Ötvenezer éves tiarát találtak a Denyiszov-barlangban

A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akik már ötvenezer évvel ezelőtt is készítettek mammutagyarból elegáns tűket, vagy kőből szép karkötőket. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer.

Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel. A tiarát arra használták, hogy a hajat felfogják a szem elől, a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült, erről mérete árulkodik – olvasható a Siberian Times napilap honlapján.

Ez a legősibb ilyen lelet

Hírdetés

A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, majd félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Találtak viszont a lekerekített végén egy lyukat, ahová a madzagot fűzték, amellyel a fejhez kötözték. Az őskori tiara 45-50 ezer éves lehet, és egy nagy fejű ember hordhatta Alexander Fedorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint.

A régészek korábban már a barlangban rábukkantak egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a szibériai kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak tiarát, amelyet valószínűleg ők maguk állítottak elő. Ez utóbbira utal az a tény, hogy számos mammutagyar-darabkát találtak a barlangban.

Más ékszereket is találtak a barlangban

Az egyik legősibb tiara megtalálása nemcsak a Gyenyiszov-barlang, hanem az egész világ esetében ritka. Az ősemberek használtak mamutagyart karkötő, nyaklánc és más ékszerek, valamint tűk és nyílvégek készítésére – magyarázta Fedorcsenko. Találtak már a régészek a barlangtól jóval északabbra hasonló mammutagyarból készült tiarákat, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek – tette hozzá.

A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban.

Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában.
(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »