Pappá szentelése évfordulójának napján adott hálát öt évtizedes szolgálatáért Szarka János atya szeptember 10-én a Nyíregyháza-jósavárosi templomban, Szocska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök; rokonai, gyermekei, unokái és a szolgálati helyeiről érkezett hívek körében.
„Isteni parancsra örvendezünk a jubileum, az ötvenedik évforduló alkalmából” – mondta Orosz Atanáz püspök a homíliában, utalva a Leviták könyvének 25. fejezetének szavaira.
A Szentírásban a hét év mindig teljességet fejezett ki, a nyolcadik pedig az örökkévalóságnak lett a jele. Ezért építették az első keresztények a bazilika vagy a keresztelőkápolna kupoláját nyolcszögűnek vagy kör alakúnak, amely visszafut önmagába, jelezve az örökkévaló körforgást. Rotundának is mondhatnánk ezt János atyával együtt – fogalmazott a főpásztor. – Az önmagába visszafutó kör, amely úgy tűnik, mintha utána ugyanoda érne vissza, mintha semmi különleges nem történt volna. De a rotunda jellegzetessége az, hogy a kör fölött egy félgömb is van, jelezve, hogy valahol a körvonások között és fölött mégis magasba tart az ember.
János atyát Nyíregyházán szentelték áldozópappá, és hat szolgálati hely után most ide, vejének szolgálati helyére tért vissza hálaadásra – mondta a miskolci megyéspüspök. – Görög liturgiáinkon ősidők óta „Adjunk hálát az Úrnak” papi felszólítás nyitja meg a Szent Liturgia anaforáját, az üdvösségre emlékeztető és utaló szavakat.
„Hálát adunk az erők Urának, hogy mi, méltatlanok elvégezhetjük ezt a szolgálatot, saját bűneinkért és a nép vétségeiért. Majd felidézzük az üdvösségtörténet nagy eseményeit, és mindezekért hálát adunk az Atyának, aki felé az eucharisztikus ima elhangzik, és az ő egyszülött Fiának és Szentlelkének. Aranyszájú Szent János, liturgiánk írója és mestere, a hálaadásnál is fontosnak tartotta, hogy hálát adjunk Istennek minden eszünkbe jutó és eszünkbe nem jutó eseményért, az Ő csodáiért, amelyeket az üdvösségtörténetében vagy személyes életünkben vitt végbe.”
A főpásztor emlékeztetett: János atyának Újfehértón sikerült egybegyűjtenie a korábbi nagy énekkar sok tagját és beindítani a közösségi életet. „A részletek között vannak azok a csodák, amelyek a lelkipásztori életben olykor feltűnés nélkül történtek meg” – szögezte le Orosz Atanáz püspök. Megemlítette a Garadnán és Sárospatakon összegyűjtött fiatalokat, családokat. Hozzátette: a sárospataki hittanterem olyan közösségi ház lett, mely nemcsak görögkatolikusoknak, hanem a városban az Istenről gondolkodó emberek beszélgetésének, találkozásának helyszínévé vált; „olyan hely, ahol minden őszinte istenkereső ember egymásra talált egy gondviselésszerű csoda folytán”. Végül a diósgyőri és szirmabesenyői évek emlékeit, eredményeit idézte fel a megyéspüspök.
A nyugdíjba menetel, csöndesebb lelkiélet ugyanúgy fontos, mint az aktív évek – emelte ki a szónok. „Biztos vagyok benne, hogy itt, a jósavárosi templomban is mindig szükség van egy olyan lelki emberre, aki ráérősebb, aki nyugodtabban tudja meghallgatni az ideérkezőket, és saját nyugalmából másoknak is juttat.
Biztosak vagyunk abban, hogy ez a történet folytatódik. Egy kör, egy fél évszázados ciklus lezárul, de ahogyan a rotunda szerkezetén is látszik, spirális alakban a körforgásokkal is emelkedhet, Istenhez közeledik az ember” – zárta ünnepi gondolatait Orosz Atanáz püspök.
A jubileumi liturgián Szocska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök személyesen is köszöntötte Szarka János atyát, aki öt püspök szolgálatában töltötte fél évszázados lelkipásztori munkáját. Orosz Atanáz átnyújtotta a jubilánsnak Ferenc pápa apostoli áldását.
„Arra szeretnék gondolni, amit kaptam, és amiért jár a köszönet: Isten kegyelmi ajándékaiért” – fogalmazott Szarka János atya köszöntőjében. A hála szavaival fordult feleségéhez, akivel aranylakodalmukat is idén ünnepelték, négy gyermekük és tíz unokájuk körében.
„Köszönet a jó hívekért, a kiváló munkatársakért, akik tehermentesítettek, ezért több időm maradt kedvenc hobbimra, az Árpád-kori magyarság kutatására” – mondta Szarka János atya, utalva A Rotunda öröksége címmel megjelent művére és azóta végzett tudományos munkáira.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
