időszakban, amikor az állampolgároknak békére és az állam támogatására van szükségük” – áll az SaS közleményében. A pártelnök az újságíróknak elmondta: szerdán csaknem két órán át tárgyalt négyszemközt Igor Matovič (OĽANO) kormányfővel, sok mindent tisztáztak.
Kollár szerint sikerült lezárniuk a válságot. Ő is megerősítette, hogy közös sajtótájékoztatót fognak tartani. Hozzátette: minden koalíciós partner kapott is, és veszített is valamit.
A kormányválság a Szputnyik V vakcina vásárlása után robbant ki. A koalíción belül már régóta eszkalálódott a feszültség, részben Matovič és Sulík kommunikációja és kölcsönös üzengetései következtében.
Abban mindegyik párt egyetértett, hogy nem akarnak előrehozott választásokat. Az SaS és a Za ľudí a kormány átalakítását és személycseréket szorgalmaztak. Szóba került Igor Matovič kormányfő és Marek Krajčí egészségügy-miniszter (mindketten OĽANO) leváltása is. Az OĽANO kiáll a kormányfő és a miniszter mellett. A Sme rodina szerdán azt nyilatkozta, hogy öt szociális követelés teljesítése esetén marad a koalíció tagja.
KOALÍCIA POKRAČUJE 💚 🤝 Koaliční lídri našli dohodu pre ďalšie pokračovanie v spoločnej vládnej koalícii.
❗️…Közzétette: Sloboda a Solidarita – 2021. március 11., csütörtök
Az új egészségügyi minisztert az OĽaNO később mutatja be.
Matovič elmondta, Krajčí távozása több héten keresztül tartó folyamat lesz, és arról is beszélt, hogy a miniszter akkor távozik végleg a posztjáról, amikor a Szputnyik V-vakcinával oltani kezdenek
A kormányfő szerint a négypárti tárgyalások során a kormány nagyon közel került a széteséshez. Állítása szerint ő ragaszkodott ahhoz, hogy azok is távozzanak, akik a szigorú intézkedések ellen voltak, de egy párt ezzel nem értett egyet, és távozással fenyegetett. Ez a kormány végét jelentette volna, Matovič pedig ezt nem akarta.
Michal Šipoš, az OĽANO parlamenti klubjának elnöke azt mondta, ha mindannyian megfogadnánk Krajčí javaslatait, nem lenne ilyen rossz a járványhelyzet az országban. Hozzátette, az OĽANO-klub továbbra is kiáll Krajčí és döntései mellett. „Sajnáljuk, hogy az távozik, aki további intézkedéseket akart, azok pedig, akik mindent megkérdőjeleztek, maradnak” – tette hozzá Šipoš, és kijelentette, a mozgalom mindent megtesz, hogy rátermett új egészségügyi minisztert javasoljon.
Ki lesz az utód?
A hnonline.sk portál információi szerint Krajčít a tárca élén Marcel Klimek, a pénzügyminisztérium államtitkára váltja, ezt az értesülést azonban egyelőre más nem erősítette meg. A Denník N információi szerint Krajčí érvényesíti a parlamenti mandátumát, és visszaülhet a törvényhozásba. Itt az egészségügyi bizottságot vezetheti majd, amelynek jelenleg az SaS-es Jana Bittó Cigániková az elnöke.
(ú, TASR)
A miniszter hivatali ideje korántsem volt mentes a bírálatoktól, és sok esetben a kritika éppen a koalícióból, vagy akár az őt jelölő pártból érkezett. A bírálok között volt például Matovič, akinek már kezdettől fogva feszült volt a viszonya az egészségügyi tárca vezetőjével, hiszen ő maga a végsőkig támogatta párttársa, Krajčí miniszterségét. Emlékezetes volt például az a konfliktus, amikor hetekig nem tudtam megállapodni arról, milyen kórházak kapjanak támogatást az Európai Unió helyreállítási alapjából. Ezt a próbát Lengvarský kiállta, végül az ő akarata érvényesült, és annak ellenére is maradt a pozíciójában, hogy az OĽaNO elnöke többször is célozgatott a lemondására.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Turócszentmárton |
A kormány döntött az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásairól, Pozsonyban és Turócszentmártonban építenek fel újabb kórházakat. Az egymilliárd eurós csomagból néhány száz millió jut majd a regionális kórházaknak is, de a győztes projekteket csak ősszel mutatják be.
Csaknem egy hónapon keresztül húzódott a vita a koalícióban az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagjáról. Vladimír Lengvarský június elején bejelentette, két héten belül ismerteti a terveit, de a javaslatot többször is le kellett venni a kormány napirendjéről, mert a koalícióban nem tisztáztak minden technikai részletet. Bár az egészségügyi miniszter nyíltan nem hangoztatta, de Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke elárulta a nyilvánosság előtt, hogy pontosan min zajlott a vita.
Kapcsolódó cikkünk Turócszentmárton/Pozsony |
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszternek a jövő héten kellene bemutatni az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagját. Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke azonban már elárulta, milyen intézmények jöhetnek szóba a pénzosztás során. A listán egy magyarlakta régióban található kórház is szerepel.
Egyre többen bírálják Vladimír Lengvarskýt, mivel még mindig nem mutatta be, hogyan szeretné szétosztani a kórházfelújításra szánt beruházásokat a helyreállítási alapból. A közel egymilliárd eurós befektetési csomagot legkésőbb 2026-ig le kell hívni, különben Szlovákia elbukja az említett pénzösszeget. Mivel a kórházak felépítése és modernizálása egy rendkívül hosszadalmas és összetett folyamat, ezért egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a minisztérium kifuthat az időből. Nemrégiben Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is megjegyzést tett Lengvarský késlekedésére, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) pedig az utóbbi hetekben többször is felszólította a minisztert, hogy minél előbb ismertesse a terveit. Viliam Novotný egészségügyi szakértő a lapunknak adott interjújában szintén azt mondta, hogy a tárcavezetőnek nincsen vesztegetni való ideje. Lengvarský június elején úgy fogalmazott, legfeljebb két héten belül a kormány elé terjeszti a javaslatát, így már jövő szerdán, a kabinet következő ülésén be kellene mutatni a terveit.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Kassa |
Mennyire tekinthetőek elhanyagoltnak a magyarlakta régiók kórházai? Érdemes-e újabb intézményeket felépíteni, és hogyan lehetne hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat? Mivel lehetne megállítani az orvosok és a nővérek elvándorlását? Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélgettünk Viliam Novotný egészségügyi szakemberrel és a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebészével.
A szlovákiai magyar közbeszédben van egy olyan vélekedés, hogy a déli régiókban található kórházak elhanyagolt állapotban vannak. Ezt többek között az INEKO gazdaságkutató intézet és a Dôvera Egészségbiztosító éves értékelőire alapozzák, amelyekben a magyarlakta vidékeken található intézmények rendszerint a lista középső, vagy inkább a hátsó részében foglalnak helyet, néhány kivételtől eltekintve. Ön korábban parlamenti képviselőként is foglalkozott az egészségügy problémáival, sőt, idegsebészként dolgozik a kassai kórházban. Mit gondol, valóban nincsenek jó állapotban a déli kórházak?
A kórházakkal kapcsolatban valóban léteznek konkrét, objektív mutatók alapján készített értékelések, és ezekkel nem is érdemes vitatkozni. Én semmiképpen sem szeretném kétségbe vonni például az INEKO intézet méréseit. A Dôvera értékelése sem elhanyagolható, de ezzel kapcsolatban kiemelném, hogy elsősorban a páciensek elégedettségét méri, ők pedig nemcsak a személyzet munkáját értékelik, hanem az elszállásolás feltételeit, és egyéb tényezőket is, amelyek nem csak az orvosokon és a nővéreken múlnak. Kétségtelen, hogy a déli intézmények többsége a listák második felében kap helyet. Ugyanakkor én azt is hangsúlyoznám, hogy a teljes szlovákiai kórházhálózat elhanyagolt. Átfogó egészségügyi reformot utoljára 2004-ben hajtott végre a Dzurinda-kormány, amelynek célja a kórházak adósságának végleges felszámolása, illetve az intézmények modernizálása lett volna. Sajnos ez a reform végül nem teljesült be. Azóta pedig jöttek-mentek kormányok, amelyek különféle adósságmentesítésekkel és változásokkal próbálkoztak, de a helyzet még mindig, 18 év elteltével is súlyos. Az európai uniós forrásoknak köszönhetően ugyan sikerült felújítani vagy felépíteni néhány osztályt és kórházi részleget, de ezeket csak apróbb kozmetikásoknak nevezném.
Ha már az uniós forrásoknál tartunk, nemrégiben az Új Szó arról írt, hogy a magyarlakta területek kórházai talán nem részesülnek az Európai Unió helyreállítási csomagjából. A Szlovákiai Városok Uniója és a Szlovák Kórházszövetség ugyanis azt állítja, hogy a források lehívása során az állami intézmények lesznek előtérbe helyezve. Ez a déli országrész lakói számára rossz hír, hiszen itt főként magánkórházak vannak. Az említett két szervezet szerint azzal, hogy a minisztérium az állami kórházakat részesítené előnyben, diszkriminálja azokat a betegeket, akik olyan régiókban élnek, ahol elsősorban magánkézben lévő intézmények vannak. Önnek mi a véleménye erről? Az uniós forrásokat valóban az állami kórházak fejlesztésére kellene használni, vagy a magánkórházaknak is ugyanúgy kellene adni?
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a következő két hét folyamán bemutatja a kórházak felújítására vonatkozó tervét, úgyhogy akkor már konkrétumokat is fogunk tudni. Az utóbbi időben olyan információkról lehetett hallani, hogy valóban támogatnák az állami kórházakat, de a magáncégek által üzemeltetett intézményeknek is jutnának források. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy az egymilliárd eurós támogatás valóban egy hatalmas összeg, de nézzünk szembe a tényekkel. Ha a kormány úgy dönt, hogy a helyreállítási alapból építi fel a Rázsochy Kórházat, akkor ennek az összegnek legalább az egyharmada ide fog elfolyni. Szó volt még a turócszentmártoni, a besztercebányai és a kassai állami intézmények felújításáról is, és ebben az esetben az említett egymilliárdból már nem is maradna olyan sok pénz. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az állami közbeszerzések lassúak, sokszor drágábbak is. A magáncégek egyszerűen jobbak az új intézmények felhúzásában, ezt ki kell mondani.
Vagyis ezek szerint ön nem tartja jó ötletnek, hogy elsősorban az állami intézmények részesüljenek az uniós forrásokból.
Úgy fogalmaznék, hogy nem tartom hatékony felhasználásnak. A beruházások szétosztásakor nem azt kellene figyelembe venni, hogy állami vagy magánkórház kapja-e a pénzt, hanem hogy milyen régióban van valóban szükség a támogatásra, és hogy azt az adott intézmény miként tudja felhasználni. A fő szempontnak a megfelelő egészségügyi ellátásnak kellene lennie, függetlenül attól, hogy ki az üzemeltető. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az uniós forrásokat 2026-ig fel kell használni, szóval sürget az idő.
Vladimír Lengvarský ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a helyreállítási alapból akár 3-4 új kórházat is fel lehetne építeni a következő négy évben. Ön reálisnak tartja ezt az elképzelést?
Ez az idő nagyon kevés, ráadásul feleslegesen vesztegetik. A kormány már decemberben is tudta, hogy egymilliárd eurót használhatnak a kórházak modernizációjára, és most, fél évvel később még azt mondják, hogy két héten belül mindössze a terveket fogják bemutatni. Csak a közbeszerzési eljárás elhúzódhat fél évig, és akkor még nem beszéltünk magáról az építkezésről.
Mit gondol, szükség van egyáltalán újabb intézményekre? A kórházhálózat optimalizációjának ugyanis éppen az a lényege, hogy a szlovák egészségügyben lenne elég kórházi ágy, csak rendkívül rosszul használjuk ki őket, ezért is van szükség az intézmények csoportosítására. Van értelme jelenleg újabb kórházakat építeni?
Igen, én úgy gondolom, hogy kellenek új kórházak, de ezzel együtt merésznek is kellene lenni, és be kellene zárni azokat a létesítményeket, amelyeknek a felújítása vagy a modernizációja szinte ugyanannyiba kerülne, mint egy új intézmény felépítése. Abban igaza van, hogy nem kellenek plusz osztályok vagy újabb ágyak, hiszen a meglévők sincsenek jól kihasználva, de úgy gondolom, hogy nincsen értelme olyan épületekben fejleszteni, amelyek manapság legfeljebb csak múzeumnak lennének jók. Azt kell látni, hogy Szlovákiában a kórházak épületeinek átlagéletkora meghaladja az 50 évet. Az 1960-as és 1970-es években még teljesen más szempontok alapján építkeztek, manapság már máshogy vannak kialakítva a modern egészségügyi épületek. Tehát fel kellene építeni új kórházakat, ezzel együtt pedig néhányat be is kellene zárni, vagy teljesen átalakítani, mondjuk szociális intézményekké. A szlovákiai betegek is megérdemlik, hogy klimatizált szobákban feküdjenek, hogy ne öten vagy hatan legyenek egy szobában, és hogy ne a folyosóra kelljen kijárni a WC-re.
A már említett helyreállítási alap legnagyobb beruházási tétele a kórházfelújítási csomag, közel 1 milliárd eurót akarnak elkölteni az épületek felújítására és a modern berendezések beszerzésére. A minisztérium úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlásának egyik oka, hogy az itteni kórházak felszereltsége nem vetekedhet a nyugati standarddal, de ha sikerül ezen változtatni, akkor több orvos és nővér maradhat az országban. Mi a véleménye erről? Valóban úgy látja, hogy a jobban felszerelt kórházaknak köszönhetően marasztalni lehetne az egészségügyi dolgozókat?
Igen, ez egy fontos tényező, bár nem csak emiatt mennek el. Pár évvel ezelőtt az Egészségpolitikai Intézet (HPI) készített egy felmérést azoknak az orvosoknak a körében, akik külföldre mentek dolgozni. Megkérdezték tőlük, hogy mik voltak a fő indokaik az elvándorlásra. Az első helyen valóban a munkakörülményeket jelölték meg, a második helyen pedig a bérezés problémája állt. Ami a munkakörülményeket illeti, mondok egy konkrét példát: ha egy egészségügyi dolgozó megfordult a Bécsi Általános Kórházban, és látta az ottani helyzetet, jogosan tette fel magának a kérdést, hogy minek dolgozzon olyan helyen, mint mondjuk a pozsonyi Kramáre városrészben található Ladislav Dérer Akadémikus Kórház vagy a kassai Rastislavova utcában található öreg intézmény. Persze lehet ablakokat cserélni, vagy apróbb felújításokat végrehajtani, de attól az még mindig az a régi épület marad, amit 50–60 évvel ezelőtt építettek. Ez azonban csak az egyik része a problémának. A másik a régi műszerek kérdésköre. Én magam is voltam olyan helyzetben, hogy a kollégáimmal együtt azt mondtuk, nem vagyunk hajlandóak tovább a régi eszközöket használni, amikor a környező országokban sokkal modernebb és hatékonyabb műszerekkel dolgoznak. Ez nemcsak a munkánk megkönnyítéséről szól, hanem főleg minőségibb ellátást jelent a páciensek számára.
Említette a bérezést, ami Szlovákiában szintén régóta problémának számít. Ön szerint mennyire javult a helyzet ezen a téren az utóbbi években?
Szlovákiában mintegy tíz évvel ezelőtt bevezettek egy bérautomatát az orvosok, majd pár évvel később a nővérek és a többi egészségügyi dolgozó számára is. Ez azt jelenti, hogy a fizetések nagyságát a két évvel korábbi bruttó átlagbérhez igazították, és különféle szorzókat állapítottak meg a képzettség függvényében. Ez a rendszer jelenleg is működik, viszont a koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a viszonyokat. A szomszédos országokban ugyanis – például Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban – jelentősen megemelték az orvosok és a nővérek bérét. A szlovák kormány is hangsúlyozta a járvány idején, hogy mekkora „hősök” vagyunk, csak ez éppen a béremelésben nem látszott meg. Ez egyre nagyobb problémává válik. Vegyük például Komáromot: nagyon nehéz megmagyarázni egy ott élő nővérnek, hogy ugyan a híd másik oldalán jobban keresne, de ő inkább mégis maradjon itt.
Mennyire hatott negatívan a koronavírus-járvány a szlovák egészségügyben uralkodó munkaerőhiányra? Drámaian romlott a helyzet?
Azt kell, hogy mondjam, hogy a nővérek esetében igen, erősen lehet érezni, hogy a koronavírus-járvány után jelentősen csökkent a számuk. A nővérkamara is megerősíti, hogy százával távoznak el a szakképzett ápolók. Egy részük külföldre megy dolgozni, de ami ennél még sajnálatosabb, hogy sokan egyszerűen elhagyják az egészségügyi pályát, és más hivatást keresnek. Ez hatalmas érvágás a szlovák egészségügynek, hogy a szakképzett, tapasztalt munkaerő más területeken próbál elhelyezkedni. Jelenleg mintegy 31 ezer nővér dolgozik Szlovákiában, de emlékszem, néhány évvel ezelőtt még 36 ezren voltak. Ami az orvosokat illeti, a koronavírus-járvány után nem lehetett akkora elvándorlási hullámot érezni, mint a nővérek esetében. Még csak azt sem mondanám, hogy annyira kevés orvos lenne Szlovákiában, jelenleg körülbelül 20 ezren praktizálnak. A valódi problémát esetükben a generációs különbség jelenti. Az általános orvosoknál kifejezetten nagy probléma, hogy egy jelentős részük már 60 év körül van, nemsokára nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nincs. Ha a kormány nem fog lépni az egészségügyi dolgozók helyzetének stabilizálását illetően, egy-két éven belül problémás lesz olyan szinten tartani az egészségügyi ellátást, mint amilyenhez a koronavírus előtt hozzá voltunk szokva.
Érdekes
Viliam Novotný a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze. A kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán és a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem Közegészségügyi Karán szerzett diplomát. Korábban az SDKÚ színeiben parlamenti képviselő is volt, az egészségügy problémáival foglalkozott. Iveta Radičová egykori miniszterelnök tanácsadójaként tárgyalt a szakszervezetekkel a 2011-es orvossztrájk idején. 2016-ban a Šanca nevű párt elnöke lett, a 2020-as parlamenti választás során pedig a Híd listáján indult.
NÉVJEGY Állami vagy magánkórházak?
Nemrégiben lapunk arra figyelmeztetett, hogy a magyarlakta régiókban található kórházak talán nem kapnak semmiféle támogatást az egymilliárd eurós csomagból, holott a szakmai értékelések alapján a déli kórházak többsége viszonylag elhanyagolt állapotban van. Ezt az információt a kórházszövetségen kívül Keszegh Béla komáromi polgármester is megerősítette az Új Szónak. Keszegh ugyanis a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) alelnökeként arról értesült, hogy az általa képviselt szervezet részt vett egy, a helyreállítási alapról szóló tárgyaláson, ahol Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter azt mondta, hogy a pénzosztás során az állami kórházak lesznek előtérbe helyezve. A magyarlakta járásokban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
Keszegh Béla úgy véli, ezzel a déli régiókban élő lakosokat diszkriminálják, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében milyen tulajdonban lévő kórházak vannak, viszont ők is megérdemelnék, hogy felújított kórházakban kapjanak egészségügyi ellátást. Ezzel kapcsolatban felkerestük az egészségügyi és a pénzügyi tárcát is. Előbbi azt felelte lapunknak, hogy a tervek ismertetéséig semmilyen részletet nem hoznak nyilvánosságra, utóbbi pedig úgy reagált, hogy nincs tudomásuk Igor Matovič említett kijelentéseiről.
Rimaszombat is a listán
Janka Bittó Cigániková azonban pénteken nyilvánosságra hozta, hogy mely kórházak felújítása jöhet szóba. Elmondása szerint jelenleg két változatról zajlik vita. Az egyik oldalon Lengvarský áll, aki a pénzt a pozsonyi Rázsochy kórházba, a Turócszentmártoni Egyetemi Kórházba, valamint két magánkézben lévő intézménybe, a Homonnai és a Rimaszombati Kórházba fektetné. Vele szemben Marek Krajčí korábbi egészségügyi miniszter (jelenleg az OĽaNO parlamenti képviselője) csak az állami intézményeket támogatna. A Rázsochy kórház felépítésével ő is egyetért, viszont emellett az Eperjesi J. A. Reiman Egyetemi Kórházba és a Nagyszombati Egyetemi Kórházba pumpálná a pénzt. Cigániková nem mondta ki nyíltan, hogy Krajčí elképzelését Matovič is támogatja, mindössze annyit mondott, hogy más kormánytagok is mellette állnak. A sajtóban azonban Krajčí egyik közeli szövetségeseként éppen a pénzügyminisztert emlegetik, aki korábban nem is értett egyet párttársa lemondásával, és az új egészségügyi tárcavezetővel sem felhőtlen a viszonya.
„Azért mondom el mindezt, hogy a vita a nyilvánosság előtt folytatódhasson. Azt gondolom, hogy már éppen ideje lenne döntést hozni”
– jelentette ki az SaS képviselője.
Legitim érvek
Cigániková elmondta, ő és a pártja Lengvarský elképzelésével ért egyet. A parlament egészségügyi bizottságának elnöke nyíltan kiállt a turócszentmártoni intézmény felújítása mellett. Mint mondta, semmilyen személyes érdek nem fűzi őt a kórházhoz, és nem is a turócszentmároni lakosság előtt akar tetszelegni, hanem az adatokra alapozza az álláspontját. A számok pedig azt mutatják, hogy a besztercebányai intézmény mellett a turócszentmártoniban látják el a legbonyolultabb eseteket, ráadásul az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport szakemberei szerint az ottani felújítási projektek vannak a legjobban kidolgozva. Cigániková azonban kiemelte, a másik oldalon felsorakoztatott érvek is legitimnek tekinthetők, konkrétan hogy az állami intézmények részesüljenek a támogatásból.
„Egy bizonyos szemszögből ez is elfogadhatónak tűnik”
– mondta, de azonnal hozzá is tette, ő személy szerint nem ért egyet ezzel. Megjegyezte, két teljesen elfogadható nézetkülönbség találkozik egymással, viszont olyannyira sürget az idő, hogy a döntést mihamarabb meg kell hozni.
Lengvarský a rázsochyi kórház felépítését, valamint a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház kibővítését tervezte, viszont Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi egészségügyi miniszter a turócszentmártoni helyett az eperjesi intézménybe fektette volna a pénzt.
A másik problémás pontot az okozta, hogy bizonyos kormánytagok csak az állami kórházak felújítására akarták felhasználni a helyreállítási alapot, mások viszont úgy vélték, hogy a regionális, magánkézben lévő intézményeknek is részesülnie kellene az egymilliárd euróból. Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, az állami kórházak kizárólagos támogatását feltehetően Krajčí és Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter szorgalmazta (bár ezt a pénzügyi tárca hivatalosan nem erősítette meg lapunknak), Lengvarský viszont nem ellenezte, hogy bizonyos magánkórházak is kapjanak pénzt. Ez utóbbi a magyarlakta régiók szempontjából is fontos, hiszen ezeken a területeken főként magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
A heteken át tartó vitatkozás után végül úgy tűnik, hogy Lengvarský akarta érvényesült, hiszen a pozsonyi és a turócszentmártoni kórház kapja meg a forrásokat, illetve más kórházak is pályázhatnak még, de ezeknek a listáját csak ősszel teszik közzé.
Új kórház a fővárosban
A rázsochyi kórház felépítése nem tekinthető meglepetésnek, erről tulajdonképpen a koalíción belül sem volt vita. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódott, de a korábbi kormányok csak az ígéretig jutottak el. Pár évvel ezelőtt a Pellegrini által vezetett kabinet megkezdte a Rázsochy városrészben álló romos épület lebontását, de ennél tovább ők sem jutottak.
A 2020-as parlamenti választás után az új kormány is ígéretet tett arra, hogy felhúzzák az új kórházat, de az építés még mindig nem indult el. Lengvarský viszont most azt ígéri, hogy 2026 második negyedévéig sikerül szerkezetkész állapotba hozni az építkezést – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga az épület már állni fog, de az ágyak és az orvosi berendezések még nem lesznek a helyükön. A kormány 281 millió eurót különít el erre a célra a helyreállítási alapból. A tervek szerint a rázsochyi kórházban az ország egyik legmodernebb felszerelését fogják használni, és komplex egészségügyi ellátást fognak nyújtani, tehát a betegeket nem kell majd átszállítani az egyik épületből a másikba, ha esetleg újabb műtétre szorulnának. Összesen 653 ágyat akarnak elhelyezni az épületben.
660 új ágy
A Turócszentmártoni Egyetemi Kórház is egy újabb épülettel bővülne. A kormány összesen 330 millió eurót fordít erre a projektre, amely magába foglalja az építkezés költségeit, valamint az orvosi felszerelést is. Az új kórház a rendelők mellett saját diagnosztikai és terápiás részleggel rendelkezik majd, illetve egy különálló gyermekgyógyászati osztályt is kialakítanak. Összesen 660 ágyat akarnak elhelyezni az új épületben. Az egészségügyi tárca szerint nemcsak gyógyászati, hanem oktatási szempontból is fontos intézményről lesz szó, hiszen az orvostanhallgatók itt is modern gyógyászati eljárásokkal találkozhatnak majd. A létesítményt a teljes felszereléssel szintén 2026 második negyedévéig kellene befejezni.
Jól járhatnak a keletiek
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, ebben a két intézményben szeretnék majd kinevelni az ország legképzettebb egészségügyi dolgozóit. Ugyanakkor megjegyezte, ezzel még nem használják fel a teljes kórházfelújítási csomagot. Az egymilliárd euró körülbelül egyharmadáról csak ősszel fognak dönteni, addig van idejük a regionális kórházaknak kidolgozniuk a felújítási projekteket.
„Főleg a keleti országrésszel számolunk. Ősszel fogjuk bejelenteni a további döntéseket a kelet-szlovákiai kórházakkal kapcsolatban”
– jegyezte meg a miniszterelnök.
Lengvarský továbbá elmondta, fontos szempont lesz, hogy az adott kórház milyen besorolást kap majd a készülő optimalizált hálózatban. Ennek a részleteit az év végéig kell kidolgozni. Szintén meghatározó feltétel, hogy a teljes felújításnak 2026 második negyedévéig be kell fejeződnie. Az egészségügyi miniszter azt egyelőre nem árulta el, hogy az egyes projekteken belül mennyi pénzt igényelhetnek a kórházak.
Végül a kettejük közti konfliktus elcsendesült, viszont a miniszternek újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. Tavaly ősszel például a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciójával kellett foglalkoznia. A helyzet ugyan megoldódott, de csak azt követően, hogy a tárgyalási folyamatokba Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök is bekapcsolódott. Lengvarskýt akkor azért kritizálták, mert legalább három hónapja lett volna megegyeznie az orvosszakszervezettel, de az egyezségre szinte csak az utolsó pillanatban került sor.
Az utolsó csepp
Az utolsó cseppet a pohárban az új egyetemi kórházzal kapcsolatos késlekedések jelentették, amelyet Pozsony Rázsochy városrészében terveznek felépíteni. A intézmény felhúzását szintén az EU helyreállítási alapjából finanszíroznák, de ahhoz, hogy ezeket a forrásokat le lehessen hívni, be kell tartani az előre meghatározott határidőket. A minisztériumban egyelőre az építkezési projektek kiértékelése zajlik, de a kórháznak 2026 második negyedévére már szerkezetkész állapotban kellene lennie.
Azt, hogy az egyes minisztériumoknak mennyire sikerül betartania a helyreállítási alapban található határidőket, a kormányhivatalhoz tartozó Nemzeti Implementációs és Koordinációs Hatóság (NIKA) ellenőrzi. A NIKA pár héttel ezelőtt kiadott egy jelentést, amelyben jelezte, hogy a rázsochyi kórház felépítésével kapcsolatban már most is számos késlekedés van. A helyreállítási alap honlapján közzétettek egy „jelzőlámpát”, amelyből kitűnik, hogy a dokumentációs folyamat több akadályba ütközött. A NIKA szerint a projekt zökkenőmentes lebonyolításához már készen kellene lennie az olyan hivatalos dokumentumoknak, mint a megvalósíthatósági tanulmány, az építkezés környezetre gyakorolt hatásának tanulmánya, de az építési engedélynek is érvényesnek kellene lennie.
A NIKA jelentéséből kitűnik, hogy a rázsochyi kórház felépítéséért felelős csapat létszáma nem elég nagy, sőt, olyan személyek is feltűnnek a projekt körül, akik „zavaró hatással” lehetnek a folyamat befejezésére. Hogy pontosan milyen személyekről van szó, nem pontosították.
Heger figyelmeztetett
Január végén Heger is figyelmeztetett, hogy a helyreállítási tervbe foglalt részhatáridőket mindenképpen be kell tartani.
„Ez kétszeresen igaz az olyan nagy beruházási projektekre, mint az új kórházak és a közlekedési projektek. Sajnos ma azt láthatjuk, hogy a kulcsfontosságú beruházások veszélybe kerülhetnek, ha nem változtatunk a menedzselésük módján. Főként a rázsochyi kórház és a mentőszolgáltatók esetében kell rákapcsolni”
– üzente a kormányfő, hozzátéve, hogy intenzíven kommunikál Lengvarskýval a projektek lebonyolításáról. Ekkor még a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az egészségügyi miniszter leváltása nincs napirenden.
Egy hónappal később, a szerdai kormányülés után azonban maga Lengvarský jelentette be, hogy távozna a pozíciójából.
A politikai reakciók
Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának korábbi elnöke a miniszter lemondásával kapcsolatban hasonló állításokat fogalmazott meg, mint maga Lengvarský. Azt mondta, nem lepte meg a tárcavezető döntése, hiszen a kinevezése óta folyamatosan akadályozták a munkáját azok az emberek, akik jelölték őt a pozícióba. Konkrétan Matovičra és Krajčíra célzott, szerinte ők, valamint az OĽaNO listáján szereplő Keresztény Unió (Kresťanská únia) tagjai aktívan azon dolgoztak, hogy rehabilitálják a korábban megbukott Krajčít.
„Információim szerint a kormány és a minisztérium jelenleg úgy működik, hogy az emberek, akiket az OĽaNO beültetett a székeikbe, szabotálták a helyreállítási tervet, fékezték a folyamatokat, hogy aztán a miniszterre mutogathassanak, hogy alkalmatlan”
– üzente lapunknak a képviselőnő. Hozzátette, ez is azt mutatja, hogy Heger még mindig nem volt képes megszabadulni Matovič erős befolyásától.
Matovič a Facebook-oldalán azt írta, Lengvarský azért is távozik, mert kinyitotta a minisztérium ajtaját Cigániková előtt, akit a korábbi pénzügyminiszter a Penta befektetési csoport lobbistájának tart. Cigániková korábban többször is elutasította ezt az állítást. Matovič továbbá úgy fogalmazott, a miniszter további hibáiról, mint például a koronavírus miatti nagy arányú elhalálozás vagy a rázsochyi kórház felépítése, már nem is érdemes beszélni.
Boris Kollár, a parlament elnöke úgy reagált, sajnálja a miniszter döntését, hiszen az általa vezetett Sme rodina teljes mértékben támogatta őt. Megjegyezte, szakmai berkekben is elégedettek voltak a tárcavezető munkájával, így arra következtet, hogy a miniszter valamiféle külső körülmények vagy befolyás hatására döntött így.
Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szerint Lengvarský logikus döntést hozott, hiszen úgy nem lehet irányítani egy tárcát, hogy mindeközben nem élvezi az őt jelölő párt és a miniszterelnök bizalmát. Hozzátette, a miniszternek már sokkal korábban le kellett volna mondania. Emellett megjegyezte, ez is arra utal, hogy az egészségügy sosem tartozott Heger és Matovič prioritásai közé.
Palkovič hazatért
Palkovič a kinevezését egy régóta tervezett mexikói utazás alatt tudta meg, az újdonsült államtitkár mindössze tegnap tért vissza Szlovákiába. A kormányhivatal tájékoztatása alapján Heger azonnal körbe is vezette őt az egészségügyi minisztériumban, illetve ismertette a rá váró feladatokat.
„Az egészségügy abszolút prioritásnak számít. Nem engedhetjük meg, hogy a rázsochyi kórház, vagyis egy korszerű és csúcsminőségű intézmény felépítése veszélybe kerüljön. Ezért is jön a tárca élére Michal Palkovič”
– jelentette ki az ügyvezető kormányfő.
Az újdonsült államtitkár legfontosabb feladata az lesz, hogy a minisztérium probléma nélkül lehívhassa az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagját, amelynek az összege meghaladja az 1 milliárd eurót. A kormányhivatalhoz tartozó Nemzeti Implementációs és Koordinációs Hatóság (NIKA) ugyanis arra figyelmeztetett, hogy Lengvarský minisztersége alatt több adminisztrációs folyamat is késésbe került, emiatt pedig veszélyben lehet az uniós források felhasználása. A késlekedés a már említett rázsochyi kórházat is érinti, de a kórházfelújítási csomag más területein sem zajlanak zökkenőmentesen a folyamatok.
Sürget az idő
Nagy botrány lett például abból, hogy Lengvarský a lemondását követően, mintegy utolsó intézkedéseként még aláírta a kórházfelújítási pályázatok második fordulójának eredményeit, amelyben arról döntöttek, hogy mely regionális kórházak részesüljenek az 5 millió eurót meghaladó beruházásokból. Ezzel borsot tört Igor Matovič, az OĽaNO elnökének orra alá, hiszen a 212 millió eurós csomag több mint felét olyan kórházak kaphatják meg, amelyeket az Agel és a Penta befektetési csoport üzemeltet. Matovič még a pénzügyminisztersége alatt folyamatosan azért küzdött, hogy csak az állami kórházak részesüljenek az uniós forrásokból.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Vladimír Lengvarský távozása nagy vitát váltott ki az egykori kormánykoalícióban. Igor Matovič bírálta a távozó minisztert, amiért több, magánkézben lévő intézmény is részesülhet a kórházfelújításra szánt uniós forrásokból, és Eduard Heger szerint is át kell értékelni a dokumentumokat. Janka Bittó Cigániková viszont úgy látja, hogy a forrásokat nem a tulajdonosi körök alapján kellene kiosztani, hanem a régiók igényei alapján.
Az előző héten nagy port kavartak Vladimír Lengvarský utolsó miniszteri döntései. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az OĽaNO által jelölt tárcavezető kérvényezte a miniszteri megbízatásának felfüggesztését, mivel elvesztette legfőbb szövetségese, Eduard Heger ügyvezető miniszterelnök támogatását.
A bizalomvesztés az Európai Unió helyreállítási alapjával hozható összefüggésbe. Az egészségügyi tárca ugyanis késlekedik a kórházfelújításokra szánt beruházások ügyében, legalábbis ezt állítja a kormányhivatalhoz tartozó Nemzeti Implementációs és Koordinációs Hatóság (NIKA). Heger január végén felszólította Lengvarskýt, hogy mielőbb tegye meg a szükséges lépéseket a helyreállítási tervben szereplő mérföldkövek teljesítésére, mivel fennáll a veszély, hogy ha csúszások lesznek a határidőkben, akkor Szlovákia eleshet a kórházak fejlesztésére szánt uniós forrásoktól.
Egy hónappal később Lengvarský bejelentette, lemond a tárcavezetői pozíciójáról.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Zuzana Čaputová köztársasági elnök csütörtökön elfogadta Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter lemondási kérelmét. A távozó tárcavezető a lemondását követően meglepően élesen fogalmazott, bírálta Igor Matovič (OĽaNO) korábbi pénzügyminisztert és a kormányt is.
Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető kormányfő a csütörtöki sajtótájékoztatóján megköszönte a távozó tárcavezetőnek a közös munkát. Kiemelte, Lengvarský egy rendkívül nehéz időszakban, a koronavírus-járvány kellős közepén vette át a tárca vezetését, és meg is tudott birkózni a feladattal. Hangsúlyozta, Lengvarský minisztersége alatt olyan fontos törvényeket sikerült elfogadtatni a parlamentben, mint például az évek óta húzódó kórházreform.
Ugyanakkor megjegyezte, a miniszter az utóbbi időben rosszul kommunikált az említett reformról, valamint a Szlovák Orvosszakszervezettel és a rendelők képviselőivel sem volt ideális a párbeszéd. Az utolsó cseppet a pohárban az Európai Uniós helyreállítási alapjával kapcsolatos késések, konkrétan a rázsochyi kórház felépítésének esetleges csúszása jelentette. Az ügyvezető miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad bedőlni az ellenzék azzal kapcsolatos riogatásának, hogy az említett kórház nem épül fel, és Szlovákia elesik az uniós forrásoktól. A helyzet megoldása érdekében az egészségügyi tárca irányítását egy válságcsoport veszi át, melynek élén egyelőre Michal Palkovič lesz államtitkárként, aki eddig az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) munkatársaként tevékenykedett.
Zuzana Čaputová szintén megköszönte Lengvarský munkáját, de ő is emlékeztetett a helyreállítási alappal kapcsolatos késésekre. Továbbá elmondta, az egészségügyi tárca irányításával Hegert bízza meg. A kormányfő így a pénzügyi tárca mellett már az egészségügyi tárcáért is felelni fog.
Lengvarský nem finomkodott
Mivel tavaly decemberben a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól, és Hegernek ügyvezető miniszterelnökként már nincs meg a jogköre arra, hogy minisztereket váltson le, ezért Lengvarskýnak egyenesen a köztársasági elnöknél kellett jeleznie a távozási kérelmét.
A leköszönő miniszter az államfővel való találkozás után tőle szokatlan módon, éles hangnemben bírálta a kormányt, valamint Igor Matovič (OĽaNO) egykori kormányfőt és pénzügyminisztert.
„Nem fogok tovább nyomás alatt dolgozni egy olyan környezetben, amely jelenleg káros, és tele van politikai korrupcióval, valamint politikai tapasztalatlansággal”
– fogalmazott a miniszter.
A politikai korrupció alatt azt értette, hogy olyan személyeket próbálnak beültetni a fontos pozíciókba, akiknek nincs meg a megfelelő szakmai képesítése. Hogy pontosan kikre gondolt, nem árulta el. Továbbá azt mondta, nem tartja magát olyan embernek, aki megriad a harctól, de a minisztérium élén szerzett tapasztalatai alapján már biztos abban, hogy nem szeretne a politikában tevékenykedni. Végül pedig odaszúrt Matovičnak is.
„Megbirkóztunk az orvosok teljesen felesleges sztrájkjával is, amit a pénzügyminiszter okozott a politikájával”
– zárta a leköszönő miniszter.
Állandó nyomás alatt
Lengvarský 2021 tavaszán került az egészségügyi minisztérium élére, azt követően, hogy Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi tárcavezető megbukott a Szputnyik V orosz vakcina megvásárlása miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter lemondott posztjáról.
Igor Matovič miniszterelnök (OĽaNO) és Marek Krajčí egészségügyi miniszter közösen tartottak sajtótájékoztatót az aktuális politikai helyzethez.
Marek Krajčí megköszönte az OĽaNO és a Sme rodina támogatását, de elmondta, hogy az SaS és a Za Ľudí a távozásához kötötték a koalícióban való maradást, ezért lemond a posztjáról.
Krajčí megköszönte a munkát az összes egészségügyi dolgozónak és mindenki másnak is, aki segített neki a munkában az elmúlt egy év során.
Matovič hosszasan dícsérte Krajčít, aki szerinte a kormány azon tagja volt, aki mindig az emberek életét tartotta szem előtt. A kormányfő szerint a miniszter távozása abszurd, hiszen ő volt az, aki felelősségre szólított fel mindenkit, mikor mások nyitni akartak.
„Rendkívül büszke vagyok rá, és nagyon sajnálom, hogy azok az emberek, akik egy éven keresztül nem segítettek neki, most egy rituális áldozatot követeltek” – mondta Krajčíról a miniszterelnök.
Kapcsolódó cikkünk
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök és az SaS is megerősítette, hogy véget ért a kormányválság, a négy koalíciós párt megegyezett.
A koalíciós vezetőknek sikerült megállapodniuk abban, hogy folyatják a közös kormányzást. A részleteket, beleértve a személyzeti kérdéseket is, egy közös sajtótájékoztatón fogják bejelenteni. Erről Richard Sulík pártelnök és gazdasági miniszter tájékoztatott az SaS országos tanácsának csütörtöki ülése után. A megállapodás része egy memorandum a jó kormányzásról, amelynek a betartása lesz az alapfeltétele annak, hogy az SaS a koalíció tagja maradjon. Boris Kollár, a parlament és a Sme rodina elnöke az Expres Rádió közéleti műsorában kijelentette: a kormányválság véget ért.
Sulík megerősítette, hogy a partnerek már szerdán (március 10.) megegyeztek. Hozzátette: „nagyon jó” megállapodás született, de még nem végleges, bizonyos részleteken a mai nap folyamán még finomítani fognak. Az SaS elégedett a fejleményekkel. Hogy Marek Krajčí (OĽANO) egészségügy-miniszter a helyén marad-e, nem árulta el. A memorandum szövegét Sulík elmondása szerint Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügy-miniszter fogja megfogalmazni.
Sulík meggyőződése, hogy értelmes egyezség született, amely hozzásegít a koalíción belüli viszonyok normalizálásához. „Richard Sulík bízik benne, hogy Igor Matovič-csal megtalálták a módját annak, hogyan viselkedjenek és kommunikáljanak egymással, betartva az egyezségeket. A múltbéli támadásokra már nem fog reagálni, mert az nem lenne hasznos a jövőbeni közös kormányzás szempontjából, olyan időszakban, amikor az állampolgároknak békére és az állam támogatására van szükségük” – áll az SaS közleményében. A pártelnök az újságíróknak elmondta: szerdán csaknem két órán át tárgyalt négyszemközt Igor Matovič (OĽANO) kormányfővel, sok mindent tisztáztak.
Kollár szerint sikerült lezárniuk a válságot. Ő is megerősítette, hogy közös sajtótájékoztatót fognak tartani. Hozzátette: minden koalíciós partner kapott is, és veszített is valamit.
A kormányválság a Szputnyik V vakcina vásárlása után robbant ki. A koalíción belül már régóta eszkalálódott a feszültség, részben Matovič és Sulík kommunikációja és kölcsönös üzengetései következtében.
Abban mindegyik párt egyetértett, hogy nem akarnak előrehozott választásokat. Az SaS és a Za ľudí a kormány átalakítását és személycseréket szorgalmaztak. Szóba került Igor Matovič kormányfő és Marek Krajčí egészségügy-miniszter (mindketten OĽANO) leváltása is. Az OĽANO kiáll a kormányfő és a miniszter mellett. A Sme rodina szerdán azt nyilatkozta, hogy öt szociális követelés teljesítése esetén marad a koalíció tagja.
KOALÍCIA POKRAČUJE 💚 🤝 Koaliční lídri našli dohodu pre ďalšie pokračovanie v spoločnej vládnej koalícii.
❗️…Közzétette: Sloboda a Solidarita – 2021. március 11., csütörtök
Az új egészségügyi minisztert az OĽaNO később mutatja be.
Matovič elmondta, Krajčí távozása több héten keresztül tartó folyamat lesz, és arról is beszélt, hogy a miniszter akkor távozik végleg a posztjáról, amikor a Szputnyik V-vakcinával oltani kezdenek
A kormányfő szerint a négypárti tárgyalások során a kormány nagyon közel került a széteséshez. Állítása szerint ő ragaszkodott ahhoz, hogy azok is távozzanak, akik a szigorú intézkedések ellen voltak, de egy párt ezzel nem értett egyet, és távozással fenyegetett. Ez a kormány végét jelentette volna, Matovič pedig ezt nem akarta.
Michal Šipoš, az OĽANO parlamenti klubjának elnöke azt mondta, ha mindannyian megfogadnánk Krajčí javaslatait, nem lenne ilyen rossz a járványhelyzet az országban. Hozzátette, az OĽANO-klub továbbra is kiáll Krajčí és döntései mellett. „Sajnáljuk, hogy az távozik, aki további intézkedéseket akart, azok pedig, akik mindent megkérdőjeleztek, maradnak” – tette hozzá Šipoš, és kijelentette, a mozgalom mindent megtesz, hogy rátermett új egészségügyi minisztert javasoljon.
Ki lesz az utód?
A hnonline.sk portál információi szerint Krajčít a tárca élén Marcel Klimek, a pénzügyminisztérium államtitkára váltja, ezt az értesülést azonban egyelőre más nem erősítette meg. A Denník N információi szerint Krajčí érvényesíti a parlamenti mandátumát, és visszaülhet a törvényhozásba. Itt az egészségügyi bizottságot vezetheti majd, amelynek jelenleg az SaS-es Jana Bittó Cigániková az elnöke.
(ú, TASR)
A miniszter hivatali ideje korántsem volt mentes a bírálatoktól, és sok esetben a kritika éppen a koalícióból, vagy akár az őt jelölő pártból érkezett. A bírálok között volt például Matovič, akinek már kezdettől fogva feszült volt a viszonya az egészségügyi tárca vezetőjével, hiszen ő maga a végsőkig támogatta párttársa, Krajčí miniszterségét. Emlékezetes volt például az a konfliktus, amikor hetekig nem tudtam megállapodni arról, milyen kórházak kapjanak támogatást az Európai Unió helyreállítási alapjából. Ezt a próbát Lengvarský kiállta, végül az ő akarata érvényesült, és annak ellenére is maradt a pozíciójában, hogy az OĽaNO elnöke többször is célozgatott a lemondására.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Turócszentmárton |
A kormány döntött az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásairól, Pozsonyban és Turócszentmártonban építenek fel újabb kórházakat. Az egymilliárd eurós csomagból néhány száz millió jut majd a regionális kórházaknak is, de a győztes projekteket csak ősszel mutatják be.
Csaknem egy hónapon keresztül húzódott a vita a koalícióban az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagjáról. Vladimír Lengvarský június elején bejelentette, két héten belül ismerteti a terveit, de a javaslatot többször is le kellett venni a kormány napirendjéről, mert a koalícióban nem tisztáztak minden technikai részletet. Bár az egészségügyi miniszter nyíltan nem hangoztatta, de Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke elárulta a nyilvánosság előtt, hogy pontosan min zajlott a vita.
Kapcsolódó cikkünk Turócszentmárton/Pozsony |
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszternek a jövő héten kellene bemutatni az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagját. Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke azonban már elárulta, milyen intézmények jöhetnek szóba a pénzosztás során. A listán egy magyarlakta régióban található kórház is szerepel.
Egyre többen bírálják Vladimír Lengvarskýt, mivel még mindig nem mutatta be, hogyan szeretné szétosztani a kórházfelújításra szánt beruházásokat a helyreállítási alapból. A közel egymilliárd eurós befektetési csomagot legkésőbb 2026-ig le kell hívni, különben Szlovákia elbukja az említett pénzösszeget. Mivel a kórházak felépítése és modernizálása egy rendkívül hosszadalmas és összetett folyamat, ezért egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a minisztérium kifuthat az időből. Nemrégiben Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is megjegyzést tett Lengvarský késlekedésére, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) pedig az utóbbi hetekben többször is felszólította a minisztert, hogy minél előbb ismertesse a terveit. Viliam Novotný egészségügyi szakértő a lapunknak adott interjújában szintén azt mondta, hogy a tárcavezetőnek nincsen vesztegetni való ideje. Lengvarský június elején úgy fogalmazott, legfeljebb két héten belül a kormány elé terjeszti a javaslatát, így már jövő szerdán, a kabinet következő ülésén be kellene mutatni a terveit.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Kassa |
Mennyire tekinthetőek elhanyagoltnak a magyarlakta régiók kórházai? Érdemes-e újabb intézményeket felépíteni, és hogyan lehetne hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat? Mivel lehetne megállítani az orvosok és a nővérek elvándorlását? Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélgettünk Viliam Novotný egészségügyi szakemberrel és a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebészével.
A szlovákiai magyar közbeszédben van egy olyan vélekedés, hogy a déli régiókban található kórházak elhanyagolt állapotban vannak. Ezt többek között az INEKO gazdaságkutató intézet és a Dôvera Egészségbiztosító éves értékelőire alapozzák, amelyekben a magyarlakta vidékeken található intézmények rendszerint a lista középső, vagy inkább a hátsó részében foglalnak helyet, néhány kivételtől eltekintve. Ön korábban parlamenti képviselőként is foglalkozott az egészségügy problémáival, sőt, idegsebészként dolgozik a kassai kórházban. Mit gondol, valóban nincsenek jó állapotban a déli kórházak?
A kórházakkal kapcsolatban valóban léteznek konkrét, objektív mutatók alapján készített értékelések, és ezekkel nem is érdemes vitatkozni. Én semmiképpen sem szeretném kétségbe vonni például az INEKO intézet méréseit. A Dôvera értékelése sem elhanyagolható, de ezzel kapcsolatban kiemelném, hogy elsősorban a páciensek elégedettségét méri, ők pedig nemcsak a személyzet munkáját értékelik, hanem az elszállásolás feltételeit, és egyéb tényezőket is, amelyek nem csak az orvosokon és a nővéreken múlnak. Kétségtelen, hogy a déli intézmények többsége a listák második felében kap helyet. Ugyanakkor én azt is hangsúlyoznám, hogy a teljes szlovákiai kórházhálózat elhanyagolt. Átfogó egészségügyi reformot utoljára 2004-ben hajtott végre a Dzurinda-kormány, amelynek célja a kórházak adósságának végleges felszámolása, illetve az intézmények modernizálása lett volna. Sajnos ez a reform végül nem teljesült be. Azóta pedig jöttek-mentek kormányok, amelyek különféle adósságmentesítésekkel és változásokkal próbálkoztak, de a helyzet még mindig, 18 év elteltével is súlyos. Az európai uniós forrásoknak köszönhetően ugyan sikerült felújítani vagy felépíteni néhány osztályt és kórházi részleget, de ezeket csak apróbb kozmetikásoknak nevezném.
Ha már az uniós forrásoknál tartunk, nemrégiben az Új Szó arról írt, hogy a magyarlakta területek kórházai talán nem részesülnek az Európai Unió helyreállítási csomagjából. A Szlovákiai Városok Uniója és a Szlovák Kórházszövetség ugyanis azt állítja, hogy a források lehívása során az állami intézmények lesznek előtérbe helyezve. Ez a déli országrész lakói számára rossz hír, hiszen itt főként magánkórházak vannak. Az említett két szervezet szerint azzal, hogy a minisztérium az állami kórházakat részesítené előnyben, diszkriminálja azokat a betegeket, akik olyan régiókban élnek, ahol elsősorban magánkézben lévő intézmények vannak. Önnek mi a véleménye erről? Az uniós forrásokat valóban az állami kórházak fejlesztésére kellene használni, vagy a magánkórházaknak is ugyanúgy kellene adni?
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a következő két hét folyamán bemutatja a kórházak felújítására vonatkozó tervét, úgyhogy akkor már konkrétumokat is fogunk tudni. Az utóbbi időben olyan információkról lehetett hallani, hogy valóban támogatnák az állami kórházakat, de a magáncégek által üzemeltetett intézményeknek is jutnának források. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy az egymilliárd eurós támogatás valóban egy hatalmas összeg, de nézzünk szembe a tényekkel. Ha a kormány úgy dönt, hogy a helyreállítási alapból építi fel a Rázsochy Kórházat, akkor ennek az összegnek legalább az egyharmada ide fog elfolyni. Szó volt még a turócszentmártoni, a besztercebányai és a kassai állami intézmények felújításáról is, és ebben az esetben az említett egymilliárdból már nem is maradna olyan sok pénz. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az állami közbeszerzések lassúak, sokszor drágábbak is. A magáncégek egyszerűen jobbak az új intézmények felhúzásában, ezt ki kell mondani.
Vagyis ezek szerint ön nem tartja jó ötletnek, hogy elsősorban az állami intézmények részesüljenek az uniós forrásokból.
Úgy fogalmaznék, hogy nem tartom hatékony felhasználásnak. A beruházások szétosztásakor nem azt kellene figyelembe venni, hogy állami vagy magánkórház kapja-e a pénzt, hanem hogy milyen régióban van valóban szükség a támogatásra, és hogy azt az adott intézmény miként tudja felhasználni. A fő szempontnak a megfelelő egészségügyi ellátásnak kellene lennie, függetlenül attól, hogy ki az üzemeltető. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az uniós forrásokat 2026-ig fel kell használni, szóval sürget az idő.
Vladimír Lengvarský ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a helyreállítási alapból akár 3-4 új kórházat is fel lehetne építeni a következő négy évben. Ön reálisnak tartja ezt az elképzelést?
Ez az idő nagyon kevés, ráadásul feleslegesen vesztegetik. A kormány már decemberben is tudta, hogy egymilliárd eurót használhatnak a kórházak modernizációjára, és most, fél évvel később még azt mondják, hogy két héten belül mindössze a terveket fogják bemutatni. Csak a közbeszerzési eljárás elhúzódhat fél évig, és akkor még nem beszéltünk magáról az építkezésről.
Mit gondol, szükség van egyáltalán újabb intézményekre? A kórházhálózat optimalizációjának ugyanis éppen az a lényege, hogy a szlovák egészségügyben lenne elég kórházi ágy, csak rendkívül rosszul használjuk ki őket, ezért is van szükség az intézmények csoportosítására. Van értelme jelenleg újabb kórházakat építeni?
Igen, én úgy gondolom, hogy kellenek új kórházak, de ezzel együtt merésznek is kellene lenni, és be kellene zárni azokat a létesítményeket, amelyeknek a felújítása vagy a modernizációja szinte ugyanannyiba kerülne, mint egy új intézmény felépítése. Abban igaza van, hogy nem kellenek plusz osztályok vagy újabb ágyak, hiszen a meglévők sincsenek jól kihasználva, de úgy gondolom, hogy nincsen értelme olyan épületekben fejleszteni, amelyek manapság legfeljebb csak múzeumnak lennének jók. Azt kell látni, hogy Szlovákiában a kórházak épületeinek átlagéletkora meghaladja az 50 évet. Az 1960-as és 1970-es években még teljesen más szempontok alapján építkeztek, manapság már máshogy vannak kialakítva a modern egészségügyi épületek. Tehát fel kellene építeni új kórházakat, ezzel együtt pedig néhányat be is kellene zárni, vagy teljesen átalakítani, mondjuk szociális intézményekké. A szlovákiai betegek is megérdemlik, hogy klimatizált szobákban feküdjenek, hogy ne öten vagy hatan legyenek egy szobában, és hogy ne a folyosóra kelljen kijárni a WC-re.
A már említett helyreállítási alap legnagyobb beruházási tétele a kórházfelújítási csomag, közel 1 milliárd eurót akarnak elkölteni az épületek felújítására és a modern berendezések beszerzésére. A minisztérium úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlásának egyik oka, hogy az itteni kórházak felszereltsége nem vetekedhet a nyugati standarddal, de ha sikerül ezen változtatni, akkor több orvos és nővér maradhat az országban. Mi a véleménye erről? Valóban úgy látja, hogy a jobban felszerelt kórházaknak köszönhetően marasztalni lehetne az egészségügyi dolgozókat?
Igen, ez egy fontos tényező, bár nem csak emiatt mennek el. Pár évvel ezelőtt az Egészségpolitikai Intézet (HPI) készített egy felmérést azoknak az orvosoknak a körében, akik külföldre mentek dolgozni. Megkérdezték tőlük, hogy mik voltak a fő indokaik az elvándorlásra. Az első helyen valóban a munkakörülményeket jelölték meg, a második helyen pedig a bérezés problémája állt. Ami a munkakörülményeket illeti, mondok egy konkrét példát: ha egy egészségügyi dolgozó megfordult a Bécsi Általános Kórházban, és látta az ottani helyzetet, jogosan tette fel magának a kérdést, hogy minek dolgozzon olyan helyen, mint mondjuk a pozsonyi Kramáre városrészben található Ladislav Dérer Akadémikus Kórház vagy a kassai Rastislavova utcában található öreg intézmény. Persze lehet ablakokat cserélni, vagy apróbb felújításokat végrehajtani, de attól az még mindig az a régi épület marad, amit 50–60 évvel ezelőtt építettek. Ez azonban csak az egyik része a problémának. A másik a régi műszerek kérdésköre. Én magam is voltam olyan helyzetben, hogy a kollégáimmal együtt azt mondtuk, nem vagyunk hajlandóak tovább a régi eszközöket használni, amikor a környező országokban sokkal modernebb és hatékonyabb műszerekkel dolgoznak. Ez nemcsak a munkánk megkönnyítéséről szól, hanem főleg minőségibb ellátást jelent a páciensek számára.
Említette a bérezést, ami Szlovákiában szintén régóta problémának számít. Ön szerint mennyire javult a helyzet ezen a téren az utóbbi években?
Szlovákiában mintegy tíz évvel ezelőtt bevezettek egy bérautomatát az orvosok, majd pár évvel később a nővérek és a többi egészségügyi dolgozó számára is. Ez azt jelenti, hogy a fizetések nagyságát a két évvel korábbi bruttó átlagbérhez igazították, és különféle szorzókat állapítottak meg a képzettség függvényében. Ez a rendszer jelenleg is működik, viszont a koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a viszonyokat. A szomszédos országokban ugyanis – például Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban – jelentősen megemelték az orvosok és a nővérek bérét. A szlovák kormány is hangsúlyozta a járvány idején, hogy mekkora „hősök” vagyunk, csak ez éppen a béremelésben nem látszott meg. Ez egyre nagyobb problémává válik. Vegyük például Komáromot: nagyon nehéz megmagyarázni egy ott élő nővérnek, hogy ugyan a híd másik oldalán jobban keresne, de ő inkább mégis maradjon itt.
Mennyire hatott negatívan a koronavírus-járvány a szlovák egészségügyben uralkodó munkaerőhiányra? Drámaian romlott a helyzet?
Azt kell, hogy mondjam, hogy a nővérek esetében igen, erősen lehet érezni, hogy a koronavírus-járvány után jelentősen csökkent a számuk. A nővérkamara is megerősíti, hogy százával távoznak el a szakképzett ápolók. Egy részük külföldre megy dolgozni, de ami ennél még sajnálatosabb, hogy sokan egyszerűen elhagyják az egészségügyi pályát, és más hivatást keresnek. Ez hatalmas érvágás a szlovák egészségügynek, hogy a szakképzett, tapasztalt munkaerő más területeken próbál elhelyezkedni. Jelenleg mintegy 31 ezer nővér dolgozik Szlovákiában, de emlékszem, néhány évvel ezelőtt még 36 ezren voltak. Ami az orvosokat illeti, a koronavírus-járvány után nem lehetett akkora elvándorlási hullámot érezni, mint a nővérek esetében. Még csak azt sem mondanám, hogy annyira kevés orvos lenne Szlovákiában, jelenleg körülbelül 20 ezren praktizálnak. A valódi problémát esetükben a generációs különbség jelenti. Az általános orvosoknál kifejezetten nagy probléma, hogy egy jelentős részük már 60 év körül van, nemsokára nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nincs. Ha a kormány nem fog lépni az egészségügyi dolgozók helyzetének stabilizálását illetően, egy-két éven belül problémás lesz olyan szinten tartani az egészségügyi ellátást, mint amilyenhez a koronavírus előtt hozzá voltunk szokva.
Érdekes
Viliam Novotný a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze. A kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán és a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem Közegészségügyi Karán szerzett diplomát. Korábban az SDKÚ színeiben parlamenti képviselő is volt, az egészségügy problémáival foglalkozott. Iveta Radičová egykori miniszterelnök tanácsadójaként tárgyalt a szakszervezetekkel a 2011-es orvossztrájk idején. 2016-ban a Šanca nevű párt elnöke lett, a 2020-as parlamenti választás során pedig a Híd listáján indult.
NÉVJEGY Állami vagy magánkórházak?
Nemrégiben lapunk arra figyelmeztetett, hogy a magyarlakta régiókban található kórházak talán nem kapnak semmiféle támogatást az egymilliárd eurós csomagból, holott a szakmai értékelések alapján a déli kórházak többsége viszonylag elhanyagolt állapotban van. Ezt az információt a kórházszövetségen kívül Keszegh Béla komáromi polgármester is megerősítette az Új Szónak. Keszegh ugyanis a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) alelnökeként arról értesült, hogy az általa képviselt szervezet részt vett egy, a helyreállítási alapról szóló tárgyaláson, ahol Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter azt mondta, hogy a pénzosztás során az állami kórházak lesznek előtérbe helyezve. A magyarlakta járásokban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
Keszegh Béla úgy véli, ezzel a déli régiókban élő lakosokat diszkriminálják, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében milyen tulajdonban lévő kórházak vannak, viszont ők is megérdemelnék, hogy felújított kórházakban kapjanak egészségügyi ellátást. Ezzel kapcsolatban felkerestük az egészségügyi és a pénzügyi tárcát is. Előbbi azt felelte lapunknak, hogy a tervek ismertetéséig semmilyen részletet nem hoznak nyilvánosságra, utóbbi pedig úgy reagált, hogy nincs tudomásuk Igor Matovič említett kijelentéseiről.
Rimaszombat is a listán
Janka Bittó Cigániková azonban pénteken nyilvánosságra hozta, hogy mely kórházak felújítása jöhet szóba. Elmondása szerint jelenleg két változatról zajlik vita. Az egyik oldalon Lengvarský áll, aki a pénzt a pozsonyi Rázsochy kórházba, a Turócszentmártoni Egyetemi Kórházba, valamint két magánkézben lévő intézménybe, a Homonnai és a Rimaszombati Kórházba fektetné. Vele szemben Marek Krajčí korábbi egészségügyi miniszter (jelenleg az OĽaNO parlamenti képviselője) csak az állami intézményeket támogatna. A Rázsochy kórház felépítésével ő is egyetért, viszont emellett az Eperjesi J. A. Reiman Egyetemi Kórházba és a Nagyszombati Egyetemi Kórházba pumpálná a pénzt. Cigániková nem mondta ki nyíltan, hogy Krajčí elképzelését Matovič is támogatja, mindössze annyit mondott, hogy más kormánytagok is mellette állnak. A sajtóban azonban Krajčí egyik közeli szövetségeseként éppen a pénzügyminisztert emlegetik, aki korábban nem is értett egyet párttársa lemondásával, és az új egészségügyi tárcavezetővel sem felhőtlen a viszonya.
„Azért mondom el mindezt, hogy a vita a nyilvánosság előtt folytatódhasson. Azt gondolom, hogy már éppen ideje lenne döntést hozni”
– jelentette ki az SaS képviselője.
Legitim érvek
Cigániková elmondta, ő és a pártja Lengvarský elképzelésével ért egyet. A parlament egészségügyi bizottságának elnöke nyíltan kiállt a turócszentmártoni intézmény felújítása mellett. Mint mondta, semmilyen személyes érdek nem fűzi őt a kórházhoz, és nem is a turócszentmároni lakosság előtt akar tetszelegni, hanem az adatokra alapozza az álláspontját. A számok pedig azt mutatják, hogy a besztercebányai intézmény mellett a turócszentmártoniban látják el a legbonyolultabb eseteket, ráadásul az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport szakemberei szerint az ottani felújítási projektek vannak a legjobban kidolgozva. Cigániková azonban kiemelte, a másik oldalon felsorakoztatott érvek is legitimnek tekinthetők, konkrétan hogy az állami intézmények részesüljenek a támogatásból.
„Egy bizonyos szemszögből ez is elfogadhatónak tűnik”
– mondta, de azonnal hozzá is tette, ő személy szerint nem ért egyet ezzel. Megjegyezte, két teljesen elfogadható nézetkülönbség találkozik egymással, viszont olyannyira sürget az idő, hogy a döntést mihamarabb meg kell hozni.
Lengvarský a rázsochyi kórház felépítését, valamint a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház kibővítését tervezte, viszont Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi egészségügyi miniszter a turócszentmártoni helyett az eperjesi intézménybe fektette volna a pénzt.
A másik problémás pontot az okozta, hogy bizonyos kormánytagok csak az állami kórházak felújítására akarták felhasználni a helyreállítási alapot, mások viszont úgy vélték, hogy a regionális, magánkézben lévő intézményeknek is részesülnie kellene az egymilliárd euróból. Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, az állami kórházak kizárólagos támogatását feltehetően Krajčí és Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter szorgalmazta (bár ezt a pénzügyi tárca hivatalosan nem erősítette meg lapunknak), Lengvarský viszont nem ellenezte, hogy bizonyos magánkórházak is kapjanak pénzt. Ez utóbbi a magyarlakta régiók szempontjából is fontos, hiszen ezeken a területeken főként magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
A heteken át tartó vitatkozás után végül úgy tűnik, hogy Lengvarský akarta érvényesült, hiszen a pozsonyi és a turócszentmártoni kórház kapja meg a forrásokat, illetve más kórházak is pályázhatnak még, de ezeknek a listáját csak ősszel teszik közzé.
Új kórház a fővárosban
A rázsochyi kórház felépítése nem tekinthető meglepetésnek, erről tulajdonképpen a koalíción belül sem volt vita. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódott, de a korábbi kormányok csak az ígéretig jutottak el. Pár évvel ezelőtt a Pellegrini által vezetett kabinet megkezdte a Rázsochy városrészben álló romos épület lebontását, de ennél tovább ők sem jutottak.
A 2020-as parlamenti választás után az új kormány is ígéretet tett arra, hogy felhúzzák az új kórházat, de az építés még mindig nem indult el. Lengvarský viszont most azt ígéri, hogy 2026 második negyedévéig sikerül szerkezetkész állapotba hozni az építkezést – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga az épület már állni fog, de az ágyak és az orvosi berendezések még nem lesznek a helyükön. A kormány 281 millió eurót különít el erre a célra a helyreállítási alapból. A tervek szerint a rázsochyi kórházban az ország egyik legmodernebb felszerelését fogják használni, és komplex egészségügyi ellátást fognak nyújtani, tehát a betegeket nem kell majd átszállítani az egyik épületből a másikba, ha esetleg újabb műtétre szorulnának. Összesen 653 ágyat akarnak elhelyezni az épületben.
660 új ágy
A Turócszentmártoni Egyetemi Kórház is egy újabb épülettel bővülne. A kormány összesen 330 millió eurót fordít erre a projektre, amely magába foglalja az építkezés költségeit, valamint az orvosi felszerelést is. Az új kórház a rendelők mellett saját diagnosztikai és terápiás részleggel rendelkezik majd, illetve egy különálló gyermekgyógyászati osztályt is kialakítanak. Összesen 660 ágyat akarnak elhelyezni az új épületben. Az egészségügyi tárca szerint nemcsak gyógyászati, hanem oktatási szempontból is fontos intézményről lesz szó, hiszen az orvostanhallgatók itt is modern gyógyászati eljárásokkal találkozhatnak majd. A létesítményt a teljes felszereléssel szintén 2026 második negyedévéig kellene befejezni.
Jól járhatnak a keletiek
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, ebben a két intézményben szeretnék majd kinevelni az ország legképzettebb egészségügyi dolgozóit. Ugyanakkor megjegyezte, ezzel még nem használják fel a teljes kórházfelújítási csomagot. Az egymilliárd euró körülbelül egyharmadáról csak ősszel fognak dönteni, addig van idejük a regionális kórházaknak kidolgozniuk a felújítási projekteket.
„Főleg a keleti országrésszel számolunk. Ősszel fogjuk bejelenteni a további döntéseket a kelet-szlovákiai kórházakkal kapcsolatban”
– jegyezte meg a miniszterelnök.
Lengvarský továbbá elmondta, fontos szempont lesz, hogy az adott kórház milyen besorolást kap majd a készülő optimalizált hálózatban. Ennek a részleteit az év végéig kell kidolgozni. Szintén meghatározó feltétel, hogy a teljes felújításnak 2026 második negyedévéig be kell fejeződnie. Az egészségügyi miniszter azt egyelőre nem árulta el, hogy az egyes projekteken belül mennyi pénzt igényelhetnek a kórházak.
Végül a kettejük közti konfliktus elcsendesült, viszont a miniszternek újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. Tavaly ősszel például a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciójával kellett foglalkoznia. A helyzet ugyan megoldódott, de csak azt követően, hogy a tárgyalási folyamatokba Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök is bekapcsolódott. Lengvarskýt akkor azért kritizálták, mert legalább három hónapja lett volna megegyeznie az orvosszakszervezettel, de az egyezségre szinte csak az utolsó pillanatban került sor.
Az utolsó csepp
Az utolsó cseppet a pohárban az új egyetemi kórházzal kapcsolatos késlekedések jelentették, amelyet Pozsony Rázsochy városrészében terveznek felépíteni. A intézmény felhúzását szintén az EU helyreállítási alapjából finanszíroznák, de ahhoz, hogy ezeket a forrásokat le lehessen hívni, be kell tartani az előre meghatározott határidőket. A minisztériumban egyelőre az építkezési projektek kiértékelése zajlik, de a kórháznak 2026 második negyedévére már szerkezetkész állapotban kellene lennie.
Azt, hogy az egyes minisztériumoknak mennyire sikerül betartania a helyreállítási alapban található határidőket, a kormányhivatalhoz tartozó Nemzeti Implementációs és Koordinációs Hatóság (NIKA) ellenőrzi. A NIKA pár héttel ezelőtt kiadott egy jelentést, amelyben jelezte, hogy a rázsochyi kórház felépítésével kapcsolatban már most is számos késlekedés van. A helyreállítási alap honlapján közzétettek egy „jelzőlámpát”, amelyből kitűnik, hogy a dokumentációs folyamat több akadályba ütközött. A NIKA szerint a projekt zökkenőmentes lebonyolításához már készen kellene lennie az olyan hivatalos dokumentumoknak, mint a megvalósíthatósági tanulmány, az építkezés környezetre gyakorolt hatásának tanulmánya, de az építési engedélynek is érvényesnek kellene lennie.
A NIKA jelentéséből kitűnik, hogy a rázsochyi kórház felépítéséért felelős csapat létszáma nem elég nagy, sőt, olyan személyek is feltűnnek a projekt körül, akik „zavaró hatással” lehetnek a folyamat befejezésére. Hogy pontosan milyen személyekről van szó, nem pontosították.
Heger figyelmeztetett
Január végén Heger is figyelmeztetett, hogy a helyreállítási tervbe foglalt részhatáridőket mindenképpen be kell tartani.
„Ez kétszeresen igaz az olyan nagy beruházási projektekre, mint az új kórházak és a közlekedési projektek. Sajnos ma azt láthatjuk, hogy a kulcsfontosságú beruházások veszélybe kerülhetnek, ha nem változtatunk a menedzselésük módján. Főként a rázsochyi kórház és a mentőszolgáltatók esetében kell rákapcsolni”
– üzente a kormányfő, hozzátéve, hogy intenzíven kommunikál Lengvarskýval a projektek lebonyolításáról. Ekkor még a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az egészségügyi miniszter leváltása nincs napirenden.
Egy hónappal később, a szerdai kormányülés után azonban maga Lengvarský jelentette be, hogy távozna a pozíciójából.
A politikai reakciók
Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának korábbi elnöke a miniszter lemondásával kapcsolatban hasonló állításokat fogalmazott meg, mint maga Lengvarský. Azt mondta, nem lepte meg a tárcavezető döntése, hiszen a kinevezése óta folyamatosan akadályozták a munkáját azok az emberek, akik jelölték őt a pozícióba. Konkrétan Matovičra és Krajčíra célzott, szerinte ők, valamint az OĽaNO listáján szereplő Keresztény Unió (Kresťanská únia) tagjai aktívan azon dolgoztak, hogy rehabilitálják a korábban megbukott Krajčít.
„Információim szerint a kormány és a minisztérium jelenleg úgy működik, hogy az emberek, akiket az OĽaNO beültetett a székeikbe, szabotálták a helyreállítási tervet, fékezték a folyamatokat, hogy aztán a miniszterre mutogathassanak, hogy alkalmatlan”
– üzente lapunknak a képviselőnő. Hozzátette, ez is azt mutatja, hogy Heger még mindig nem volt képes megszabadulni Matovič erős befolyásától.
Matovič a Facebook-oldalán azt írta, Lengvarský azért is távozik, mert kinyitotta a minisztérium ajtaját Cigániková előtt, akit a korábbi pénzügyminiszter a Penta befektetési csoport lobbistájának tart. Cigániková korábban többször is elutasította ezt az állítást. Matovič továbbá úgy fogalmazott, a miniszter további hibáiról, mint például a koronavírus miatti nagy arányú elhalálozás vagy a rázsochyi kórház felépítése, már nem is érdemes beszélni.
Boris Kollár, a parlament elnöke úgy reagált, sajnálja a miniszter döntését, hiszen az általa vezetett Sme rodina teljes mértékben támogatta őt. Megjegyezte, szakmai berkekben is elégedettek voltak a tárcavezető munkájával, így arra következtet, hogy a miniszter valamiféle külső körülmények vagy befolyás hatására döntött így.
Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szerint Lengvarský logikus döntést hozott, hiszen úgy nem lehet irányítani egy tárcát, hogy mindeközben nem élvezi az őt jelölő párt és a miniszterelnök bizalmát. Hozzátette, a miniszternek már sokkal korábban le kellett volna mondania. Emellett megjegyezte, ez is arra utal, hogy az egészségügy sosem tartozott Heger és Matovič prioritásai közé.
A bejelentés után azonban még az utolsó pillanatban utasította az irodáját, hogy tegyék közzé azon kórházak listáját, amelyek sikerrel jártak a felújítási beruházások második fordulójában, amelyben az 5 millió eurót meghaladó projekteket értékelték ki.
Belső feszültség
A beruházások első fordulójának eredményeit még tavaly nyáron ismertette Lengvarský. Akkor két nagy állami intézmény, a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház és a fővárosi Rázsochy városrészében épülő kórház járt sikerrel, több mint 600 millió euróhoz jutottak. A sajtótájékoztatón akkor még Heger is részt vett, aki teljes mértékben támogatta Lengvarskýt. Ekkoriban azt ígérték, hogy a kórházfelújítási beruházások második fordulóját, amelynek az összértéke 212 millió euró, és amelyben a kisebb, regionális kórházak is részt vehetnek, szeptemberben hirdetik ki. Ehhez képest az egész projekt csúszott, Heger és Lengvarský csak novemberben ismertette a pályázati feltételeket, és ennek az eredményeit tette most közzé a távozó egészségügyi miniszter.
Már az első beruházási forduló előtt is komoly politikai belharcok zajlottak, javarészt az OĽaNO-n belül. Igor Matovič és Marek Krajčí ugyanis azt szerette volna elérni, ha az uniós forrásokból csak az állami kórházak részesülnének, a magánkézben lévő intézmények nem. Lengvarský azonban tiltakozott ez ellen. A döntést akkor tulajdonképpen elhalasztották, hiszen abban nem volt vita a felek között, hogy az egymilliárd eurós csomag nagyobb részét az állami kórházak felépítésére kellene szánni. A konfliktus valódi forrása az volt, hogy a beruházások kisebbik része mely regionális intézményeknél kössön ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Turócszentmárton |
A kormány döntött az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásairól, Pozsonyban és Turócszentmártonban építenek fel újabb kórházakat. Az egymilliárd eurós csomagból néhány száz millió jut majd a regionális kórházaknak is, de a győztes projekteket csak ősszel mutatják be.
Csaknem egy hónapon keresztül húzódott a vita a koalícióban az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagjáról. Vladimír Lengvarský június elején bejelentette, két héten belül ismerteti a terveit, de a javaslatot többször is le kellett venni a kormány napirendjéről, mert a koalícióban nem tisztáztak minden technikai részletet. Bár az egészségügyi miniszter nyíltan nem hangoztatta, de Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke elárulta a nyilvánosság előtt, hogy pontosan min zajlott a vita.
Kapcsolódó cikkünk Turócszentmárton/Pozsony |
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszternek a jövő héten kellene bemutatni az Európai Unió helyreállítási alapjának kórházfelújítási csomagját. Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke azonban már elárulta, milyen intézmények jöhetnek szóba a pénzosztás során. A listán egy magyarlakta régióban található kórház is szerepel.
Egyre többen bírálják Vladimír Lengvarskýt, mivel még mindig nem mutatta be, hogyan szeretné szétosztani a kórházfelújításra szánt beruházásokat a helyreállítási alapból. A közel egymilliárd eurós befektetési csomagot legkésőbb 2026-ig le kell hívni, különben Szlovákia elbukja az említett pénzösszeget. Mivel a kórházak felépítése és modernizálása egy rendkívül hosszadalmas és összetett folyamat, ezért egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a minisztérium kifuthat az időből. Nemrégiben Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is megjegyzést tett Lengvarský késlekedésére, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) pedig az utóbbi hetekben többször is felszólította a minisztert, hogy minél előbb ismertesse a terveit. Viliam Novotný egészségügyi szakértő a lapunknak adott interjújában szintén azt mondta, hogy a tárcavezetőnek nincsen vesztegetni való ideje. Lengvarský június elején úgy fogalmazott, legfeljebb két héten belül a kormány elé terjeszti a javaslatát, így már jövő szerdán, a kabinet következő ülésén be kellene mutatni a terveit.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Kassa |
Mennyire tekinthetőek elhanyagoltnak a magyarlakta régiók kórházai? Érdemes-e újabb intézményeket felépíteni, és hogyan lehetne hatékonyan felhasználni az uniós forrásokat? Mivel lehetne megállítani az orvosok és a nővérek elvándorlását? Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélgettünk Viliam Novotný egészségügyi szakemberrel és a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebészével.
A szlovákiai magyar közbeszédben van egy olyan vélekedés, hogy a déli régiókban található kórházak elhanyagolt állapotban vannak. Ezt többek között az INEKO gazdaságkutató intézet és a Dôvera Egészségbiztosító éves értékelőire alapozzák, amelyekben a magyarlakta vidékeken található intézmények rendszerint a lista középső, vagy inkább a hátsó részében foglalnak helyet, néhány kivételtől eltekintve. Ön korábban parlamenti képviselőként is foglalkozott az egészségügy problémáival, sőt, idegsebészként dolgozik a kassai kórházban. Mit gondol, valóban nincsenek jó állapotban a déli kórházak?
A kórházakkal kapcsolatban valóban léteznek konkrét, objektív mutatók alapján készített értékelések, és ezekkel nem is érdemes vitatkozni. Én semmiképpen sem szeretném kétségbe vonni például az INEKO intézet méréseit. A Dôvera értékelése sem elhanyagolható, de ezzel kapcsolatban kiemelném, hogy elsősorban a páciensek elégedettségét méri, ők pedig nemcsak a személyzet munkáját értékelik, hanem az elszállásolás feltételeit, és egyéb tényezőket is, amelyek nem csak az orvosokon és a nővéreken múlnak. Kétségtelen, hogy a déli intézmények többsége a listák második felében kap helyet. Ugyanakkor én azt is hangsúlyoznám, hogy a teljes szlovákiai kórházhálózat elhanyagolt. Átfogó egészségügyi reformot utoljára 2004-ben hajtott végre a Dzurinda-kormány, amelynek célja a kórházak adósságának végleges felszámolása, illetve az intézmények modernizálása lett volna. Sajnos ez a reform végül nem teljesült be. Azóta pedig jöttek-mentek kormányok, amelyek különféle adósságmentesítésekkel és változásokkal próbálkoztak, de a helyzet még mindig, 18 év elteltével is súlyos. Az európai uniós forrásoknak köszönhetően ugyan sikerült felújítani vagy felépíteni néhány osztályt és kórházi részleget, de ezeket csak apróbb kozmetikásoknak nevezném.
Ha már az uniós forrásoknál tartunk, nemrégiben az Új Szó arról írt, hogy a magyarlakta területek kórházai talán nem részesülnek az Európai Unió helyreállítási csomagjából. A Szlovákiai Városok Uniója és a Szlovák Kórházszövetség ugyanis azt állítja, hogy a források lehívása során az állami intézmények lesznek előtérbe helyezve. Ez a déli országrész lakói számára rossz hír, hiszen itt főként magánkórházak vannak. Az említett két szervezet szerint azzal, hogy a minisztérium az állami kórházakat részesítené előnyben, diszkriminálja azokat a betegeket, akik olyan régiókban élnek, ahol elsősorban magánkézben lévő intézmények vannak. Önnek mi a véleménye erről? Az uniós forrásokat valóban az állami kórházak fejlesztésére kellene használni, vagy a magánkórházaknak is ugyanúgy kellene adni?
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a következő két hét folyamán bemutatja a kórházak felújítására vonatkozó tervét, úgyhogy akkor már konkrétumokat is fogunk tudni. Az utóbbi időben olyan információkról lehetett hallani, hogy valóban támogatnák az állami kórházakat, de a magáncégek által üzemeltetett intézményeknek is jutnának források. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy az egymilliárd eurós támogatás valóban egy hatalmas összeg, de nézzünk szembe a tényekkel. Ha a kormány úgy dönt, hogy a helyreállítási alapból építi fel a Rázsochy Kórházat, akkor ennek az összegnek legalább az egyharmada ide fog elfolyni. Szó volt még a turócszentmártoni, a besztercebányai és a kassai állami intézmények felújításáról is, és ebben az esetben az említett egymilliárdból már nem is maradna olyan sok pénz. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az állami közbeszerzések lassúak, sokszor drágábbak is. A magáncégek egyszerűen jobbak az új intézmények felhúzásában, ezt ki kell mondani.
Vagyis ezek szerint ön nem tartja jó ötletnek, hogy elsősorban az állami intézmények részesüljenek az uniós forrásokból.
Úgy fogalmaznék, hogy nem tartom hatékony felhasználásnak. A beruházások szétosztásakor nem azt kellene figyelembe venni, hogy állami vagy magánkórház kapja-e a pénzt, hanem hogy milyen régióban van valóban szükség a támogatásra, és hogy azt az adott intézmény miként tudja felhasználni. A fő szempontnak a megfelelő egészségügyi ellátásnak kellene lennie, függetlenül attól, hogy ki az üzemeltető. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy ezeket az uniós forrásokat 2026-ig fel kell használni, szóval sürget az idő.
Vladimír Lengvarský ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a helyreállítási alapból akár 3-4 új kórházat is fel lehetne építeni a következő négy évben. Ön reálisnak tartja ezt az elképzelést?
Ez az idő nagyon kevés, ráadásul feleslegesen vesztegetik. A kormány már decemberben is tudta, hogy egymilliárd eurót használhatnak a kórházak modernizációjára, és most, fél évvel később még azt mondják, hogy két héten belül mindössze a terveket fogják bemutatni. Csak a közbeszerzési eljárás elhúzódhat fél évig, és akkor még nem beszéltünk magáról az építkezésről.
Mit gondol, szükség van egyáltalán újabb intézményekre? A kórházhálózat optimalizációjának ugyanis éppen az a lényege, hogy a szlovák egészségügyben lenne elég kórházi ágy, csak rendkívül rosszul használjuk ki őket, ezért is van szükség az intézmények csoportosítására. Van értelme jelenleg újabb kórházakat építeni?
Igen, én úgy gondolom, hogy kellenek új kórházak, de ezzel együtt merésznek is kellene lenni, és be kellene zárni azokat a létesítményeket, amelyeknek a felújítása vagy a modernizációja szinte ugyanannyiba kerülne, mint egy új intézmény felépítése. Abban igaza van, hogy nem kellenek plusz osztályok vagy újabb ágyak, hiszen a meglévők sincsenek jól kihasználva, de úgy gondolom, hogy nincsen értelme olyan épületekben fejleszteni, amelyek manapság legfeljebb csak múzeumnak lennének jók. Azt kell látni, hogy Szlovákiában a kórházak épületeinek átlagéletkora meghaladja az 50 évet. Az 1960-as és 1970-es években még teljesen más szempontok alapján építkeztek, manapság már máshogy vannak kialakítva a modern egészségügyi épületek. Tehát fel kellene építeni új kórházakat, ezzel együtt pedig néhányat be is kellene zárni, vagy teljesen átalakítani, mondjuk szociális intézményekké. A szlovákiai betegek is megérdemlik, hogy klimatizált szobákban feküdjenek, hogy ne öten vagy hatan legyenek egy szobában, és hogy ne a folyosóra kelljen kijárni a WC-re.
A már említett helyreállítási alap legnagyobb beruházási tétele a kórházfelújítási csomag, közel 1 milliárd eurót akarnak elkölteni az épületek felújítására és a modern berendezések beszerzésére. A minisztérium úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlásának egyik oka, hogy az itteni kórházak felszereltsége nem vetekedhet a nyugati standarddal, de ha sikerül ezen változtatni, akkor több orvos és nővér maradhat az országban. Mi a véleménye erről? Valóban úgy látja, hogy a jobban felszerelt kórházaknak köszönhetően marasztalni lehetne az egészségügyi dolgozókat?
Igen, ez egy fontos tényező, bár nem csak emiatt mennek el. Pár évvel ezelőtt az Egészségpolitikai Intézet (HPI) készített egy felmérést azoknak az orvosoknak a körében, akik külföldre mentek dolgozni. Megkérdezték tőlük, hogy mik voltak a fő indokaik az elvándorlásra. Az első helyen valóban a munkakörülményeket jelölték meg, a második helyen pedig a bérezés problémája állt. Ami a munkakörülményeket illeti, mondok egy konkrét példát: ha egy egészségügyi dolgozó megfordult a Bécsi Általános Kórházban, és látta az ottani helyzetet, jogosan tette fel magának a kérdést, hogy minek dolgozzon olyan helyen, mint mondjuk a pozsonyi Kramáre városrészben található Ladislav Dérer Akadémikus Kórház vagy a kassai Rastislavova utcában található öreg intézmény. Persze lehet ablakokat cserélni, vagy apróbb felújításokat végrehajtani, de attól az még mindig az a régi épület marad, amit 50–60 évvel ezelőtt építettek. Ez azonban csak az egyik része a problémának. A másik a régi műszerek kérdésköre. Én magam is voltam olyan helyzetben, hogy a kollégáimmal együtt azt mondtuk, nem vagyunk hajlandóak tovább a régi eszközöket használni, amikor a környező országokban sokkal modernebb és hatékonyabb műszerekkel dolgoznak. Ez nemcsak a munkánk megkönnyítéséről szól, hanem főleg minőségibb ellátást jelent a páciensek számára.
