Összekapcsolta az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást és az illegális beözönlést a brit külügyminiszter

A brit külügyminiszter szerint az Európában kialakult "menekült"válság közvetlenül összefügg az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kérdésével, amelyben London szigorításokat szeretne elérni.

Philip Hammond, aki brüsszeli tárgyalásai közben a The Guardian című baloldali brit napilapnak nyilatkozott, a közép-európai EU-tagállamokra utalva kijelentette: "érdekes módon" ugyanazok az országok, amelyek a "legrobusztusabb (elutasító) állásponton vannak" a kívülről érkező migráció ügyében, "rendkívül erőteljesen vallják", hogy nem szabad módosítani az EU-n belüli mozgásszabadság szabályozását. (Talán felfogná a helyzetet, ha minden kelet-európai munkavállaló helyett kapnának egy ázsiai vagy afrikai muszlimot – a szerk.)

Hammond szerint a migrációs válság éles fényt vetett olyan problémákra is, amelyekkel az Európai Uniónak foglalkoznia kell.

Ez közvetlenül kapcsolódik azokhoz az ügyekhez, amelyeket Nagy-Britannia vetett fel az EU-hoz fűződő viszonyrendszerének újratárgyalását célzó javaslatában – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hírdetés

A The Guardian kommentárja szerint Hammond ezzel gyakorlatilag annak a véleményének adott hangot, hogy az Európába irányuló külső migrációval szembeni, különösen Kelet-Európában érzékelhető ellenállás könnyebbé teszi London számára az érvelést az EU-n belüli migráció szigorítása mellett.

Hammond a lapnak kijelentette: az EU-n belüli mozgásszabadság és a külföldi EU-polgároknak Nagy-Britanniában járó szociális ellátások szigorításának kérdése a London által igényelt reformok két "legnehezebben eladható" eleme. A brit külügyminiszter hozzátette: mivel Lengyelországból érkezik a Nagy-Britanniában letelepedő és munkát vállaló külföldi EU-állampolgárok zöme, a brit reformigényekről szóló érdemi tárgyalások addig nem kezdődhetnek el, amíg az október végi lengyelországi választások után meg nem alakul az új lengyel kormány.

Hammond szerint a decemberi EU-csúcs jelentheti a tárgyalássorozat kezdetét, és e tárgyalások akár jövő nyárig is elhúzódhatnak. David Cameron miniszterelnök addig nem jelöli ki a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás időpontját, amíg nincs megállapodás a London által igényelt reformcsomagról. Ha sikerül egyezségre jutni, a referendumot négy hónapra rá ki lehet írni – idézte a szerdai The Guardian a brit külügyminisztert.

A brit kormány legkésőbb 2017 végéig ki akarja írni a népszavazást az EU-tagságról, de előtte újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszert Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »