Öt dolog, ami idén a Magyar Szövetséggel történt Tokár Géza2025. 12. 28., v – 18:05
A 2025-ös év bizonyos szempontból vízválasztónak bizonyult a Magyar Szövetség szempontjából. A magyar párt új vezetéssel vágott neki az évnek és bár kezdetben úgy tűnt, hogy nehezére esik a megfelelő témák megtalálása, az utolsó hónapok a politikai élet sűrűjébe sodorták a formációt.
A változások érintik a párt irányultságát és jövőbeni lehetőségeit is – de egyelőre nem látni, pontosan milyen irányban.
Gyimesi kizárása
A már 2024-ben is egyre fokozódó feszültség Gyimesi György és a párt között a politikus eltávolításáig vezetett – áprilisban a Magyar Szövetség etikai bizottsága kizárta Gyimesit. Azon a ponton már nyilvánvalónak tűnt, hogy a Gubík László-vezette elnökség nem tud, Gyimesi pedig nem is akar együttműködni a párttal.
A kizárt politikus több alkalommal élesen bírálta a vezetés stratégiáját, gyakran órákkal az elnökség lépéseit követően, ráadásul önjáró módon képzelte el a politikai karrierjét is: Tomáš Taraba, az SNS-jelölt környezetvédelmi miniszter csatornázási tanácsadójaként tűnt fel.
Gyimesi így viharos karrier után érkezett és távozott: két évet sem bírt ki a pártban, de ez elég volt ahhoz, hogy a 2023-as választáson egy intenzív egyéni kampány után felkarikázza magát a pártlista második helyére. A politikus azóta (is) folyamatosan bírálja a Szövetséget, egyre liberálisabbnak látja a vezetését, minden bizonnyal egy másik pártlistán látjuk majd a következő választás előtt.
Részsikerek és kudarcok a kisebbségi bizottságban
2025-ben elvben a Magyar Szövetség közreműködésével is szintet lépett a kisebbségek képviselete. Január végén megtartotta első ülését Robert Fico miniszterelnök vezetése alatt a kormány kisebbségi tanácsa, amely pár hónappal korábban alakult át egy rangosabb testületté. A Magyar Szövetség által delegált Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos a tanács alelnökeként ténykedett a későbbiekben.
Sajnos az év során bebizonyosodott, hogy a testület formális elismerése egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány komolyabban gondolná a nemzetiségekkel való törődést: a gyakorlatban egyetlen jelentős ügyben sem sikerült előrelépni, Horony véleményét pedig a legtöbbször figyelmen kívül hagyták vagy egyenesen támadták.
Az SNS által leuralt Kisebbségi Kulturális Alap pénzhiányra hivatkozva állította le a nemzetiségi projektek kifizetéseit, Lukáš Machala, a kulturális tárca hivatalvezetője a feltűnő kétnyelvű táblákat kritizálta, leváltották a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának vezetését – a kormánybiztos pedig hatáskörök híján érdemben nem tudta befolyásolni a politikai eseményeket.
Erősödött az elnökség
A Magyar Szövetség új elnökségének legkeményebb párton belüli erőpróbája a párt november végi kongresszusán jött el. Gubík László ezen az összejövetelen vezette fel a 2026-os, önkormányzati és megyei választási évre szóló kampányt. A vezetés az ellenkezők csendes, kevésbé látható ellenállását megtörve konzultációs jogot kapott a jelöltállításban, azaz nagyobb beleszólása lett abba, kik lesznek a polgármesteri és megyei jelöltek.
Ez kihat több régiós erős ember pozíciójára. A közelgő választások okozta konfliktusok személyes átrendeződéssel is jártak: Králik Róbert Komáromban, Viola Miklós Gútán lépett ki a pártból, a közép-szlovákiai roma közösségek körében ténykedő Vavrek István ellenben jött. A jövőre esedékes helyhatósági választás eredménye megerősítheti, de meg is rendítheti a vezetés egyelőre erősnek tűnő pozícióját.
A Beneš-kérdés
A Magyar Szövetség az év végére némileg váratlanul a korábbi óvatos útkeresés ellenére éles konfliktusban találta magát a szlovák kormánnyal. Köztük Robert Ficóval és Peter Pellegrinivel, akiket a magyar közösség egy része az év elején még szemhunyorgatva akár a szövetségesének is tarthatott.
Miután a kormánykoalíció szükségtelenül durva választ adva a Progresszív Szlovákia lépéseire gyorsított ütemben megszavazta a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének büntethetőségét, Gubík László szimbolikusan is állást foglalt a kezdeményezés ellen és nem volt egyedül.
Forró Krisztián volt pártelnök az elnöki tanácsadói tisztségéről mondott le, miután kiderült, hogy Pellegrininek sincs problémája a jogszabállyal. A párt meghúzta a vörös vonalat, ezzel viszont szinte biztossá vált, hogy a kisebbségi ügyekben kimondottan ellenségessé váló, a gyakorlatban a magyaroknak szinte semmiben sem segítő kormánykoalícióval problémásan tud csak együttműködni. Az egyensúlyozási stratégia látványos kudarcot vallott – elsősorban a külső körülmények miatt.
(Ideiglenes?) visszatérés a fősodorba
Ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik kinyílik – és amint a Szövetség látványosabban lépett fel a Fico-kormány ellen, megjelent a legnagyobb szlovákiai ellenzéki párt, a PS. Gubík László beszédet mondott a büntető törvénykönyv ellen tiltakozó nagygyűlésen, ahol hangsúlyozta a nézetkülönbségeket, de azt is, hogy a közös témák mentén elképzelhetőnek tartja az egyeztetéseket.
Az ellenzéki pártok közül néhányan nem értették a Magyar Szövetség feltűnését (például az SaS, ahogy a KDH szintén látványosan idegenkedik a dekrétumok témájának megnyitásától), de a párt állásfoglalása hirtelen megnyitotta az utat a szlovákiai médiába, a közeg – mint a magyar ügyekben annyiszor megesik – ismét rácsodálkozott a pártra.
A magyar formáció így 2026-ot sokkal láthatóbban kezdi meg és építheti magát. Viszont a felmérések adatai alapján nincs sok oka az örömre, a támogatottsága az elmúlt egy évben stagnál, a bejutási küszöb alatt.
Kapcsolódó cikkünk
Mintegy ötezren vettek részt az ellenzéki pártok által szervezett „Tiltakozás a maffia ellen” elnevezésű keddi tüntetésen, amelyhez a Magyar Szövetség is csatlakozott.
A tiltakozás középpontjában a Büntető törvénykönyv vitatott módosítása áll, amely ellen az ellenzék egységesen fellép, és amelynek megvétózására Peter Pellegrini köztársasági elnököt szólítják fel.
A törvénymódosítás szigorúbb büntetést szabna ki a kisebb bűncselekmények visszaeső elkövetőire, bűncselekménnyé minősítené a külföldi támogatással történő választási kampánybefolyásolást, ellehetetlenítené az együttműködő vádlottak vallomásának bírósági felhasználását, valamint akár hat hónapos szabadságvesztéssel fenyegetné azokat, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat.
A Magyar Szövetség számára különösen elfogadhatatlan az a jogi megfogalmazás, amely a „második világháború utáni rendezés” megkérdőjelezését kriminalizálná.
Stop kollektív bűnösség
A párt elnöke, Gubík László Karol Duchoň egyik ismert dalának sorával nyitotta beszédét: „Sosem késő szeretettel kikötni a célban.” Ezt követően magyarul is köszöntötte a jelenlévőket: „Kedves igazságszerető magyarok, jó estét, Pozsony!”
„Stop kollektív bűnösség, stop földmaffia” – foglalta össze tömören, miért állt színpadra a Magyar Szövetség nevében.
Mint elmondta, személyes oka is van a felszólalásra: a kommunizmus idején Michal Šimečka, a PS elnökének nagyapja, Milan Šimečka kiállt Duray Miklós mellett, akit Gubík politikai mentorának tekint. „Egy okkal több, miért fogadtam el a meghívást”
Gubík szerint elérkezett „a nyitott gondolkodású új nemzedék ideje”. „Hiszünk a szólásszabadságban, és hisszük, hogy senki sem tehet ránk szájkosarat, amikor azokról a sérelmekről beszélünk, amelyek őseinket érték” – fogalmazott.
Beszédében kitért a Szlovák Földalap körüli visszás ügyekre is. Állítása szerint „kiválasztottak százmilliós értékű földterületeket koboznak el azoktól, akiktől a második világháború után nem sikerült azokat elkobozni, majd továbbadják a földeket a barátaiknak”. Hangsúlyozta: ez nem kizárólag a magyar közösséget érinti.
Hiányzik a bocsánatkérés
A magyar kisebbség nevében felszólította Peter Pellegrini államfőt, hogy ne írja alá a Btk. módosítását. „Ha valakinek fontosak a jó magyar–szlovák kapcsolatok, annak érdekében kell hogy álljon a Szlovákiában élő valamennyi nemzetiség jogi helyzetének javítása” – mondta. Hozzátette: összesen 113 Beneš-dekrétum létezik, ezek közül mindössze 13 foglalkozik a kollektív bűnösség kérdésével, és csak ezek rendezésére lenne szükség. „Az államiságot szabályozó dekrétumokat senki sem kérdőjelezi meg, ezért félrevezető börtönnel riogatni” – hangsúlyozta.
Gubík beszéde egyik legerősebb pillanatában Ronald Reagan híres mondatát idézve üzente az államfőnek: „Mr. Pellegrini, rombolja le ezt a törvényt!”
Gubík részletesen beszélt arról is, milyen feltételek mellett érezhetnék valóban otthon magukat a szlovákiai magyarok: kisebbségi jogállásról szóló törvényre, a nemzetiségi iskolahálózat sajátosságait elismerő jogszabályra, a magyar nyelv hivatalossá tételére a magyarok lakta régiókban, valamint gazdasági felzárkóztatásra lenne szükség. „És hiányzik egy bocsánatkérés a második világháború utáni kollektív jogfosztásokért” – tette hozzá.
Motorfűrésszel a jogállam ellen
Élesen bírálta Robert Fico miniszterelnököt is, aki korábban a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését a holokauszt tagadásához hasonlította. „Itt az ideje ezt helyre tenni, mert ebben a történetben mi vagyunk a zsidók!” – fogalmazott. Személyes példát is hozott: nagyapját gyermekkorában csehországi kényszermunkára deportálták, nagyanyja családját Magyarországra telepítették ki. „És nekem fél év cella járna, ha azt mondom, hogy ez nem volt igazságos. Hát hol élünk?” – kérdezte indulatosan.
Beszéde végén magyarul Dunaszerdahelyre is meghívta a résztvevőket, ahol a Magyar Szövetség szombaton tiltakozó megmozdulást szervez a kitelepítettek emlékművénél.
A tüntetés zárásaként – a hagyományokhoz híven – Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke lépett színpadra. Beszédében élesen bírálta a kormánykoalíciót, amely szerinte „motorfűrésszel esik neki a jogállamnak”, miközben működő intézményeket számol fel, majd az ellenzék parlamenti tiltakozására panaszkodik.
Megerőszakolják a parlamentet, nem vesznek részt a vitákban, vulgárisan sértegetnek másokat – és mégis minket hibáztatnak?
Šimečka felszólította az államfőt, hogy éljen vétójogával, és „mutassa meg, hogy a polgárok, nem pedig a maffia oldalán áll”. A Beneš-dekrétumokra vonatkozó részt a magyar kisebbség elleni brutális támadásnak nevezte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
