A Magyar Nemzet egy összeállítást készített, miként vélekednek az egyes tagországokban az uniós vakcina-beszerzésről. A tagállamokból egyre több bírálat érkezik, mivel lassúnak tartják az oltóanyag érkezését, és más országokhoz képest lemaradásban van Európa lakosságának átoltása. Ki a felelős az elmaradásért, amelynek árát életekben mérik? Egyre több tagállam bírálja az unió közös beszerzésének kudarcát, miközben új, alternatív források után kutat.
A Magyar Nemzet szerint Izraellel, néhány Öböl-menti monarchiával, az Egyesült Államokkal vagy éppen az Egyesült Királysággal összevetve, az Európai Unió koronavírus elleni oltottsága messze el van maradva. Habár az Európai Bizottság bizakodó, és azt reméli, nyárra a felnőtt lakosság 70 százaléka megkaphatja a vakcinát, egyelőre mindenki súlyos hiánnyal küzd.
Mossa kezeit az Európai Bizottság, még azt sem hajlandók elismerni, hogy a világ bizonyos részeihez képest az uniós vakcinabeszerzés messze le van maradva.
– védekezett Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos. Arra azonban még nem adott választ: vajon miért van az, hogy a már legyártott dózisokból máshová több jut? Nem engednek bepillantást a megkötött üzletekbe sem, megkötik kezüket a szerződések.
– figyelmeztetett már Margaritisz Szkínasz, az intézmény görög alelnöke, azt viszont már szó nélkül hagyta, hogy
a hírek szerint Németország egy külön alkuban harmincmillió vakcinát vásárolt a Pfizer–BioNTech készítményéből.
Egyébként Németország bírálja leghangosabban az uniós beszerzéseket. Markus Söder bajor miniszterelnök – akinek a kancellárjelöltségre is jó esélyei vannak – rámutatott, hogy
Ez pedig szerinte igenis az ő hibájuk, a beszerzési eljárásuk nem volt megfelelő, a bizottság túl bürokratikusan tervezett, túl kevés vakcinát rendeltek azokból, amelyek valóban megfelelők lennének, és túl sokáig tartottak a tárgyalások az oltóanyag áráról.
– ironizált, arra utalva, hogy a BioNTech német vállalat.
Michał Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki kancellária vezetője a németek szemére vetette, hogy
Úgy vélte, ez a szolidaritás hiányára utal, különösképpen úgy, hogy a németek szervezték meg a beszerzést. Udvariasan úgy fogalmazott: az Európai Bizottság megállapodása „távol van a tökéletestől”, ezért figyelmeztetett, hogy az eljárás egyre nagyobb értetlenkedést szül a tagállamok között, így Lengyelországban is.
Varsó egyelőre tartja magát az uniós irányelvekhez, de meglebegtették, hogy ez még változhat, különösen, ha azt látják, hogy nem mindenki követi, sőt egyesek meg is szegik azokat.
Az osztrák kancellár sürgette az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy minél előbb engedélyezze – a Nagy-Britanniában például már zöld jelzést kapott – AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát. Figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül a tervezettnél gyorsabban elfogadni az oltóanyagot, akkor valamikor nagyon el fogja veszíteni ezzel kapcsolatban a türelmét.
Sebastian Kurz azt is kilátásba helyezte, hogy a világjárvány után kérdőre vonná az uniós döntéshozókat, hiszen az utazási előírásokat és a vakcina-beszerzést illető határozatok sokkal gyorsabbak is lehettek volna.
A cseh miniszterelnök a Právo napilapnak adott interjúban az uniós intézmények lassú engedélyeztetési eljárását okolta azért, hogy Csehországban lassabban halad az oltási program az Egyesült Királysághoz vagy Izraelhez képest.
A kormányfő egyenesen úgy fogalmazott:
Akárcsak osztrák kollégája, ő is sürgette az Európai Uniót például az új oltóanyagok elfogadásával kapcsolatban.
Janez Janša szlovén miniszterelnök szintén elégedetlen az Európai Bizottság munkájával
Világossá tette, hogy teljesen normálisnak tartja, ha bizonyos országok közvetlen kapcsolatot kívánnak felvenni az oltóanyagok gyártóival.
Níkosz Anasztasziádisz elnök a Politisnak adott interjúban arról tájékoztatott, hogy felvették a kapcsolatot a lakosságarányosan legjobban oltott Izraellel, hogy vakcinát szerezzenek be tőlük.
A szigetország ezzel egy kiskaput használna ki, a politikus szerint ez nem ütközik az uniós szabályokkal, hiszen csak olyan vakcinák beszerzéséről lenne szó, amelyeket az unió már elfogadott.
A politikus a döntést azzal magyarázta, hogy lassú a vakcinák gyártása, az Európai Unió pedig túl lassan engedélyezteti az oltóanyagokat, ráadásul az elején túl nagy hangsúlyt fektetett a nem sikeres oltóanyagokra. Rámutatott, a beszerzett dózisok száma egyszerűen nem elég ahhoz, hogy megfelelő gyorsasággal haladjon az oltási program.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
