Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről? Az őstörténelem egyik meghatározása szerint az a kor, amelyről nem állnak rendelkezésre írásos dokumentumok. Ugyanakkor tény, hogy az ókori források beszámolnak a korábbi állapotokról, a népek eredetéről. Ezeket azonban a 19. század óta „forráskritikára” hivatkozva hiteltelennek minősítették. A „forráskritikák” azonban végletes túlzásaik miatt maguk is kritikára, felülvizsgálatra szorulnak.
A tudományágak összeillesztésének nehézségei
Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről? Az őstörténelem egyik meghatározása szerint az a kor, amelyről nem állnak rendelkezésre írásos dokumentumok. Ugyanakkor tény, hogy az ókori források beszámolnak a korábbi állapotokról, a népek eredetéről. Ezeket azonban a 19. század óta „forráskritikára” hivatkozva hiteltelennek minősítették. A „forráskritikák” azonban végletes túlzásaik miatt maguk is kritikára, felülvizsgálatra szorulnak.
A korabeli krónikák 19. századi hiteltelenítésével megszüntették a népek önazonosságának történelmi alapját. A következmény: a nemzetek önazonosságának válsága. Az új képet rendszerint az összehasonlító nyelvészetre alapozták. Csakhogy a nyelvészeti adat-együttesek történelmi adatok, megfelelő fogódzók híján nem helyezhetők el történelmi összefüggésben, mert számtalan többé-kevésbé önkényes értelmezésre adtak módot. Hasonló a helyzet a régészeti és a genetikai adatokkal. Jelenleg ezen tudományok adatainak összeillesztésével próbálnak az őstörténelemről képet alkotni.
De hogy miben áll ezen adatok „megfelelő” összeillesztése, az tisztázatlan maradt, s továbbra is sokféle értelmezésre ad módot.
Az őstörténelemről mintegy kétszáz éve nem áll a valóságnak lényegében megfelelő kép a rendelkezésünkre. Ebben a helyzetben a történelem társ-tudományainak a lehetőségek szerinti, minél teljesebb körű figyelembe vétele a követendő út, a természetföldrajzi, embertani, genetikai, régészeti, vallástörténeti, népzene- és népmese-kutatási, nyelvészeti eredmények összesítését és a vizsgált körzet népeinek máig fennmaradt nemzeti eredettudatát, valamint a legmegbízhatóbb történelmi források adatait figyelembe véve.
A szaktudósok rendszerint a bevett nézetek alapján kialakult képből indulnak ki az újabb adatok értelmezésekor. De ha ez az összkép nem kellőképpen megalapozott, akkor minden új adat értelmezése és értékelése sem lesz kellőképpen megalapozott. Ebben a helyzetben, ha a kutató értelmezni szeretné szakmai eredményeit, el szeretné helyezni térben, időben, és meg szeretné tudni, ezek mely néphez köthetőek, a legjobb, amit tehet, hogy a történelemhez és társtudományaihoz fordul.
Mivel az őstörténelemre vonatkozó korabeli forrásokat hiteltelenítették, csak a társtudományokra támaszkodhat. Ezektől a másik szakmában járatos szaktudós hajlamos kritika nélkül átvenni eredményeket, mivel ezekhez rendszerint sokkal kevésbé ért, mint a társtudomány szakértői. Ez azt jelenti, hogy a történelem társtudományai egymásra utaltak. Ez az egymásrautaltság minden egyes szaktudományra érvényes. Ahhoz hasonlítható a helyzet, mint amikor vak vezet világtalant. Ebben a tisztázatlan helyzetben manapság rendszerint a közmegegyezés, a közvélekedés az irányadó, az elfogadott, bevett vélemény. Ez a helyzet nagymértékben kedvez a tisztázatlan kérdésekből, félreértésekből eredő vélemények beidegződésének és megcsontosodásának, az alapfeltevések tisztázatlanul maradásának, az elfogultságok és előítéletek fennmaradásának.
Ebben a helyzetben a követendő legjobb módszernek az tűnik, hogy az egyes szaktudományok adatait előítélet-mentes elnevezésekkel kezeljük, az adatokkal kapcsolatban a hozzájuk tartozó földrajzi elnevezéseket alkalmazva ahelyett, hogy idő előtt, kellő körültekintés nélkül, pusztán a közmegegyezésből adódó állásfoglalásokra támaszkodva túlságosan korán néphez kötné őket. Az adatok megfelelő értelmezéséhez lényeges a korabeli szempontok és a korabeli összefüggések előnyben részesítése is.
Könyvünkben arra törekedtünk, hogy elkerüljük a mai országnevek alkalmazását az őstörténelem korszakaiban, hiszen ez félrevezető lenne. A különböző szaktudományok adatait összegyűjtve, és megfelelően csoportosítva térképeken helyezzük el. Az őstörténelemre vonatkozó adatok népekhez kötése végső soron attól függ, hogy az egymástól független tudományok által kirajzolódó összkép mennyire esik egybe egymással. Amennyiben a közös területek a történelmi adatokkal is egyeznek, ezek kölcsönösen hitelesítik egymást. Ilymódon az őstörténelemről megbízható kép rajzolódik ki. Ez pedig módot ad arra, hogy megbízható alapokra építsük őstörténelmünket és elvesztett önazonosságunkat.
A történelem társ-tudományágai összeillesztésének legbiztosabb módja az átfogó természettudományos szemléleten alapuló sokoldalú, átfogó összehasonlító módszer
Minél több tudományág segítségével közelítjük meg az őstörténelmet, annál megbízhatóbb eredményt kaphatunk. 10 önálló szaktudomány egyenként összesített eredményeinek összevetése nem követeli meg minden egyes részletkérdésben az egyeztetést, mert a részletek helyett a részletek összefüggéseire helyezi a hangsúlyt, és ezek az összefüggések sokkal mélyebbek és szilárdabbak, mint maguk az egyes részletek. A 10 szaktudomány külön-külön összesített eredményeinek összevetése a részletkérdések közötti összefüggések között fennálló, még mélyebb összefüggéseket teszi egycsapásra világossá, térképekre kivetítve szemléletes, könnyen érthető formában. Ez a legnagyobb, legszélesebbkörű összefüggés-rendszer az, ami a legalapvetőbb értelmezési keretet jelentheti az egyes szaktudományokban felmerülő kérdések számára.
Tíz tudomány eredményeit összegezzük, térképekre vetítjük ki az egyes szaktudományok által kirajzolódó összkép körvonalait, amelyek az őstörténelem egy-egy kulcsfontosságú időszakában jellemzik a népek, műveltségek térbeli helyzetét, a legfontosabb eseményeket.
Vásárold meg Grandpierre Attila legújabb könyvét most!
KATTINTS IDE: Ősi Magyarország – Grandpierre Attila könyv. Elsőként könyvesboltunkban kapható!
Ajánljuk mellé:
A hunok hódításai és Attila birodalma
A Sumír örökségünk – A Bobula Ida hagyaték
Ősmagyar hagyományaink
A hunok öröksége
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
