33. alkalommal szervezték meg a nyári zsolozsmástábort a Miskolci Egyházmegyében, hagyományosan a festői szépségű Irotán. A július 6. és 9. között zajló program főszervezője idén is Juhász Géza első helynök volt. A lelki programon Orosz Atanáz miskolci és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök is részt vett. Dudás György, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet elöljárója tartott elmélkedéseket.
Július 6-án vecsernyével kezdődött a három napon át tartó „szüntelen imádság”.
A tábor programja az évek alatt kialakult rendben folytatódott: megtartották a liturgikus nap minden szertartását, a közötte lévő időben pedig fennhangon olvasták a zsoltárokat.
A falubeli hívek nemcsak várják évről évre az ideérkezőket, hanem aktívan bekapcsolódnak az imádságokba, a templomban végzett szertartásokba.
A résztvevők közül többen azt fogalmazták meg, hogy nem csupán zsoltározás ez a három nap, hanem egyben lelkigyakorlat is.
Idén Dudás György, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet propedeutikus (előkészítő) szemináriumi elöljárója tartott gondolatébresztő elmélkedéseket.
Szent II. János Pál pápa gondolatával vezette be a helyes keresztény közösség működésének módját, miszerint minden egyes keresztény közösségnek az imádságra vezető közösséggé kell válnia. Előadásaihoz a szamáriai asszony történetét vette vezérfonalul.
Ahogyan Jézus szólította meg először az asszonyt, úgy szólít meg minket is Isten elsőként. Az ima így válik valójában egy isteni megszólításra adott válasszá; azaz
– hangsúlyozta az előadó.
Előadásaiban elhangzott: az imában feltárulnak gyöngeségeink, ahogy a szamáriai asszony titkos élete sem marad elrejtett Jézus előtt.
Fontos, hogy tanuljunk meg csöndes szemlélőkké válni, Istenre is figyelni, hiszen ha túlságosan magunkra fókuszálunk, akkor mi magunk válunk az ima központjává, és kevésbé halljuk meg Istent.
Minden, amit kaptunk, Istentől jön, így valójában csak visszaadjuk neki azt, amit kegyelméből megosztott velünk.
A gyümölcs, bár gondoznunk kell, mégis tőlünk függetlenül terem, mi pedig ajándékként kapjuk meg annak édességét – fogalmazott Dudás György.
Végül Karl Rahner gondolatával zárta elmélkedéseit:
A zsolozsmástáborban jelen volt Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök is, aki idén is végig együtt imádkozott a táborozókkal. Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök a második napon kapcsolódott be az imádságfolyamba.
A záró Szent Liturgián Orosz Atanáz püspök elmélkedésében a felolvasott evangéliumi szakasz magyarázataként Pieter Bruegel A vakok példázata című festményén ábrázolt alakokról beszélt. A képen egymás kezét fogó világtalan emberek haladnak egy árok felé. A kép egyetlen reményteli alakja az a vak ember, aki mintha különleges érzékkel a háttérben lévő falusi templom tornya felé fordulna vissza. Ez jelképezi azt az irányváltást, amelyre minden keresztény meghívást kap – fejtette ki a főpásztor.
A legtöbb zsoltárolvasó órát bevállalókat idén is egy-egy apró ajándékkal jutalmazták; és a kollibaszentelés sem maradt el.
Juhász Géza első helynök, a tábor legfőbb szervezője megköszönte nemcsak a táborozók kitartását, hanem a háttérmunkát is, amely a szállást, az étkezést és a templomi helyszínt biztosította, valamint az atyáknak a gyóntatást és a szertartások vezetését.
A tervek szerint 2027-ben is lesz zsolozsmástábor Irotán, július 12. és 15. között.
Szöveg: Kiss Máté, Varga-Juhász Bernadett
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
