A Fidesz elsöprő választási győzelme után újra felmerült az igény, hogy az innováció egy önálló minisztérium hatáskörébe kerüljön. Jelenleg ezt a feladatot a miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal látja el, amelynek elnöke Pálinkás József akadémikus. A magyar gazdaság modernizációja és továbbfejlődése szempontjából kulcsfontosságú terület kiemelt szerepe aligha vitatható.
Pálinkás József komoly karriert mondhat magáénak, hiszen már az első Orbán kormányban oktatási miniszter volt, és jelenleg 2015 óta tölti be az Innovációs Hivatal vezetői állását. Ez idő alatt mintegy 1000 milliárd forint támogatást nyújtottak a gazdasági- és a tudományos élet szereplőinek. Főleg azonban az akadémiai köröknek, amelyek az elnyert pénzekből alapkutatásokat finanszíroztak. Így a gazdaságba értelemszerűen kevesebb pénz jutott. Történt mindez akkor, amikor a munkaerőhiány és a világpiaci kihívások új feladatok elé állítják a magyar vállalatokat. Gondoljunk csak a robotika és az informatika szédületes fejlődésére. Pálinkás József ezzel szemben az alapkutatásokat preferálta, amelynek gazdaság modernizációjára kifejtett hatása minimális. E soha nem látott mértékű támogatás ellenére az akadémiai szektor, és végül maga Pálinkás is, ahogy látni fogjuk, a kormányfő ellen fordultak.
NEMZETKÖZI NYOMÁS A MAGYAR KORMÁNYON
Igaz, nem volt könnyű helyzetben. A magyar tudományos elit tekintélyes része az Orbán Viktor által vezetett polgári kormány éles bírálója. Talán emiatt Pálinkásra folyamatos nyomás nehezedett ezekből a körökből. Érdekes megnyilatkozása volt, az, amikor kirobbant a CEU-ügy és a Hír Tv-ben az alábbiakat mondta:
„kormánytisztviselőként politikai kérdésekről nem nyilatkozom, de szerintem a Közép-európai Egyetemnek Budapesten kell maradnia, mert ott értékes kutatások folynak”.
Majd tovább folytatta:
„sokan vannak Magyarországon olyanok, akik ennek a kormánynak nyíltan szimpatizánsai, és ezek az intézkedések az egyetemi és akadémiai közösség egy részében, – jelentős részében – nem találtak olyan fogadtatásra amelyet pozitívnak nevezhetnék”.
Vagyis az NFKI elnöke nyíltan szembe fordult a kormánnyal, aminek oka hamarosan kiderült. Egy akkori sajtóhír szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzetközi tanácsadó testületének tagjai megfenyegették Pálinkást. Ha nem határolódik el a kormány CEU ellenes lépéseitől, akkor ők lemondanak. Persze akkortájt más kormánytisztviselőkre is erős külföldi nyomás nehezedett az ügyben, de ők kibírták, és nem hódoltak be Soros embereinek.
A behódolásnak meg is lett az eredménye, hiszen fél évre rá a tekintélyes Nature magazin elismerően szólt Pálinkásról. Ebben a cikkben arról írnak, hogy Orbán nacionalista kormányzása alatt Magyarország demokrácia-indexe nagyot zuhant. Fiatal kutatók nem mernek közéleti kérdésekben nyilatkozni, mert az negatívan befolyásolhatja a karrierjüket. Ám ebben a bonyolult politikai helyzetben Pálinkás meggyőzte a kormányt az alapkutatások fontosságáról. Érdemeit a cikk hosszan sorolja.
A KAMPÁNYBAN IS A MINISZTERELNÖKKEL SZEMBEN ÉPÍTKEZETT
A választások előtt két nappal jelent meg egy cikk a Simicska érdekeltségébe tartozó Indexben. A cikkben a tudományos szféra és kormány közti konfliktusokról írnak, és miniszterelnökről gúnyos hangvételben szólnak. Ám Pálinkás Józsefről pozitív véleményt alakít ki a cikk szerzője. A választások előtt a Simicska-média kevés emberért aggódott ennyire, mint ahogy Pálinkásért tette. Az Index véleménye szerint: a tudósok most szeretik Pálinkást, de ha elmozdítják, akkor nem lesz, aki megvédje a „tudomány függetlenségét”.
A fentiekben leírtakat érdemes figyelembe venni, amikor az új kormányzati struktúra kialakítása kerül napirendre. Szakemberek szerint hasznosabb lenne olyan embereket előtérbe helyezni, akik a kormányzati feladatok elvégzését tartják elsődlegesnek, és nem igyekeznek mindenáron a „nemzetközi tudományos közvélemény” elvárásainak megfelelni.
(Pesti Srácok)
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
