Lezárási határidőhöz érkezett az az integrált beavatkozási projekt, amellyel a sepsiszentgyörgyi hátrányos helyzetű városrészek és lakóinak szociális felzárkóztatását célozta meg a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület. Az alkalomból az akciócsoport képviselői az elmúlt hét év számvetését végezték el, illetve ismertették az új stratégia elemeit, amely mentén folytatni szándékoznak az elkezdett felzárkóztató programokat, és amelyhez támogatást is sikerült elnyerniük. Az új stratégiát a közösségi konzultációkon felmért lakossági igényekhez igazították, az anyagi kereteket is figyelembe véve.
Az elmúlt hét év tapasztalatait, eredményeit Veress-Nagy Tímea projektmenedzser, Knop Ildikó, az egyesület monitoringszakértője, valamint Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere ismertette. Ők beszéltek az érintett három hátrányos helyzetű városrész – az Őrkő, a Csíki negyed, valamint Szépmező – lakóival lezajlott öt különböző témájú tanácskozásról. A találkozások során megfogalmazott igények alapján állították össze az elkövetkező hét évre alkalmazandó beavatkozási stratégiát, mely annak az új pályázatnak az alapját is képezte, melyet idén augusztusban nyújtottak be, és amely nyertesként került ki, azaz 5,6 millió eurós finanszírozás áll az egyesület rendelkezésére, melyet a megfogalmazott célok érdekében tovább pályáztatnak, amint történt az az előző ciklusban is.
Nincs olyan, hogy holnaptól megszűnik a szegénység
Veress-Nagy Tímea felvezetésként összefoglalta az akciócsoport létrehozásának hátterét, kitérve a közösségvezérelt fejlesztések uniós támogatási rendszerének elemeire, melynek célja a szociális felzárkóztatás, és amely keretében az akciócsoportok is létrejöhettek, első fordulóban még csak kísérleti jelleggel, majd 2018-tól országos lefedettséggel és „élesben”. A projektmenedzser felidézte azt a folyamatot, mely során azonosították azokat a városrészeket, melyek esetében jelentősebb, mélyebb beavatkozásra volt szükség a marginalizáltság mérséklése érdekében, ezek az Őrkő, valamint a szépmezői és a Csíki lakónegyedek voltak. A beavatkozási stratégia összeállításánál, majd a közösségekkel való együtt dolgozás során az is egyértelművé vált, hogy csakis integrált módon érdemes lépni, azaz az infrastrukturális fejlesztések mellé kiegészítő, az életminőséget nem csak javító, de az új állapotot fenn is tartó elemeket is kell csatolni, ha eredményeket szeretnének elérni. Azaz az infrastruktúra-fejlesztések mellett az embereket is fel kell készíteni az új körülményekre, hogy a változások fenntarthatóak legyenek. A keretszerződést 2018-ban írták alá, amely hétmillió euróról szólt, ezt az akciócsoportnak kellett pályázatok útján szétosztania a partnereknek: civil szervezeteknek, társult közintézményeknek és Sepsiszentgyörgy önkormányzatának. A beavatkozások többsége az Őrkőre irányult, hiszen ezt a városrészt jellemzi az egy tömbben, mélyszegénységben, gyakorlatilag infrastruktúra nélkül elő közösség.
Mint minden hasonló program esetében, bizonyos mutatókat el kellett érni, ezek egy részét sikerült túlteljesíteni, más téren szintén történtek változások, de nem annyi, amennyit a stratégiában lefektettek. Számára a legfontosabb eredmény, hogy az állami közintézményeket, önkormányzatot és a civileket sikerült egy táborba terelni, az akciócsoport és a partnereik is közelebb kerültek a közösségek tagjaihoz, rengeteg munkával, de kialakult egyfajta bizalom mindkét oldalon, illetve a mentalitásváltás is elindult mind részükről, mind a közösségek részéről. Kiemelten fontos hozadéknak tekinti, hogy sikerült azonosulni a célközösségek tagjainak valóságpercepciójával, és eljutni odáig, hogy „mindkét fél ne csak azt hallja, amit akar, hanem amit a másik mond”, és ehhez igazítani a középtávú közös elképzeléseket. Nem volt egyszerű folyamat, mivel 2020-ig gyakorlatilag ők is tanultak, segítséget is kellett kérniük. Veress-Nagy Tímea ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mindvégig vigyáztak arra, hogy olyasmit ne ígérjenek, aminek nincs fedezete, ezáltal sikerült lebontani a kétely falát. Ezekben a közösségekben ugyanis élénken élt a meggyőződés, hogy sokan jöttek, ígértek, majd faképnél hagyták őket. Már a kezdetkor világos volt, hogy ezt a munkát nem lehet megunni és abbahagyni sem, mert nincs olyan, hogy kedd reggel felkelsz, és akkor nincs szegénység, ez motiválta végig őket.
