Máris komoly feszültségek terhelik az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktumát. A tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogyan osszák el a terheket, és sokan inkább fizetnének, mintsem hogy további menedékkérőket fogadjanak be – írja a Politico.
A luxembourgi miniszteri találkozón a 2023-ban elfogadott új szabályozás technikai részleteiről tárgyaltak. A paktum lényege egy szolidaritási mechanizmus: az Európai Bizottság megnevezi a „migrációs nyomás” alatt álló országokat – várhatóan Olaszországot és Görögországot –, a többi tagállam pedig választhat. Vagy átvesz tőlük menedékkérőket, vagy pénzügyi, illetve technikai segítséget nyújt.
Körkép-vélemény:
Leegyszerűsítve: aki nem akar migránsokat befogadni, az fizessen minden be nem fogadott illegális bevándorló után húszezer eurót.
A rendszer azonban máris akadozni látszik.
Belgium, Finnország, Hollandia és Svédország is jelezte, hogy a pénzügyi hozzájárulást választaná. Arra hivatkoznak, hogy saját befogadási rendszereik telítettek, vagy az elmúlt évtizedben már így is rendkívül sok embert fogadtak be.
A probléma nyilvánvaló: ha mindenki csak fizetni hajlandó, de senki nem fogad be embereket, a rendszer működésképtelenné válik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni a más uniós országokban hozott menekültügyi döntések kötelező elismeréséről sem.
Szakértők szerint a paktum kudarca súlyos politikai következményekkel járhat. Az egyezség végrehajtásának elutasítása alapjaiban rengetné meg a közös európai menekültügyi rendszer hitelességét (eddig sem volt hiteles, jellemző, hogy egy szűk többség erőltette ki, benne azokkal az országokkal, akik most kihúznák a kötelesség alól magukat – a szerk). Ez a belső határellenőrzések visszaállításához vezethet a schengeni övezeten belül, és tovább erősítheti a szélsőjobboldali politikai erőket. A tagállamoknak jövő júniusig kellene végrehajtaniuk a szabályokat.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vlasov Sulaj, File
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
