Az Oroszországgal szembeni új hidegháborús konfrontáció mellett a Földközi-tenger térségében és Afganisztánban dúló konfliktusok miatt is nagy nyomás nehezedik ezekben a napokban a NATO-ra.
A szövetség központjában szinte tapintható feszültséget jól jellemzi, hogy a Brüsszelben ma sorra kerülő védelmi miniszteri találkozó napirendjét ki kellett bővíteni az utóbbi napok váratlan fordulatai miatt. Így szó lesz a szíriai orosz légitámadásokról, a törökországi légtérsértésről, Kunduz tálib elfoglalásáról, valamint az Orvosok Határok Nélkül helyi kórházának amerikai részről történt szétlövéséről is. A megbeszélés – melyen a szövetséges erők hazánkba történő telepítése is téma lesz – egyben az új magyar tárcavezető, Simicskó István bemutatkozó látogatása is a szövetség központjába.
Tizenkét jármű
Az amerikai haditechnika magyarországi állomásoztatásának szándékát – melyről lapunk augusztusban először adott hírt – tegnap kérdésünkre megerősítette az Egyesült Államok NATO-nál akkreditált nagykövete is. – Még meg kell oldanunk a fenntartás, a létesítmények és a biztonság kérdését, de a magyar kormány elfogadta… igényelte és mi elfogadtuk – fogalmazott némileg bizonytalanul Douglas Lute a katonai eszközök telepítésével kapcsolatban.
Információink szerint mintegy ötven katonai jármű, köztük négy Abrams harckocsi és nyolc Bradley páncélozott szállító harcjármű kerülne a tatai laktanyába, a személyzetük váltásokban érkezne a hadgyakorlatok idejére.
Egy magyar század a gyors reagálású erőben
Az ukrajnai események nyomán a keleti szövetségesek „megnyugtatására” szolgáló intézkedéseknek fontos eleme az Európába telepített, dandárnyi amerikai haditechnika szétosztása az érintett országokban, de nem az egyetlen. Szintén a mai találkozón „fogadják be” a védelmi miniszterek azt az előterjesztést, hogy 2017-re Magyarországra és Szlovákiába is telepítenek egy-egy úgynevezett előretolt vezetés-irányítási törzselemet, melyeknek az új, nagyon gyors reagálású NATO-erők (VJTF) fogadása, integrációja lesz a feladatuk hadgyakorlatok és válsághelyzetek alkalmával egyaránt. Az angol rövidítés (NFIU) nyomán a magyar szakemberek által „nagyfiúnak” becézett, mintegy negyvenfős, fele-fele részben magyar, illetve szövetséges katonákból álló egység Székesfehérvárra, az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) mellé kerül, ahol épületeket újítanak fel számára. Összehasonlításképpen azt is tudni kell, hogy az első körben, a walesi NATO-csúcstalálkozó döntéseinek megfelelően megalakított NFIU-k hat tagországban (balti államok, Lengyelország, Bulgária, Románia) nemrégiben már szolgálatba léptek.
Brüsszelben egyúttal megtudtuk azt is, hogy az említett, néhány nap alatt telepíthető VJTF-hez Magyarország először a 2017-es váltás idején fog hozzájárulni, előreláthatólag egy századnyi erővel.
Gondok mindenütt
Míg hivatalosan, névvel vállalt nyilatkozataikban a NATO illetékesei elzárkóznak attól, hogy hidegháborús jelzővel illessék az ukrajnai válság tavalyi kitörése óta kialakult viszonyrendszert Oroszországgal, háttértájékoztatóikban rendszeresen a hidegháború a viszonyítási alap, még ha fel is hívják a hallgatóság figyelmét a különbségekre. Például arra, hogy Európát ma nem fenyegeti „egzisztenciális veszély”, s Oroszország nem rendelkezik olyan páncélos erőkkel, melyek képesek lennének egy, az Atlanti-óceáin partját célba vevő offenzívára. A szóhasználat jogosságán ugyanakkor mégiscsak el lehet gondolkodni, amikor a tájékoztatást adó, ötven év feletti veterán szakemberek nem tudják, vagy nem is akarják palástolni izgalmukat a fiatalkorukat idéző katonapolitikai helyzet kapcsán, amelyben ismét a régi ellenféllel kell szembenézniük.
A napokban azonban nemcsak az ukrajnai válság nyomán Oroszországgal szemben kialakult új hidegháborús viszonyrendszer és annak katonai aspektusai foglalkoztatják a NATO-t. Tapinthatóan feszültté teszik a légkört a brüsszeli főhadiszálláson az afganisztáni fejlemények is. Kunduz tartományi székhely tálib részről történő elfoglalása az amerikaiak vezette intervenció kezdete után 14 évvel hatalmas presztízsbeli veszteség a szövetség számára. Hasonlóképpen súlyos csapás, és ennek megfelelően kommunikációs kármentési feladat tárgya az Orvosok Határok Nélkül kunduzi kórházának szétlövése, huszonkét orvos és beteg megölése egy amerikai repülőgép által, mely sokak szerint felveti a háborús bűn elkövetésének gyanúját is.
Talán nem véletlen, hogy a napokban a NATO és maga a főtitkár is szokatlan hangsúllyal ítélte el a török légtér orosz részről történő megsértését, olyan vehemenciával, mely még magukat a törököket is meglepte, akik láthatóan ódzkodnak a Moszkvával való konfrontációtól.
Ha a sok és sokféle kihívás nem lenne elég, az amúgy is borongós hangulatot tegnap tovább rontotta a hír, miszerint az oroszok immár a Kaszpi-tengerről, hadihajók fedélzetéről indított Kalibr-NK csapásmérő robotrepülőgépekkel is légtámadásokat intéztek szíriai célpontok ellen. Egy ilyen szintű (korábban csak az Egyesült Államokra jellemző) katonai képesség, és az alkalmazására való hajlandóság megjelenése a NATO fő geopolitikai riválisának eszköztárában láthatóan nem adott okot az ünneplésre Brüsszelben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
