Ötéves a covid: Így jutottunk el a félelemtől a tagadásig szaszifanni2025. 04. 03., cs – 08:42
Öt éve ilyenkor már rettegve figyeltük a koronavírus-járvány terjedéséről szóló híreket, ki sem mozdultunk otthonról, szájmaszkokat varrtunk és mindent fertőtlenítettünk.
Nincs is olyan család az országban, amelyet ne viselt volna meg a hónapokig tartó bezártság és az, hogy a betegeinket nem lehetett látogatni a kórházakban, a halottaiktól pedig sokan nem tudtak méltó búcsút venni. De ahogy a járvány lecsengett és a védőintézkedések bírálata politikai témává vált, oda jutottunk, hogy sokan az érintettek közül is azt vallják: a covidot csak kitalálták, az oltásokkal csipeket vagy génmódosító szereket juttattak belénk, és az egész egy nagy nemzetközi összeesküvés műve volt.
2020. március 6-a sokunk számára olyan, mint az amerikaiak számára 2001. szeptember 11-e. Ekkor derült ki, hogy a Kínából terjedő vírus Szlovákiát is elérte, ugyanis egy ötvenkét éves malackai férfit fertőzött meg. Azóta egyébként március 6. a covid-járvány áldozatainak, több mint 21 ezer elhunytnak az emléknapja.
Maszkot varrtunk, kenyeret dagasztottunk
A járvány egész Európában, így Szlovákiában is rohamosan terjedt. A 2020 februárjában megválasztott Matovič-kormány március 16-án szükségállapotot hirdetett, ami június 14-ig tartott.
Sorra zártak be az iskolák, éttermek, szolgáltatások, üzemek. Kijárási tilalom lépett érvénybe, a boltokban reggel kilencig csak a nyugdíjasok vásárolhattak, aki tehette, inkább házhoz rendelt mindent.
A járvány első hónapjaiban nem csak az online kereskedelem lendült fel, de az online oktatás, meseolvasás, tornázás és a túlélési tippek megosztása is. A bezártsággal hirtelen ránk zúduló szabadidő új divathullámokat teremtett – a közösségi oldalakat elárasztották a házilag varrott maszkok elkészítési módjai és a házi kenyérsütés, kovászolás receptjei.
A kórházakban tilos volt a látogatás, az orvosok és nővérek nehéz védőfelszerelésben látták el a covid-fertőzött betegeket, akik annyian voltak, hogy a legnehezebb időszakokban sokuknak csak a folyosón jutott hely.
Kevés volt a lélegeztető készülék, de ha jutott is, sok páciensen már az sem segített, többek halálát az egész szervezetet sújtó citokinvihar, vagyis az immunrendszer túlzott gyulladásos reakciója okozta. Sokak számára máig fájó emlék, hogy beteg hozzátartozójukat nemcsak hogy a kórházban nem látogathatták meg, de holtában sem látták, mert egy fekete nejlonzsákban, zárt koporsóban temették. Voltak időszakok, amikor annyi volt a halott, hogy a temetkezési vállalatok nem győzték a munkát, a holttesteket pedig fagyasztóautókban tárolták. A temetéseken csak a legközelebbi családtagok vehettek részt, és nekik is néhány méteres távolságot kellett tartaniuk egymástól. 2020 novemberében még halottak napján is tilos volt a temetőket látogatni, sokan emlékezhetnek a rengetek kidobott krizantémra, ami nem kerülhetett a sírokra.
Tesztelések minden sarkon
Fontos felidézni ezeket az emlékeket, mert a koronavírus-járvány sokak számára valóságos trauma, egzisztenciális válság, élet-halál kérdése volt, nem egy összeesküvés-elmélet, ahogy azt ma sokan próbálják velünk elhitetni. Persze, történtek túlkapások, rossz döntések és visszaélések is, leginkább az orrtörlettel végzett tesztelések során. Az első országos tömeges tesztelést 2020. november 1-jén végezték, a lakosok hosszú sorokban várakoztak a helyi tesztelőközpontok előtt. Aztán sokan meglátták ebben is az üzletet, és országszerte tesztelőhelyek, úgynevezett MOM-ok alakultak, amelyeket az állam bőségesen támogatott, viszont a teljesítmény kimutatását nem vette annyira szigorúan.
Máig nem tudjuk, mi volt az egésznek az értelme, mert a tesztek nem voltak teljesen megbízhatók, viszont a negatív eredményt igazoló sms híján az ember még a szomszédos járásba sem utazhatott.
A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy bárki ott hozott létre mobil tesztelőhelyet (MOM), ahol akart, és annyi teljesítményt mutatott ki, amennyit nem szégyellt. Az állam 317 millió eurót költött ezekre a tesztelésekre, de a pontos elszámolás hiányzott, és később a rendszerből (Moje eZdravie) is talányos módon eltűntek az adatok, úgyhogy nem lehet visszakeresni, volt-e az egészben rendszer, a számlázások megfeleltek-e az elvégzett tesztek számának, és egyáltalán mi volt az egész tesztelés értelme. Alighanem semmi, mert Igor Matovič akkori miniszterelnök ígérete ellenére, mely szerint bennünket fog követni ebben az egész világ, egyetlen országban sem vezették be ezt a módszert.
Hergelés az oltások ellen
A covid-járvány első hulláma 2020. március 16-tól június 14-ig tartott, a második hullám 2020. október 1-jétől 2021. május 14-ig, a harmadik hullám pedig 2021. november 25-től 2022. február 22-ig. Közben hónapokra bezártak az iskolák és az óvodák is, 2021. február 8-án csak az alapiskolák alsó tagozatos diákjai és az érettségiző osztályok diákjai térhettek vissza az iskolapadokba.
A szalagavatókat egyáltalán nem, vagy a szomszédos járásokban tartották, mert akkor már járások szerint is megkülönböztették a járványügyi helyzet súlyosságát, az esküvőket, családi ünnepségeket mindenki nyárra tervezte, amikor enyhülésre lehetett számítani.
A koronavírus elleni oltás a Pfizer/BioNTech vakcinájával 2020 decemberében kezdődött, később a Moderna, majd az AstraZeneca és Johnson&Johnson oltóanyaga is elérhetővé vált. Igor Matovič 2021 februárjában kétmillió Sputnik V vakcina megvásárlásáról kötött szerződést az oroszokkal 16 millió euró értékben, és ebből 200 ezer darabot nagy csinnadrattával és kormánygéppel haza is hozott. Mivel az oltóanyagot az EU-ban nem regisztrálták, és a hazai gyógyszerészeti felügyeletnek is kifogásai voltak ellene, az érdeklődés nem volt túl nagy, mintegy 16 ezren oltatták be magukat vele. A megmaradt 160 ezer vakcinát lejártuk előtt az oroszok visszavásárolták.
2021. november végén már több mint 2 millió 600 ezren oltatták be magukat országszerte, de a közösségi oldalakon kezdetét vette az oltásellenes heccelés is.
Sorra jelentek meg az olyan összeesküvés-elméletek, hogy a vakcinákkal csipeket ültetnek az emberekbe, rákkeltő mellékhatásuk van, vagy hogy az egész koronavírus-járvány nem is létezik, csak a gyógyszergyártó cégek találták ki. Az indulatokat csak fokozta a külföldről hazatérő szlovák állampolgárok öt- vagy akár húsznapos kötelező karanténja, amelyet menekülttáborokban, munkásszállókon kellett letölteniük, és a költségeket is maguk térítették. Fejenként napi 10-15 eurót követelt tőlük az állam, de az alkotmánybíróság 2021 decemberében úgy döntött, hogy a kötelező karantén törvényellenes volt, mert a külföldről hazatérő állampolgárok akkor a saját otthonukban is tartózkodhattak volna.
Kormánybukás a covid miatt
Az átgondolatlan és sokszor indokolatlan covid-intézkedések 2021 márciusában Marek Krajčí egészségügyi miniszter bukását okozták, mert a koalíciós partnerek (Sme, rodina, SaS, Za ľudí) a távozásától tették függővé a kormány stabilitását. Két héttel később Igor Matovič is lemondásra kényszerült, és a kormányfői poszton Eduard Heger váltotta őt. Matovičnak a pénzügyminiszteri poszt jutott 2022 decemberéig, amikor a SaS ismét a távozásához kötötte a koalícióban való maradását.
Matovič először hajlandónak mutatkozott a lemondásra, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, és az elnöki hivatal alkalmazottjának kezéből kitépte a lemondólevelét. Végül így bukott bele a kormány főleg a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kaotikus intézkedésekbe, lehetővé téve Robert Fico diadalmas visszatérését.
A mostani kormánypártok jelöltjeinek, főleg az SNS listáján indult szélsőségeseknek a nagy része a kezdetektől covid-tagadó volt, és különböző internetes platformokon ennek hangot is adott. Maga Robert Fico a kezdetektől elutasította az oltást, a maszk viselését és a védőintézkedéseket is, csak a csiffári vadászházban rögzített rendőrségi videóból derült ki, hogy ő maga is megfertőződött, és „borzasztónak” tartja a betegséget. A 2023-as kormányalakítást követően biztossá vált, hogy az új kabinet minden addigi intézkedést megkérdőjelez. Ki is nevezett egy kormánybiztost Peter Kotlár személyében, akinek az lett volna a feladata, hogy az előző kormányok lépéseit és azok gazdaságosságát vizsgálja.
Kotlár és a kukoricaemberek
A kormánybiztos ehelyett az egész covid-járvány létezését kérdőjelezte meg, és másfél év kutakodás után arra jutott, hogy a Pfizer/BioNtech vakcinák megváltoztatták az emberek génállományát, és rákos megbetegedéseket okoztak. „Olyan génterápiát alkalmaztak, amely mérgező anyagok produkálását serkenti a szervezetben. A szlovák génállomány integritását sértették meg” – áll a „tudományos” elemzésben, amelyet, mint kiderült, egy másik vírustagadó konspirátor, a csehországi Soňa Peková laboratóriumi vizsgálataira alapozott.
Kotlár egyenesen a kukoricához hasonlította az embereket, azt állítja, a vakcinákkal úgy módosították a beoltottak génállományát, mint a mezőgazdaságban a kukoricáét. Jelentése ellen azonnal tiltakozott a Comenius Egyetem Orvostudományi Kara, az Állami Gyógyszerellenőrző Intézet, több politikus és maga a köztársasági elnök is. Pellegrini azt mondta, Kotlár mindennel foglalkozik, csak azzal nem, amire megbízatást kapott: a covid-járvány állami menedzselésével, és az általa terjesztett elméletekért nemcsak a tudósok, de az alapiskolai tanítók is szégyellnék magukat.
Öt év leforgása után oda jutottunk, hogy a felmérések szerint az ország lakosságának több mint a fele nem bízik a járványügyi intézkedésekben, a védőoltásokban és ha hasonló pandémia ütné fel a fejét, nem lenne hajlandó karanténba vonulni. A covid-járvány következtében elhunytak emlékét pedig már csak a hozzátartozóik őrzik.
A kezdetektől sok vita volt arról, hogy a covid-vírus természetes módon kezdett-e terjedni állatról emberre, vagy a kínai Wuhanban egy laboratóriumból szabadult ki emberi mulasztás miatt. Utóbbi elméletet erősítik a német titkosszolgálat (BND) által összegyűjtött bizonyítékok, amelyek szerint a wuhani laboratóriumban történt baleset okozta a vírus elterjedését. A német parlament egészségügyi bizottsága nem nyilvános ülésen fogja megtárgyalni a jelentést.
A covid-szkepticizmus Donald Trump amerikai elnökre is jellemző, ezért elődje, Joe Biden még a leköszönése előtt előzetes elnöki kegyelmet adott Anthony Faucinak, a Fehér Ház orvosi főtanácsadójának, a fertőző betegségekkel is foglalkozó amerikai intézet (NIAID) hat elnök alatt szolgáló korábbi főigazgatójának.
Az intézkedés célja az volt, hogy megvédje a covid-járvány kitörése idején, első elnöki ciklusa végén a Donald Trumpot többször is számonkérő orvost a második Trump-kormányzat bosszújától. Fauci már a járvány kitörésének elején számonkérte, hogy Trump nem akarta bevezetni a közösségi elkülönítés, azaz a karantén intézményét, és a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatban is szkeptikus volt.
A covid-ellenes oltások egyik legnagyobb kritikusa Szlovákiában Peter Lipták, pozsonyi körzeti orvos, aki már a járvány idején is többször hangot adott ellenvéleményének. Tomáš Szalayt, a SaS parlamenti képviselőjét, Pozsony megyei tiszti főorvost fel is jelentette azért, hogy szerinte a tömeges oltásokkal fokozott fertőzésveszélynek tette ki az embereket. Szalay a rendőrségen elmondta, hogy a sportcsarnokban, ahol oltottak, biztosítva volt a szellőztetés, mindenkit pontos időre idéztek be, az emberek az epidemiológusok által meghatározott távolságban ültek egymástól, és a vakcina beadása előtt mindenkit kikérdeztek az egészségi állapotáról. A nyomozó végül elutasította Lipták feljelentését, és nem indított eljárást Szalay ellen.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
