A külföldi kutatók többet foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mint a magyar történészek.
Merésznek látszik a magyarokat és a vikingeket, a kötetnek címet adó két népet kapcsolatba hozni. Történetírásunk jelenlegi leszűrt eredményei közt újdonságnak hangzik. A külföldi kutatók többet foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mint a magyar történészek.
Az írásos emlékek csak szórványosan, bizonytalanul irányíthatták a közel két-évszázada megindult őskutatóinkat. A régészeti kutatóásók fordulatai azonban egyre másra kénytelenek olyan jelenségeket megállapítani, amelyek eddigi történeti szemléletünket bizonytalanná teszik, sőt sokszor megdöntik.
Így múlnak el az elévült „nomád hordák”, a „gyűjtögető életen vegetáló”, „putrilakó ősök” torzképei, bár sokszor a „hivatalos” és egyben dogmatikusan vaskalapos történészeink még mindig az öröklött sablonokban gondolkoznak, sokszor még az egyetemi katedrák magasában is, elvetve minden fejlődési folyamatot.
Ne említsünk neveket, már a régi latinok is vallották, hogy: „Nomina sunt odiosa”! (a nevek gyűlöletet okoznak, /Cicero/)… Nincs tökéletes elmélet, mindegyik vitákat generál, amelyek akkor korrigálhatók, javíthatók, ha leírták azokat. Inkább forduljunk azok felé a bátrak felé, akik le merték írni a szokatlant, az újat. „Viták nélkül nincs fejlődés”!
Ez a kötet vitakeltő tanulmányok sorozata, „Sokszor heterogén elemek kerülnek a lapok egymásutánjára. S ez a kezdeti kutatás tapogatózásának tudandó be. Ezen a téren alig-alig történt valami, s így kötetünket úttörőnek szántuk.”
A tételeket leírták. Soron következik tehát azok bírálata és kiértékelése…!
*
TARTALOM:
BEVEZETŐ
• Fehér M. Jenő: Viking kapcsolataink a 6-9. században;
• Fettich Nándor: A kievi magyar fémművességről;
• Szepessy Géza: A „nagyszombati” VINLAND térkép;
• Fettich Nándor: Szent István viking kardja;
• Fehér M. Jenő: TYRKIR az első magyar Amerikában;
• Fehér M. Jenő: Beleknegini viking eredete;
• Péterfalvy János: Magyar Mózes a kijevi barlangmonostor szerzetese a XI. században;
• Szepessy Géza: A „nagyszombati” VINLAND térkép előkerülésének története;
• Fehér M. Jenő: „Lássátok feleim…”
A régmúlt barázdáiban, hol száguldva, hol rögről rögöt követve – Fehér Jenő Mátyás tudományos munkássága.
*
Ajánljuk mellé:
A magyarság őstörténete és őshazája
A bor és a szőlő ősi magyar titkai
Hun örökségünk, szkíta dicsőségünk
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