Megvalósítások és jövő
Knop Ildikó, valamint Tóth-Birtan Csaba a megvalósítások tükrében osztotta meg gondolatait. Az alpolgármester szerint az infrastruktúra kiépítése, ezzel egy időben a szociális fejlesztés és gondolkodás mindig az önkormányzat feladata, és erre megfelelő eszköz az akciócsoport, csak jól kell tudni használni. A jó irány meghatározásában sokat számítottak a beszélgetések, találkozások. Az elöljáró továbbá ismertette, hogy hol áll a pályázati kiírásokhoz igazodó három önkormányzati beruházás. Ezekről korábban már beszámoltunk: az őrkői óvoda épülete tető alá került, a közösségi központnak az első szintje épült meg, az 50 szociális lakás (25 ikerház) esetében azonban több probléma is felmerült, ezeket az elkövetkezőkben építik fel. A vissza nem térítendő támogatást sikerült átütemezni a következő európai uniós költségvetési ciklusra, az eredeti támogatás 4,5 millió euró körüli volt, de a költségek harminc százalékkal nagyobbak lettek. Knop Ildikó kiegészítésként elmondta, hogy a stratégiához kötődően más forrásokból finanszírozott beruházások is zajlottak mindhárom hátrányos helyzetű övezetben. Az Őrkőn az ivóvíz- és csatornahálózat részleges kialakítása zajlott, Szépmezőn és a Csíki negyedben a sportpályák épültek, ezek átadás előtt vannak.
A Csíki negyedbeli park felújítása is a végéhez közeledik, illetve szintén ott februárban megnyílt a közösségi központ, amelyet sokan használnak, nagyon jók a visszajelzések. Knop Ildikó továbbá elmondta, hogy a civil szervezetek, melyek partnerként a komplementer programok megvalósítására pályáztak a három projektben, túlteljesítettek. Noha a végső számok még nincsenek meg, de már tudni, hogy több mint ezer személyhez értek el, a célcsoport mintegy fele roma volt, három programot bonyolítottak le, ezek közt a foglalkoztatottságot növelő képzéseket, szociális programokat (tanácsadás, mentorálás), illetve egészségügyi szolgáltatásokat (vizsgálatok, szűrések) kínáltak. A foglalkoztatási képzéseket a zöldövezeti munkák, virágkötés, asztalos, ács, kőműves, segédmunkás, éjjeli őr, fodrász, otthongondozói szakterületeken szervezték, és mintegy 120 embert sikerült munkahelyhez segíteniük. A programok mintegy hetven embert mozgattak meg, tíz szervezet vállalt részt a megvalósításban.
Ami a jövőt illeti, az akciócsoport idén augusztusban sikeresen pályázott, 5,6 millió eurós finanszírozást nyertek el, melyet az új stratégiában foglalt céloknak megfelelőn kipályáztatnak, ahogyan tették az előző alkalommal. Öt közösségi konzultációt szerveztek egyenként minden érintett városi övezetben, azaz összesen 15-öt. Az ott elhangzottak alapján felállítottak egy prioritáslistát a megoldandó problémákból, ezeket foglalták a stratégiába. Knop Ildikó szerint az új finanszírozás az oktatásra fókuszál, ők is elsősorban erre összpontosítanak, de a lakhatás és a foglalkoztatás is fontos témája a programnak. A tervezett beavatkozások a jobb munkahelyek, magasabb iskolázottság, jobb lakhatási körülmények megteremtését célozzák a célcsoportok (gyerekek, nők, 65 év felettiek, kisebbségiek (romák) számára.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
