Az egyik blokk az évi rendes karbantartási hónapját tölti, a másikat javítani kell, ezért több mint egy hete csupán két nukleáris blokk termel a paksi atomerőműben. A napi áramtermelési görbében így ugyan előfordul, hogy a napelemek a magyarországi termelésnek több mint a felét biztosítják, ám a rendszerirányító diagrammján az is látszik, hogy minden hétköznap, estefelé ennél is sokkal nagyobb arányt ér el az import, írja a Napi.hu.
Vasárnap este, 21 óra körül érte el a magyar villamos energia szektor az idei legnagyobb termelési és fogyasztási értékét. Nem volt rekord, de az 5000 MW teljesítmény előállítása szokatlan, némiképp meglepő összetételben tudott csak megtörténni.
A hazai termelési volument messze meghaladó szintre futott fel az import aránya. A paksi atomerőmű, a Mátrai Erőmű, a földgázerőművek, a víz-, a szél-, és a biomasszaerőművek összesen 2200 MW-ra voltak képesek, így – ahhoz, hogy a vasárnap esti országos fogyasztási igényt fedezni lehessen – az árambehozatalnak mintegy 2800 MW teljesítményszintre kellett felkúsznia. És ez az esti helyzet – legalábbis arányaiban – napok óta, rendre így alakul.
A villamosenergia-hálózat rendszerirányítója által közzétett áramtermelői diagramm szerint a helyzet hátterében a hazai villamosenergia-termelés paksi fejnehézsége áll, az, hogy az elvileg általános, 4 x 500 MW-os termelési volumen jelenleg csak megközelíti az 1000 MW-ot. A félgőzzel termelés magyarázata egyrészt az, hogy augusztus 6-ától a Paks-1-es blokk leállt, a másik pedig az, hogy ezt a Paks-2-es blokk is követte.
Jelenleg így néz ki a magyarországi energiamix:
Elsőre két színt érdemes szemügyre venni: a kéket (ez a paksi atomerőmű) és a pirosat (ez a mátrai széntüzelésű erőmű). A kormányzati kommunikációban is ez a két, az MVM tulajdonában lévő erőmű a hazai áramellátás alap. Paks 2000 MW, a Mátrai Erőmű pedig – így a legfrissebb elvárás – négy blokkal kell(ene), hogy üzemeljen. Ez az utóbbi esetében az ábrán látható, nagyjából 250 MW teljesítménnyel szemben 800 MW termelési potenciált kívánna.
Lehet, hogy az ábrán látható két paksi blokkos, és egy mátrai egységes működés valamilyen módon a télre prognosztizált, várhatóan energiaszűkébe forduló helyzetre való felkészülés része, de egyelőre csak az biztos, hogy Pakson és Visontán is nagyjavítások, karbantartások zajlanak. Azt, hogy ez ok vagy okozat, a következő hónapok bizonyíthatják.
Paks miatt az import
A paksi leállások okai a két nukleáris blokk esetében részben különbözőek. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közlése alapján úgy tudni, hogy a Paks-1 hálózatról lekapcsolása bő egy hete azért történt meg, mert üzemanyagkazettékat cserélnek a blokkban. Ugyanakkor a leállás a tervek szerint egy hónapig is eltart majd, mivel "a Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően" az éves nagykarbantartás is zajlik. Ennek része a reaktortartály és a főberendezések átvizsgálása.
A Paks-1 valószínűleg a leginkább rakoncátlankodó egysége az atomerőműnek, igaz, a Paks-3 blokkja szintén gyakran szorul javításra, karbantartásra.
A Paks-2 esetében most az történt, hogy ugyan az OAH szintén tervezett karbantartásról írt, ám mivel két blokkot a legritkább esetben (illetve: "muszáj helyzet" előállásakor) szokás leállítani, e "tervezést" valószínűbb, hogy úgy érdemes érteni, hogy valamelyik hibajelzést követően a javítás szükségessé vált. Ezt aztán előre bejelentették az OAH-nak. Erre utal az is, hogy a leállás – ahogyan az alábbi ábrán látszik (ez a kék "lépcső" a képen) augusztus 11-én délben (nem a termelési nap elején vagy a végén, ahogyan az például augusztus 6-án is látható) történt meg. Az pedig más okból tűnik árulkodó jelnek, hogy az eredeti, fél nappal korábbi Paks-2 leállásról szóló paksi közlemény url-jében a "főjavítás" szó szerepel.
Az ábrán arra érdemes külön is felfigyelni, hogy az extra méretű import napvégi megjelenési aránya nem számít egyedi esetnek. Ahogyan egy, a területen bennfentesként dolgozó forrás a lappal közölte: a magyar áramfogyasztási igény kiszolgálásához a nagy arányú import már napi szintű alapélménnyé vált.
A múlt héten gyakorlatilag minden este, amikor a naplementével elfogyott a napelemes rendszerek betáplálása, felskálázódott az import – éppen akkor, amikorra a fogyasztási csúcsok is áttevődtek. Ami önmagában is komoly kitettséget jelent a rendszer – és a rendszerirányító – számára.
Arról egyelőre nincs hír, hogy az egy hónapra leállt Paks-1 mikor térhet vissza a termelésbe, és arról sem, hogy az augustus 11. óta lekapcsolt Paks-2 javításával mikor fognak végezni.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
