Ötven éve halt meg a krimi királynője Juhász Katalin2026. 01. 12., h – 10:53
Olvasók százmillióival hitette el újra és újra, hogy most aztán tényleg rájöttek, ki a gyilkos. A krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie ötven éve ment el, és a trónja azóta is érintetlen.
Agatha Mary Clarissa Miller 1890. szeptember 15-én született a dél-angliai Torquayban, jómódú középosztálybeli család harmadik gyermekeként. Már ötévesen folyékonyan olvasott, és mivel unatkozott az iskolában, saját történetekkel szórakoztatta magát. Ezt később sem hagyta abba.
Zene vagy irodalom?
Gyermekkora nem volt felhőtlen. Édesapja betegeskedése miatt a család egy időre Dél-Franciaországba költözött, ahol Agatha hallás után tanult meg franciául, és zongorázni kezdett. Apja 1901-ben meghalt, a család anyagi helyzete megingott, de a lány taníttatását nem adták fel. Torquay után Párizs következett, bentlakásos iskolákkal, zongora- és énekórákkal – Agatha operaénekes szeretett volna lenni. A rendkívüli félénksége azonban közbeszólt. Így lett belőle író: 18 évesen, egy betegségből lábadozva írta meg első novelláját.
Egy nagy szerelem
1912-ben egy bálban ismerkedett meg Archibald Christie repülőtiszttel, akivel gyorsan egymásba szerettek, és 1914-ben össze is házasodtak. Az első világháború alatt férjét a francia frontra vezényelték, Agatha pedig ápolónőként, majd gyógyszer-laboratóriumban dolgozott. Itt szerzett alapos ismereteket a gyógyszerekről és mérgekről – később ez lett az egyik titkos fegyvere.
Hová lett Agatha?
Első detektívregényét még a háború alatt kezdte írni, a kéziratot azonban hatszor visszadobták, mire 1920-ban végül megjelent A titokzatos stylesi eset.
Az 1926-os év fordulópont volt: meghalt az édesanyja, férje pedig beleszeretett egyik golfpartnerébe, majd bejelentette válási szándékát. Agatha erre eltűnt, tizenegy napig senki sem tudta, hol van. Az eset máig a Christie-mítosz része. Volt, aki idegösszeroppanásról beszélt, mások szerint a férjét akarta megleckéztetni. Végül egy harrogate-i szállodában találtak rá, álnéven.
A válás 1928-ban vált hivatalossá, Agatha pedig hátat fordított Angliának: Isztambulon át Bagdadig utazott. Egy mezopotámiai ásatáson találkozott a nála 14 évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, akihez még abban az évben feleségül ment. Negyvenhat évet éltek együtt. Christie később tréfásan meg is fogalmazta házasságuk titkát: minél idősebb az asszony, annál érdekesebb egy régész számára.
A világhírű ápolónő
A második világháború idején már világhírű írónőként dolgozott ismét kórházban, az ötvenes évektől pedig gyakran elkísérte férjét iraki és szíriai ásatásokra. Mallowant 1968-ban lovaggá ütötték, Christie 1971-ben kapta meg hazája legmagasabb kitüntetését, de ekkor már sokat betegeskedett. Utoljára 1974-ben jelent meg nyilvános eseményen, a Gyilkosság az Orient expresszen filmváltozatának bemutatóján, amelyen II. Erzsébet királynő is jelen volt.
Agatha Christie 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában. A közeli Cholsey-ben, a St. Mary temetőben nyugszik.
Rendkívül termékeny szerző volt: évente legalább egy könyvet írt, rendszerint karácsony előtt. Összesen 90 regényt, 147 kisregényt és 15 színművet hagyott hátra. Leghíresebb művei közé tartozik a Tíz kicsi néger, a Halál a Níluson, a Gyilkosság Mezopotámiában és a Gyilkosság az Orient expresszen. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt.
Mi volt a titka?
Történetei a 20. század eleji vidéki Anglia világát idézik meg, ahol a gyilkosságok nem a brutalitásról, hanem az indítékokról és a lélektanról szólnak. Az olvasó minden információt megkap – mégis szinte mindig téved, mert Christie mestere volt a hamis nyomoknak és a blöffnek. Saját bevallása szerint a legjobb gyilkosságai mosogatás közben jutottak eszébe, mert ezt a házimunkát különösen gyűlölte.
Halhatatlan figurákat teremtett: a pedáns, furcsa bajuszú belga nyomozót, Hercule Poirot-t, aki 33 regényben és számos novellában szerepel, valamint személyes kedvencét, a saját magáról is mintázott Miss Marple-t, az éles eszű vidéki vénkisasszonyt. Színművei közül Az egérfogó a világ leghosszabb ideje futó színházi darabja.
Könyvei máig elképesztő népszerűségnek örvendenek: az angol nyelvű kiadásokból másfél milliárd, világszerte pedig további egymilliárd példány fogyott el – ennél többet csak a Bibliából és Shakespeare műveiből vásároltak.
Kapcsolódó cikkünk
Eltűnik a „néger” szó Agatha Christie Tíz kicsi néger című népszerű krimijének francia fordításából. A könyvet ezentúl Ils étaient dix (Tízen voltak) címmel forgalmazzák – jelentette be szerdán a világhírű regényíró dédunokája, James Prichard.
A Christie hagyatékát gondozó Prichard a francia RTL rádióban hangsúlyozta, hogy amikor a könyv íródott, „még más volt a nyelv és olyan szavakat is használtunk, amelyeket ma már elfelejtettünk”. A néger szó az eredeti szövegben 74-szer szerepelt.
„Agatha Christie mindenekelőtt szórakoztatni akarta az olvasóit és mi sem állt volna tőle távolabb, minthogy akár egyiküket is megbántsa” – indokolta meg az új fordításról hozott döntését Prichard. A regényt, amely eredetileg a Ten Little Niggers címet kapta, Christie 1938-ban írta, a francia fordítás pedig 1940-ben jelent meg. Az Egyesült Államokban a krimit évtizedekig az And Then There Were None címmel adták ki. Magyar fordításban Tíz kicsi katona vagy Tíz kicsi indián címmel is megjelent.
A könyvben szereplő Néger-sziget elnevezését is megváltoztatták, az új francia fordításban már a Katona-sziget meghatározás szerepel.
A krimiből, amelyet mintegy százmillió példányban adtak el világszerte, számos film és tévés feldolgozás is készült, köztük 1974-ben Charles Aznavourral az And Then There Were None (Tíz kicsi indián).
A regény címének megváltoztatása vitát váltott ki a közösségi médiában. „Néhány hónapja sok ezren könnyű szívvel csak nevettünk azon, hogy műveletlen emberek felháborodtak a cím miatt. Mostantól ez a kulturálatlanság ül diadalt és uralkodik” – fogalmazta meg véleményét a Twitteren Raphaël Enthoven francia filozófiatanár, rádiós személyiség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
