Rangos anyaországi, erdélyi és székelyföldi vendégek, meghívottak részvételével tartotta meg tegnap munkálatait a hatodik kiadásához érkezett Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma, melynek idén Sepsiszentgyörgy adott otthont, és amelyen ismét több százan vettek részt. A szakmai és tudományos előadásokat, műhelymunkát, kerekasztal-beszélgetéseket is felvonultató esemény központi célja, hogy tovább erősítsék az eddig is gyümölcsöző kapcsolatokat a magyarországi intézmények, szervezetek és a székelyföldi gazdatársadalom között, illetve közösen keressék a lehetséges megoldásokat a mezőgazdaság előtt álló kihívásokra – hangzott el a megnyitón.
Házigazdaként Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köztük a magyar kormány, az anyaországi szakmai intézmények képviselőit, honatyákat, a székelyföldi elöljárókat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőit. Az elnök kijelentette: örömükre szolgál, hogy az egyesülethez csatlakozott szervezetek száma folyamatosan nő, jelenleg 211 tagjuk van. A rendezvényen stratégiákról tanácskoznak, programokat állítanak össze az elkövetkező időszakra, az elmúlt években ugyanis nagyon sok kihívás hozta nehéz helyzetbe a székelyföldi gazdákat: a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és annak következményei, most legutóbb pedig egy újabb járványhelyzet. Emellett más bizonytalanságokkal is szembe kell nézniük, így például a támogatási rendszereket illetően.
A tanácskozások középpontjába a fenntarthatóságot helyezték, elsősorban a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. A résztvevők megoldásokat kerestek a székelyföldi gazdatársadalom támogatásoktól való függősége csökkentése, az önállósodás erősítése érdekében, de terítéken volt a gazdatársadalom fokozott elöregedése, a fiatalok elfordulása a mezőgazdaságtól, a földek sorsa.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának, illetve Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke az összefogás, a fejlődés, a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozták beszédükben. Tamás Sándor szerint Székelyföld gazdaságának alapját a mindennap verejtékes munkát végző állattartók, a mezőgazdászok, erdőtulajdonosok, erdészek, vadászok alkotják, akik két ellentétes szélsőség – a mindent lebetonozni, beépíteni akaró ipari lobbisták, illetve a kertet gondozatlanul hagyni akaró sötétzöldek – között dolgoznak. Péter Ferenc mások mellett arról beszélt, hogy a már ismert mezőgazdasági módszerek nem képesek fenntarthatóságot biztosítani, új megoldásokat kell keresni. Kiemelten fontos, hogy támogassák a fiatal gazdákat, illetve arra ösztönözzék a pályaválasztás előtt állókat, hogy az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás felé irányuljanak. Bíró Barna Botond az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mind a magyar kormány, mind az RMDSZ célja, hogy a Székelyföldet megtartó és építő székely falvakat és azok gazdatársadalmát megerősítsék, fejlesszék, és ehhez minden szereplő együttdolgozására van szükség – jelentette ki.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke
Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke szerint kívülről nézve a székely gazdák helyzetét, a kép kevésbé negatív: életrevalók, újítók, hatalmas tudásvággyal bírnak, hagyományőrzők és csapatjátékosok. A székely gazdatársadalom több olyan megvalósítást magáénak tudhat, amelyeket az anyaországban nem sikerült még teljesen meghonosítani. A legjelentősebb problémáik ugyanakkor az értékesítés, a bürokrácia, valamint a kusza pályázati rendszerek – tette hozzá.
Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a mezőgazdaságnak hangsúlyos szerepe van a külhoni magyarság identitásának megőrzésében, a megmaradásban és boldogulásban, ezért a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdaközösségek megerősítésére, a versenyképességük növelésére, és a kapcsolatok bővítésére. Az államtitkár arról biztosította a jelenlévőket, hogy mindez fennmarad, míg Magyarországon a nemzeti kormány van hatalmon.
Jakab István MAGOSZ-elnök, az Országgyűlés alelnöke szerint az együttműködés évei azt igazolták, volt értelme küzdeni közösen, a kezdeti beszélgetések, egyeztetések során elhangzottak mára egy kiforrott, egyértelmű programmá álltak össze. A feladat, hogy a tudást, információt, kapcsolatokat adják át, tudják egymást segíteni, a jó példákat vegyék át és alkalmazzák. Az összefogás erejével nincs lehetetlen, nincs az az őrült brüsszeli ötlet, amit ne tudnának a hasznukra fordítani – fogalmazott.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
