Öt üzenet a jóérzésű magyarnak

Öt üzenet a jóérzésű magyarnak
Tudom, hogy azt érzed, lassan egyedül maradsz. Az elmúlt hetekben rengeteg emberben kellett csalódnod. Nem politikusokban, nem ideálokban, de a legközelebbi ismerőseidben. Tudom, hogy forog a gyomrod. Tudom, hogy azon gondolkozol, hová kéne emigrálnod. Tudom, hogy mélységesen, mélységesen elfáradtál.
A következő cikk a tudnodkell.info weboldaláról való!

Az első üzenetem:

Nem a te hibád. Vannak – és iszonyatosan sokan vannak! -, akiket az igazság egyszerűen nem érdekel. Aki nem teszi fel a kérdést: „miért van így”, csak a könnyebb utat választva szajkózza a véleményt, amit a szájába adnak. Százezrek? Milliók. Tenger. És ez a tenger most tajtékos, felkeveredett az alja. Te pedig egy sziget vagy, ami ellenáll a cunaminak. Amíg lehet.

Hírdetés

A második üzenetem:

Nem vagy mégsem egyedül. Százezer, sőt millió olyan sziget van még ebben a demagógiától, Orbántól – Gyurcsánytól gyötört kis hazában, mint te. Csak már ők is elfáradtak. Ők is ugyanazt érzik, mint te.

A harmadik üzenetem:

Védd magad! Nyugodtan tiltsd le. Szólj, hogy hagyja abba. Kapcsold ki. Nem ér ennyit az egész. Nem miattuk – te mész rá.

A negyedik üzenetem:

Tedd meg, amit megtehetsz. Ossz gyógy – „növény” – szert, vigyél vizet, süss kenyeret. De ne menj bele értelmetlen csatába. Csak az energiád pazarolod. Nem fogja megérteni. Nem, ő sem. Hiába ismered régről. Tudom, hogy tiszteled. Az igazság nem fontos. Sajnálom.

Az ötödik üzenetem:

Ne ess át a ló túlsó oldalára. Legalább te legyél eszednél. Tényleg van veszély. Tényleg bajban van Európa, a mi Európánk. Tényleg minden politikus a másikra próbálja tolni vagy éppen tőkét akar belőle kovácsolni. Informálódj. Nézz utána. A tudás hatalom.

Ez is el fog múlni. Jön a tél, elcsendesedik majd minden. Aztán körbeálljuk a karácsonyfát, alatta a hitelből vett ajándékokkal. Ez a karácsony már nem lesz olyan, mint eddig volt. Megerőszakolták az emberekbe vetett hitünket. De ettől még lehet szép. Meghitt. Meleg. Csak tudd, hogy ki számít.Mindketten tudjuk, hogy az első világháború előtt is „Megállj, megállj kutya Szerbia!” feliratú vagonokba szálltak be örömittasan a véresszájúak, hogy aztán sose térjenek vissza Isonzóból. Mindketten tudjuk, hogy vitték magukkal azokat is, akik nem akartak menni. És ők is ott maradtak a lövészárkokban.

A jövő a béke emberéé. A jelen nem. Nem tudok mást tenni érted, mint átölellek és hagyom, hogy sírj.

Az én szemem is könnyes.


Forrás:magyarfoldre.hu
Tovább a cikkre »