Említette a bérezést, ami Szlovákiában szintén régóta problémának számít. Ön szerint mennyire javult a helyzet ezen a téren az utóbbi években?
Szlovákiában mintegy tíz évvel ezelőtt bevezettek egy bérautomatát az orvosok, majd pár évvel később a nővérek és a többi egészségügyi dolgozó számára is. Ez azt jelenti, hogy a fizetések nagyságát a két évvel korábbi bruttó átlagbérhez igazították, és különféle szorzókat állapítottak meg a képzettség függvényében. Ez a rendszer jelenleg is működik, viszont a koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a viszonyokat. A szomszédos országokban ugyanis – például Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban – jelentősen megemelték az orvosok és a nővérek bérét. A szlovák kormány is hangsúlyozta a járvány idején, hogy mekkora „hősök” vagyunk, csak ez éppen a béremelésben nem látszott meg. Ez egyre nagyobb problémává válik. Vegyük például Komáromot: nagyon nehéz megmagyarázni egy ott élő nővérnek, hogy ugyan a híd másik oldalán jobban keresne, de ő inkább mégis maradjon itt.
Mennyire hatott negatívan a koronavírus-járvány a szlovák egészségügyben uralkodó munkaerőhiányra? Drámaian romlott a helyzet?
Azt kell, hogy mondjam, hogy a nővérek esetében igen, erősen lehet érezni, hogy a koronavírus-járvány után jelentősen csökkent a számuk. A nővérkamara is megerősíti, hogy százával távoznak el a szakképzett ápolók. Egy részük külföldre megy dolgozni, de ami ennél még sajnálatosabb, hogy sokan egyszerűen elhagyják az egészségügyi pályát, és más hivatást keresnek. Ez hatalmas érvágás a szlovák egészségügynek, hogy a szakképzett, tapasztalt munkaerő más területeken próbál elhelyezkedni. Jelenleg mintegy 31 ezer nővér dolgozik Szlovákiában, de emlékszem, néhány évvel ezelőtt még 36 ezren voltak. Ami az orvosokat illeti, a koronavírus-járvány után nem lehetett akkora elvándorlási hullámot érezni, mint a nővérek esetében. Még csak azt sem mondanám, hogy annyira kevés orvos lenne Szlovákiában, jelenleg körülbelül 20 ezren praktizálnak. A valódi problémát esetükben a generációs különbség jelenti. Az általános orvosoknál kifejezetten nagy probléma, hogy egy jelentős részük már 60 év körül van, nemsokára nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nincs. Ha a kormány nem fog lépni az egészségügyi dolgozók helyzetének stabilizálását illetően, egy-két éven belül problémás lesz olyan szinten tartani az egészségügyi ellátást, mint amilyenhez a koronavírus előtt hozzá voltunk szokva.
Érdekes
Viliam Novotný a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze. A kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán és a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem Közegészségügyi Karán szerzett diplomát. Korábban az SDKÚ színeiben parlamenti képviselő is volt, az egészségügy problémáival foglalkozott. Iveta Radičová egykori miniszterelnök tanácsadójaként tárgyalt a szakszervezetekkel a 2011-es orvossztrájk idején. 2016-ban a Šanca nevű párt elnöke lett, a 2020-as parlamenti választás során pedig a Híd listáján indult.
NÉVJEGY Állami vagy magánkórházak?
Nemrégiben lapunk arra figyelmeztetett, hogy a magyarlakta régiókban található kórházak talán nem kapnak semmiféle támogatást az egymilliárd eurós csomagból, holott a szakmai értékelések alapján a déli kórházak többsége viszonylag elhanyagolt állapotban van. Ezt az információt a kórházszövetségen kívül Keszegh Béla komáromi polgármester is megerősítette az Új Szónak. Keszegh ugyanis a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) alelnökeként arról értesült, hogy az általa képviselt szervezet részt vett egy, a helyreállítási alapról szóló tárgyaláson, ahol Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter azt mondta, hogy a pénzosztás során az állami kórházak lesznek előtérbe helyezve. A magyarlakta járásokban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
Keszegh Béla úgy véli, ezzel a déli régiókban élő lakosokat diszkriminálják, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében milyen tulajdonban lévő kórházak vannak, viszont ők is megérdemelnék, hogy felújított kórházakban kapjanak egészségügyi ellátást. Ezzel kapcsolatban felkerestük az egészségügyi és a pénzügyi tárcát is. Előbbi azt felelte lapunknak, hogy a tervek ismertetéséig semmilyen részletet nem hoznak nyilvánosságra, utóbbi pedig úgy reagált, hogy nincs tudomásuk Igor Matovič említett kijelentéseiről.
Rimaszombat is a listán
Janka Bittó Cigániková azonban pénteken nyilvánosságra hozta, hogy mely kórházak felújítása jöhet szóba. Elmondása szerint jelenleg két változatról zajlik vita. Az egyik oldalon Lengvarský áll, aki a pénzt a pozsonyi Rázsochy kórházba, a Turócszentmártoni Egyetemi Kórházba, valamint két magánkézben lévő intézménybe, a Homonnai és a Rimaszombati Kórházba fektetné. Vele szemben Marek Krajčí korábbi egészségügyi miniszter (jelenleg az OĽaNO parlamenti képviselője) csak az állami intézményeket támogatna. A Rázsochy kórház felépítésével ő is egyetért, viszont emellett az Eperjesi J. A. Reiman Egyetemi Kórházba és a Nagyszombati Egyetemi Kórházba pumpálná a pénzt. Cigániková nem mondta ki nyíltan, hogy Krajčí elképzelését Matovič is támogatja, mindössze annyit mondott, hogy más kormánytagok is mellette állnak. A sajtóban azonban Krajčí egyik közeli szövetségeseként éppen a pénzügyminisztert emlegetik, aki korábban nem is értett egyet párttársa lemondásával, és az új egészségügyi tárcavezetővel sem felhőtlen a viszonya.
„Azért mondom el mindezt, hogy a vita a nyilvánosság előtt folytatódhasson. Azt gondolom, hogy már éppen ideje lenne döntést hozni”
– jelentette ki az SaS képviselője.
Legitim érvek
Cigániková elmondta, ő és a pártja Lengvarský elképzelésével ért egyet. A parlament egészségügyi bizottságának elnöke nyíltan kiállt a turócszentmártoni intézmény felújítása mellett. Mint mondta, semmilyen személyes érdek nem fűzi őt a kórházhoz, és nem is a turócszentmároni lakosság előtt akar tetszelegni, hanem az adatokra alapozza az álláspontját. A számok pedig azt mutatják, hogy a besztercebányai intézmény mellett a turócszentmártoniban látják el a legbonyolultabb eseteket, ráadásul az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőcsoport szakemberei szerint az ottani felújítási projektek vannak a legjobban kidolgozva. Cigániková azonban kiemelte, a másik oldalon felsorakoztatott érvek is legitimnek tekinthetők, konkrétan hogy az állami intézmények részesüljenek a támogatásból.
„Egy bizonyos szemszögből ez is elfogadhatónak tűnik”
– mondta, de azonnal hozzá is tette, ő személy szerint nem ért egyet ezzel. Megjegyezte, két teljesen elfogadható nézetkülönbség találkozik egymással, viszont olyannyira sürget az idő, hogy a döntést mihamarabb meg kell hozni.
Lengvarský a rázsochyi kórház felépítését, valamint a Turócszentmártoni Egyetemi Kórház kibővítését tervezte, viszont Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi egészségügyi miniszter a turócszentmártoni helyett az eperjesi intézménybe fektette volna a pénzt.
A másik problémás pontot az okozta, hogy bizonyos kormánytagok csak az állami kórházak felújítására akarták felhasználni a helyreállítási alapot, mások viszont úgy vélték, hogy a regionális, magánkézben lévő intézményeknek is részesülnie kellene az egymilliárd euróból. Ahogy arról az Új Szó is beszámolt, az állami kórházak kizárólagos támogatását feltehetően Krajčí és Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter szorgalmazta (bár ezt a pénzügyi tárca hivatalosan nem erősítette meg lapunknak), Lengvarský viszont nem ellenezte, hogy bizonyos magánkórházak is kapjanak pénzt. Ez utóbbi a magyarlakta régiók szempontjából is fontos, hiszen ezeken a területeken főként magánkézben lévő intézmények vannak.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több szakmai szervezet figyelmeztet arra, hogy az EU helyreállítási alapjából főként az állami kórházak felújítását finanszíroznák. Mivel a dél-szlovákiai régiókban javarészt magánkézben lévő intézmények vannak, ezért elképzelhető, hogy az itteni kórházak nem részesülhetnek majd a közel egymilliárd eurós csomagból.
Az Európai Unió helyreállítási alapja lehet a szlovák egészségügy egyik legnagyobb reformjának garanciája. Az állam összesen 1,533 milliárd eurót költhet el az egészségügyi fejlesztésekre, melyeket három fő kategóriába sorolnak.
A befektetések első csoportjával a modern és könnyedén elérhető egészségügyi ellátást szeretnék bebiztosítani. Ez számos reformot foglal magába, a kórház- és rendelőhálózat optimalizációjától kezdve az épületek és a felszerelés felújításán át egészen a digitalizációig. Az egészségügyi minisztérium a tervek szerint a lekérhető összeg legnagyobb részét – egész pontosan 1,163 milliárd eurót – ezekre a beruházásokra fordítja majd.
A másik két kategóriát a mentális egészséggel kapcsolatos fejlesztések és a hosszú távú betegellátással összefüggő reformok alkotják. Az előbbi esetében a beruházások összege 105 millió, az utóbbinál 265 millió euró.
Százéves épületek
Az utóbbi napokban főként az első csoportba tartozó reformokról zajlott a vita, azon belül is az új kórházak felépítéséről és a meglévők felújításáról. Ez a teljes egészségügyi csomag legnagyobb összegű befektetése, a minisztérium 998 millió eurót különít el erre a célra.
Ahogy az egészségüggyel kapcsolatos reformtervben írják, a „kórházak modernizációja az egyik lehetséges módja az egészségügyi dolgozók kinevelésének és megtartásának”. Szlovákiában ugyanis nagy gondot jelent az elvándorló egészségügyi munkaerő, a tárca pedig úgy véli, a külföldi elhelyezkedés egyik fő oka, hogy más országokban vonzóbbak a munkakörülmények.
„Az épületek korszerűsítése, a modern klinikai eljárások bevezetése, és a kórházhálózat új, anyagi-technikai felszereltsége növeli a munkakörnyezet vonzerejét az egészségügyi dolgozók számára”
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanitt arról is szó esik, hogy Szlovákiában egy átlagos kórházi épület mintegy 50 éves, de vannak olyan intézmények is, amelyeket még 100 évvel ezelőtt húztak fel.
„A kórházak nincsenek felkészülve olyan külső sokkhatásokra, mint például a jelenlegi világjárvány. Még ha folyamatosan újítják is az eszközkészletüket, ezt a régi infrastruktúrában teszik, amely nem teszi lehetővé a hatékony felhasználásukat”
– jegyezte meg a minisztérium.
Kinek jut pénz?
A reform ütemtervében a kórházak felújítását és kiépítését 2025 negyedik negyedévéig kell teljesíteni, viszont arról már most is komoly vita zajlik, hogy mely kórházaknak jusson pénz.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az anyagi források csak bizonyos intézmények számára lesznek elérhetőek.
„A helyreállítási alapnak köszönhetően az utóbbi 15 év legnagyobb egészségügyi reformjait hajthatjuk végre Szlovákiában. Fennáll azonban a veszély, hogy a kórházak felújítását és kiépítését célzó masszív beruházások néhány kiválasztott állami kórházba kerülnek. A Szlovák Kórházszövetség ezért határozottan elutasítja a több tucat vidéki intézmény, a több ezer egészségügyi dolgozó és a több millió páciens országos szintű diszkriminálását”
– reagált a szervezet.
Az ANS elsősorban a magánkézben lévő, kisebb vidéki városokban található intézményeket képviseli. Jelenleg 80 ilyen kórházról van szó, amelyek között több, magyarlakta régióban működő intézmény is található, például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi, a lévai vagy a tőketerebesi kórház.
Ha a helyreállítási alapból valóban csak az állami kórházak modernizálására jut pénz, akkor az említett intézmények felújítására nem kerülhetne sor.
„Ha a befektetéseket nem igazságosan osztják el, akkor a vidéken élő betegek, akik a magánkézben lévő kórházakban kapnak ellátást, nem érzik meg a helyreállítási alap hatását. Ugyanakkor Szlovákia valamennyi kórházában már most elő vannak készítve a minőségi projektek, köztük új intézmények is, amelyeket a helyreállítási alap forrásai nélkül nem lehet megvalósítani”
– írja a kórházszövetség.
A főváros elnyeli a pénzt?
Emellett azt is állították, hogy a kormány jelenleg fontolgatja a Rázsochy Kórház helyreállítási alapból történő finanszírozását. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódik, viszont az új kabinet a 2020-as kormányprogramban ígéretet tett a kórház befejezésére. Erre eredetileg az állami költségvetésből különítettek el forrásokat, az ANS szerint azonban az is napirendre került, hogy a helyreállítási alapot használják fel erre a célra.
„Mivel egy anyagi szempontból igencsak megterhelő projektről van szó, az a pénz, amelyre egész Szlovákiának szüksége lenne, csak a fővárosba vándorolna, nem pedig azokba a régiókba, amelyeket a járvány a leginkább sújtott”
– véli a kórházszövetség. Hangsúlyozták, mivel az intézmény felhúzása elvinné a lekérhető összeg jelentős részét, kérdésessé válna, hogy a vidéki kórházak akár egy centhez is hozzájuthatnak az uniós pénzből.
Konkrétumok nélkül
A Rázsochy Kórházzal kapcsolatban az egészségügyi minisztérium a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, nem racionális elképzelés, hogy a teljes összeg egyetlen intézmény felépítésére menne el, tekintettel arra, hogy milyen hatalmas mennyiségű forrásról van szó. Ugyanakkor azt is megjegyezték, még nincs eldöntve, milyen kórházak részesülnek majd a helyreállítási alap befektetéseiből.
A témával kapcsolatban lapunk is felkereste az egészségügyi tárcát. Rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban az állami kórházak számítanak prioritásnak, illetve hogy mikor teszik közzé a teljes kórházfelújítási csomag részleteit. A minisztérium sajtóosztálya kitérő választ adott.
„Ahogy az egészségügyi miniszter is közölte, a közeljövőben a koalíciós tanács elé terjeszti a javaslatot, amely meghatározza, milyen kórházakat lehetne felépíteni, tekintettel a határidőkre, amelyeket be kell tartani a helyreállítási alapban szereplő mérföldkövek teljesítéséhez. Az egészségügyi minisztérium több kidolgozott projektet és módszert is számon tart, amelyekkel teljesíteni lehet a beruházásokat a kért időpontokra. A kórházak felépítése és felújítása a helyreállítási alapon belül az egyik fő prioritás, és mindent megteszünk azért, hogy teljesítsük a hatáskörünkbe tartozó célokat és mérföldköveket. A tárca egyelőre semmilyen részletet nem tesz közzé. Köszönjük a megértést”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Háttértárgyalások
Azt, hogy a minisztérium valóban az állami kórházakat részesíti előnyben, lapunknak megerősítette a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) is. Daniela Piršelová, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az ÚMS képviselői részt vettek egy, a kormányhivatalban zajló tárgyaláson, amelyen az egészségügyi minisztérium ismertette a helyreállítási alapra vonatkozó terveit, és itt hangzott el, hogy az állami kórházak számítanak prioritásnak.
„Még mindig nem ismertek a feltételek a potenciális pályázók számára, ezért nincs is okunk a bizakodásra”
– reagált Piršelová. Arra a kérdésünkre, hogy terveznek-e valamilyen lépéseket tenni az ügyben, például újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e a minisztériummal, a szóvivő nemmel felelt.
„Meg vagyunk győződve róla, hogy a tárgyalások során sem tudnának többet mondani, mint most”
– jegyezte meg Piršelová, hozzátéve, hogy a döntési folyamatot a minisztériumon kívül több külső tényező is befolyásolja. Azt azonban nem zárta ki, hogy ha változik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az egyeztetést.
Matovič blokkol?
Keszegh Béla, az ÚMS alelnöke és Komárom polgármestere lapunknak elmondta, az említett tárgyaláson konkrétan Igor Matovič (OĽaNO) jelentette ki, hogy az állami kórházakat részesítik előnyben.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az uniós forrásokkal elsősorban az állami vagyont kell gazdagítani, nem pedig a magánvállalkozók zsebeit. Keszegh szerint azonban ennél összetettebb a probléma.
„A miniszter úr érvelésében lenne logika, viszont a valóság az, hogy az állítása több sebből vérzik. Vegyük akár a komáromi intézmény helyzetét. Az itteni kórház nem államiként van meghatározva, de azt látni kell, hogy a megyei önkormányzat tulajdonában van, és egy magáncég bérli. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénz nem a magáncégek zsebébe jutna, hanem a megyét gazdagítanák vele”
– magyarázta a komáromi városvezető. Mint mondta, a másik probléma, hogy a vidéken élő emberek nem tehetnek arról, hogy a lakhelyük közelében nem állami kórházak működnek, ezzel pedig őket is diszkriminálják. Keszegh hangsúlyozta, a magyarlakta területek többségén magánkórházak vannak, így most is a déli régiók lakosai húzzák a rövidebbet.
Borús kilátások
Az ÚMS elnöke elmondta, Matovič úgy fogalmazott, hogy az állami kórházakat „előnyben részesítik”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre Keszegh sem tudta meghatározni, mivel a tárgyalásokon nem közöltek pontos számokat. A polgármester szerint az túlzás, hogy a vidéki kórházak egy centet sem kapnak, de valószínűleg sokkal kevesebbet, mint az államiak. Elmondása szerint ez már csak azért is kontraproduktív, mert a korábbi beruházások esetében is bebizonyosodott, hogy az állami intézmények kevésbé hatékonyan képesek lehívni a forrásokat.
„Az előző évek alapján is láthatjuk, hogy a magáncégek által kezelt közvagyonba sokkal sikeresebben lehetett beépíteni a fejlesztési támogatásokat”
– tette hozzá a városvezető.
Ami a jövőbeli tárgyalásokat illeti, Keszegh nem túl derűlátó azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet-e megváltoztatni a pénzügyminiszter véleményét.
„Ismerem Matovič egyeztetési stratégiáját, magam is ültem már vele a tárgyalóasztalnál. Gyakran ismételgetett betanult paneleket és leegyszerűsített érveket, amelyek nem állják meg a helyüket. Éppen ezért kissé szkeptikus is vagyok azzal kapcsolatban, hogy sikerülhet megváltoztatni a véleményét”
– zárta a polgármester.
„Nem tudunk erről”
Felkerestük a pénzügyminisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, meg tudják-e erősíteni, hogy valóban Igor Matovič szorgalmazza-e az állami kórházak előtérbe helyezését, és ha igen, mit reagálnak azokra az érvekre, hogy ezzel a vidéki lakosságot is diszkriminálják.
„Az egészségügy és az ezzel összefüggő beruházások, illetve projektek teljes egészében az egészségügyi minisztérium, valamint a kormányhivatal helyreállítási alapot kezelő osztályának hatáskörébe tartoznak. A pénzügyminisztérium sajtóosztályának nincs tudomása az ön által említett állításokról”
– reagált a tárca.
A heteken át tartó vitatkozás után végül úgy tűnik, hogy Lengvarský akarta érvényesült, hiszen a pozsonyi és a turócszentmártoni kórház kapja meg a forrásokat, illetve más kórházak is pályázhatnak még, de ezeknek a listáját csak ősszel teszik közzé.
Új kórház a fővárosban
A rázsochyi kórház felépítése nem tekinthető meglepetésnek, erről tulajdonképpen a koalíción belül sem volt vita. Az említett intézmény felépítése már évtizedek óta húzódott, de a korábbi kormányok csak az ígéretig jutottak el. Pár évvel ezelőtt a Pellegrini által vezetett kabinet megkezdte a Rázsochy városrészben álló romos épület lebontását, de ennél tovább ők sem jutottak.
A 2020-as parlamenti választás után az új kormány is ígéretet tett arra, hogy felhúzzák az új kórházat, de az építés még mindig nem indult el. Lengvarský viszont most azt ígéri, hogy 2026 második negyedévéig sikerül szerkezetkész állapotba hozni az építkezést – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy maga az épület már állni fog, de az ágyak és az orvosi berendezések még nem lesznek a helyükön. A kormány 281 millió eurót különít el erre a célra a helyreállítási alapból. A tervek szerint a rázsochyi kórházban az ország egyik legmodernebb felszerelését fogják használni, és komplex egészségügyi ellátást fognak nyújtani, tehát a betegeket nem kell majd átszállítani az egyik épületből a másikba, ha esetleg újabb műtétre szorulnának. Összesen 653 ágyat akarnak elhelyezni az épületben.
660 új ágy
A Turócszentmártoni Egyetemi Kórház is egy újabb épülettel bővülne. A kormány összesen 330 millió eurót fordít erre a projektre, amely magába foglalja az építkezés költségeit, valamint az orvosi felszerelést is. Az új kórház a rendelők mellett saját diagnosztikai és terápiás részleggel rendelkezik majd, illetve egy különálló gyermekgyógyászati osztályt is kialakítanak. Összesen 660 ágyat akarnak elhelyezni az új épületben. Az egészségügyi tárca szerint nemcsak gyógyászati, hanem oktatási szempontból is fontos intézményről lesz szó, hiszen az orvostanhallgatók itt is modern gyógyászati eljárásokkal találkozhatnak majd. A létesítményt a teljes felszereléssel szintén 2026 második negyedévéig kellene befejezni.
Jól járhatnak a keletiek
Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő a pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, ebben a két intézményben szeretnék majd kinevelni az ország legképzettebb egészségügyi dolgozóit. Ugyanakkor megjegyezte, ezzel még nem használják fel a teljes kórházfelújítási csomagot. Az egymilliárd euró körülbelül egyharmadáról csak ősszel fognak dönteni, addig van idejük a regionális kórházaknak kidolgozniuk a felújítási projekteket.
„Főleg a keleti országrésszel számolunk. Ősszel fogjuk bejelenteni a további döntéseket a kelet-szlovákiai kórházakkal kapcsolatban”
– jegyezte meg a miniszterelnök.
Lengvarský továbbá elmondta, fontos szempont lesz, hogy az adott kórház milyen besorolást kap majd a készülő optimalizált hálózatban. Ennek a részleteit az év végéig kell kidolgozni. Szintén meghatározó feltétel, hogy a teljes felújításnak 2026 második negyedévéig be kell fejeződnie. Az egészségügyi miniszter azt egyelőre nem árulta el, hogy az egyes projekteken belül mennyi pénzt igényelhetnek a kórházak.
Matovič is hozzászólt
A Lengvarský által közzétett listából kitűnik, hogy a nyolc győztes pályázó közül három az AGEL (a szakolcai, a lévai és a zólyomi kórház), egy pedig a Penta befektetési csoport kezében van (az iglói intézmény), így nem teljesült Matovičék azon elképzelése, hogy az uniós források csak az állami intézményekbe vándoroljanak. A távozó egészségügyi miniszter meg is kapta a magáét az OĽaNO vezetőjétől, aki a Facebook-oldalán nehezményezte, hogy Lengvarský a két befektetési csoport között összesen 130 millió eurót „osztott szét”, így az összes többi kórháznak már csak 82 millió euró maradt a lehívható keretből.
„Az utóbbi két évben én voltam a kevesek egyike, aki tudta, milyen jellemről van szó. De azzal, hogy Čaputová pártfogoltjának számított, védte őt a média, és egy bizonyos Janka Penta Cigániková irányításával és az SaS tapsával kísérve végezhette a piszkos munkáját”
– üzente a korábbi pénzügyminiszter.
Magyarázatképpen: Matovič már egy ideje a Penta lobbistájaként hivatkozik Cigánikovára, még annak ellenére is, hogy ezt az állítást az SaS képviselőnője kategorikusan visszautasította.
Nyomásgyakorlás
Lengvarský a távozása óta nem nyilatkozott a témában. Miután átadta a lemondását Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek, még annyit mondott, hogy nem szeretne tovább ilyen nyomás alatt dolgozni, illetve nem nézhette tétlenül azt a politikai korrupciót, amely a minisztérium környékén zajlik. Konkrétan nem árulta el, mire gondol, mindössze annyit közölt, hogy fontos pozíciókba ültetnek be olyan személyeket, akiknek nincsen megfelelő szakmai képesítése.
Janka Bittó Cigániková azonban megszólalt az ügyben. Emlékeztetett, hogy az egész második beruházási forduló túl későn lett kihirdetve, és a pályázatok kiértékelését már tavaly decemberben el kellett volna végezni. A késlekedés mögött szerinte valójában az áll, hogy az OĽaNO állandó harcot folytat a magánszférával. Állítja, Lengvarskýra nyomást gyakoroltak, hogy ne írja ki korábban a pályázatokat, mert így az állami kórházak nem juthattak volna hozzá a pénzhez.
Érdekes Lévai AGEL kórház – 42,4 millió euróPoprádi kórház – 42,3 millió euróIglói Svet zdravia kórház – 39,5 millió euróZólyomi AGEL kórház – 25,7 millió euróSzakolcai AGEL Egyetemi Kórház – 22,7 millió euróPrivigyei Kórház és Rendelőintézet bajmóci székhelye – 15 millió euróBártfai Szent Jakab Kórház – 9,7 millió euróKiszucai kórház és Csacai rendelőintézet – 7 millió euró Mennyit kapnak a kórházak? Heger szerepe
Érdekes még megfigyelni Heger szerepét, aki sokáig kiállt az egészségügyi miniszter mellett, idén azonban már kihátrált Lengvarský mögül. Čaputová éppen őt bízta meg az egészségügyi tárca igazgatásával, miután Lengvarský lemondott. Heger szokatlannak nevezte a korábbi tárcavezető azon döntését, hogy a távozása után, szinte az utolsó pillanatban tette közzé a pályázatokat elnyert kórházak listáját. Éppen ezért azt mondta, a minisztériumot irányító stáb ellenőrizni fogja a dokumentumokat, tehát a győztes kórházak még korántsem lehetnek biztosak abban, hogy valóban elnyerik az uniós pénzeket.
Cigániková úgy véli, nincs idő késlekedni, hiszen az OĽaNO magánszféra elleni csatározása miatt már így is nagy a csúszás. Szerinte a pályázatokat egy egyértelmű és objektív pontrendszer alapján bírálták el, tehát nem Lengvarský döntötte el, hogy ki kapjon pénzt és ki nem. Hangsúlyozta, nem az alapján kellene szétosztani az uniós forrásokat, hogy ki a tulajdonos, hanem az alapján, hogy mennyire van szükség az adott régióban a kórházak fejlesztésére.
Az Új Szó kiadója a Penta Investments tulajdonában lévő DUEL-PRESS, s.r.o.
Lengvarský utolsó pillanatban meghozott döntése Hegernek sem tetszett, azt mondta, ellenőrizni fogják a miniszter által aláírt dokumentumokat. Janka Bittó Cigániková, az SaS képviselője azonban arra figyelmeztetett, hogy a kórházfelújítási pályázatok teljes második fordulója késésben van, és már tavaly decemberben eredményt kellett volna hirdetni. Azzal, hogy az egészségügyi minisztériumnál további ellenőrzések zajlanak, csak tovább húzzák az időt, ami még nagyobb veszélybe sodorhatja az uniós pénzek megérkezését.
Lehallgatási botrány
Lengvarský utolsó miniszteri döntései mellett abból is botrány lett, amit a tárcavezető a távozásakor kijelentett. Azt mondta, nem szeretne tovább olyan környezetben dolgozni, amelyet átsző a politikai korrupció. Hogy pontosan mit értett ez alatt, nem fejtette ki.
A živé.sk portál azonban nemrégiben arról számolt be, hogy a rendőrség a múlt héten razziát tartott az egészségügyi minisztérium épületében. Meg nem nevezett források alapján egy lehallgatókészüléket kerestek, amellyel állítólag a tárca államtitkárát, Lenka Dunajová Družkovskát figyelhették meg. Bővebb információkat a folyamatban lévő nyomozás veszélyeztetésre hivatkozva a rendőrség és a tárca sajtóosztálya sem közölt. A portál információi szerint elképzelhető, hogy az államtitkár mellett több személyt is lehallgathattak a minisztériumban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
