Összesen 934, Trianonra utaló budapesti utcanév került interaktív térképre

Összesen 934, Trianonra utaló budapesti utcanév került interaktív térképre

Budapest Főváros Levéltára és az Átló csapatának együttműködésében elindult az az interaktív weboldal, amely azokat a budapesti utcákat és tereket ábrázolja, amelyeket a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok után neveztek el.

Az oldalon 934 olyan fővárosi közterületet gyűjtöttek össze, amelyek névadóját 1920-ban csatolták el, vagy az összeomló Monarchia nagyságára (Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (a középkori végvárak nevét őrző Galambóc és Szabács utca), esetleg az első világháborúra (Doberdó út) utalnak.

A húszas években tömegesen neveztek el utcákat, tereket Budapesten a határon kívül maradt magyar településekről. Nem egy ilyen utcabokor jött létre Zugló akkoriban kiépülő negyedeiben, és ekkor tűnt fel számos trianoni helység Újbuda kialakulóban lévő területein.

Később a harmincas években az akkori városhatár mentén fekvő területeken alakult több „Trianon-utcanévbokor” is a mai XVIII. kerületi Ganztelepen-Szemeretelepen, a mai XX. kerületi Gubacsipusztán és Csepelen.

Hírdetés

Érdekesség, hogy a Belváros, a Várnegyed szinte teljesen kimarad az elnevezési/átnevezési hullámokból. Ott nemigen neveztek el elcsatolt területről utcákat, s amit mégis, azt 1920 előtt.

Az adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli/ címen található weboldalon egy interaktív térkép segítségével három szempont szerint tekinthetők át a trianoni békediktátumra utaló közterületek. A korszakos felsorolás mellett a második egységben aszerint csoportosították a fővárosi köztereket, hogy a névadó település vagy földrajzi egység melyik mai országhoz tartozik.

A harmadik fejezet a névadó földrajzi egységek 1920 előtti vármegyéjét mutatja be. A legtöbb névadó földrajzi egység a felvidéki Szepes, a délvidéki Bács-Bodrog, és a székelyföldi Csík vármegyékből származik.

Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető. Az adatgyűjtést és szakmai lektorálást dr. Ternovácz Bálint főlevéltáros (BFL) végezte. A vizualizációt és a dizájnt Szabó Krisztián (Átló) és Bátorfy Attila (Átló) készítették, a fejlesztésért Szabó Krisztián (Átló) felelt. A térképillusztrációk összegyűjtésében közreműködött Hunyadyné Fabó Beáta főlevéltáros (BFL).


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »