Összerúgta a port Szijjártó magyar és Wlachovský szlovák külügyminiszter Czímer Gábor2023. 07. 31., h – 18:29 Pozsony/Budapest |
Némi súrlódás alakult ki a szlovák és a magyar külügyminiszter között. Szijjártó Péter (Fidesz), a magyar külügyi tárca vezetője azt állította, az Európai Unió azzal számol, az ukrajnai háború még négy évig fog tartani. Szlovák kollégája, Miroslav Wlachovský azonban nem tud arról, hogy uniós szinten bárki is mondott volna ilyesmit.
A magyar kormány szóvivőjének, Kovács Zoltánnak (Fidesz) a közösségi oldalára került fel egy videó, amelyben Szijjártó arról beszél, az EU-s külügyminiszterek tanácsülésén olyat hallott, amit korábban még soha. „Az Európai Unió úgy gondolkodik, hogy négy évig még biztos háború lesz” – mondta Szijjártó a videó egy további részletében az Ukrajnában dúló konfliktusról beszélve.
Wlachovský kiakadt
A szlovák hivatalnokkormány megbízott külügyminisztere, Wlachovský ugyancsak a közösségi oldalán reagált Szijjártó kijelentésére. „Én nem emlékszem olyan vitára, ahol azt mondtuk volna, hogy a háború még négy évig folytatódik” – írja a szlovák külügyi tárcavezető. Ezentúl arra kéri magyar kollégáját, ne nyilatkozzon mások nevében. „Kedves Péter, kérlek, ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket” – írta Wlachovský. Majd azzal folytatja, nem az unió, hanem Oroszország a probléma, a háború pedig akár holnap véget érhet. Bejegyzése végén pedig párhuzamot von az 1956-os magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai helyzet között. „Ruszkik haza! Legyen béke! 1956” – zárta Wlachovský a bejegyzését magyar nyelven.
Megkerestük a magyar külügyi tárcát, hogy megtudjuk, Szijjártó egészen pontosan melyik tanácsülésen és kitől hallotta, hogy még négy évig fog tartani az ukrajnai háború, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mit mondhattak?
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, bár a szóbeli tárgyalásokról nem áll rendelkezésre felvétel, az elfogadott dokumentumokban nincs annak nyoma, hogy az uniós tagállamok, a Szijjártó által említett értelemben, azzal számolnának, hogy még négy évig fog tartani a háború. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora arra emlékeztet, a 27 tagállam külügyminiszterei rendszeresen üléseznek Brüsszelben, a napirendet pedig az Európai Tanácsban elnöklő ország, az összes tagállam állandó képviselőjével együtt alakítja ki. „Olyan típusú következtetést nem szoktak levonni, hogy vajon a háború hány évig tart” – mondta Feledy. Hozzáteszi, ugyan vannak az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament kutatóintézetei által készített forgatókönyvek arra vonatkozóan, miként alakulhat a konfliktus, de ezek egy része nem is biztos, hogy nyilvános. „De ezzel együtt sincs konszenzus bármiféle négyéves verzióról” – tette hozzá azzal, hogy a mostanában inkább a jelen év végéig elérendő „tárgyalásos vonal” a diplomáciai cél.
Takácsy Dorka külpolitikai elemző, Oroszország-szakértő rámutat, a külügyminiszterek tanácsa legutóbb július 20-án ülésezett. „Hogy itt egészen pontosan mi hangzott el, azt sajnos nem tudjuk, hiszen az ülés maga nem visszanézhető, csak a szavazásokról van videós anyag” – mondta, és hozzátette, nem lehet tudni, hogy pontosan mit mondtak az egyes tagországok képviselői. Az ülésen elfogadtak egy rendeletet az uniós lőszergyártás felpörgetéséről. A jóváhagyott szövegben világosan benne van, hogy a lőszergyártás fokozására Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében van szükség. A rendeletet Magyarország és Szlovákia képviselője is megszavazta. Takácsy hozzáteszi, a szövegben, amely csak közvetetten hivatkozik egy négyéves időszakra, ugyan Ukrajna megsegítésén van a hangsúly, de maga a lőszergyártási kapacitás növelése nincs az orosz–ukrán háborúhoz kötve. A rendelet Kijev katonai segítésén túl azt is célozza, hogy Európa a jövőben hatékonyabban védhesse meg magát. „Ezért a közvetetten hivatkozott időkeret nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az EU még négy évig tartó háborúra készülne” – mondta.
Milyen hatással lehet?
Ahogy arról beszámoltunk, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz) tusnádfürdői kijelentései Szijjártóéhoz hasonlóan éles reakciókat váltottak ki egyebek mellett a szlovák diplomáciából. Feledy rámutat, az ilyen és az ehhez hasonló megnyilatkozások elsősorban a magyar belpolitikai tematizálást szolgálják. „Amire szükség is van, a zuhanó magyarországi reálkeresetek és a magas infláció miatt” – tette hozzá. A szakértő szerint ugyanakkor ez nem fogja mélységében meghatározni a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatokat még a következő pozsonyi kabinettel sem. „Ott az orbáni külügyi szemlélet pragmatikus lesz, nem történelmi. Mint azt akár Robert Fico támogatása és a Malina Hedvig-ügy elfedésének kapcsán is látjuk” – véli az elemző.
Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője úgy látja, a szeptember 30-i előre hozott parlamenti választás után felálló szlovák kormány és a magyar kabinet közötti viszonyt nagyban az fogja meghatározni, hogy melyik koalíciós párt adja majd a külügyminisztert. Arra emlékeztet, általában a választáson győztes párt szokta betölteni ezt a posztot, de volt már rá példa, hogy a legerősebb formáció lemondott erről. Itt érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi felmérések kivétel nélkül azt mutatják, hogy a Robert Fico vezette Smer nyeri majd a választást. Hangácsi szerint sem Orbán, sem Szijjártó kijelentései nem jelentenek majd akadályt az előtt, hogy a magyar kormány és egy esetlegesen a Smer részvételével megalakuló kabinet olyan szövetségre lépjen, mint amilyet a legutóbbi Fico-kormány idején láthattunk. „Egyszerűen csak az lesz, hogy Fico le fog csapni olyan labdákat, amelyek Szlovákia Magyarországgal kapcsolatos történelmét firtatják” – tette hozzá az elemző. Hangácsi szerint a mostani szlovákiai választási kampányban ezzel együtt sem kell arra számítani, hogy a klasszikus magyarkártya előkerülne. „Az Orbán-kártya viszont nagy valószínűséggel előkerül” – tette hozzá azzal, hogy ezzel azok a pártok élhetnek majd, akik nemzetközi kontextusba merik helyezni a kampányukat.
Meddig tart valójában?
Takácsy Dorka szerint továbbra sem látjuk előre pontosan, hogy valójában meddig is fog tartani a háború. „Vannak azért olyan változók, amik érdemben befolyásolhatják az aktív harci cselekmények időtartamát. Késő ősszel várhatóan ismét befagynak a frontvonalak, hiszen elérkezik az »úttalanság«, az ún. razputyica időszaka, amikor a terület nehéz járművekkel áthatolhatatlan sártengerré válik. Hosszabb távon viszont többek között a hadviselő felek motivációja, a lőszerellátottság, a behívható és az ő kiképzésükre alkalmas emberek száma mind olyan dolog, amiben bármilyen változásnak hatása van a harctéren zajló folyamatokra. És akkor a politikai tényezőkről még nem is ejtettünk szót: jövő májusban az Orosz Föderációban elnökválasztás lesz, és belátható időn belül Ukrajnában is. Ez mindkét félre nyomást helyez, ami nagyban befolyásolja, milyen döntéseket hozhatnak meg és mit nem” – magyarázta Takácsy.
Oroszország háborúja
Lapunk arról is folyamatosan tudósít, hogy az ukrán hadsereg különböző támadásokat, elsősorban robotrepülőgépekkel végzett bevetéseket hajt végre Oroszország területén. Felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen lépések vajon a háború továbbterjedéséhez vezetnek-e. „Nem látok arra utaló jeleket, hogy a jelenlegi méretű és mennyiségű orosz belföldi területre irányuló ukrán támadás érdemben eszkalálná a konfliktust. Bár az invázió megindulását követően Ukrajna, főként partnerei nyomására, sokáig nem támadott Oroszországon belüli célpontokat, azért korábban is volt példa ennek az ellenkezőjére. Például az oroszok által sajátjuknak tekintett Krímet a Krasznodari kerülettel összekötő kercsi híd elleni első, tavaly októberi támadást ugyan sokáig nem vállalták magukra az ukránok, a múlt héten mégis megtették. Változtatott ez valamin? Nem igazán” – mutatott rá a szakértő.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
