Őseink nyomában – amikor múltunk utolér

„Hasznos szolgálatot tesz a hazának ki családja múltját feltárja”,– mondta Széchenyi István, és így folytatta: egy-egy család múltja, a haza történelmének egy-egy lapja. A megfakult fényképeken a családi albumban ismeretlen rokonok tekintenek vissza ránk. Vajon kik voltak ezeken a beállított képeken látható férfiak és nők? A legtöbb esetben nincs már kitől megkérdezni, nincs, aki meséljen. Erre való a családfakutatás.

Mindenkinek segíthetünk, akinek az ősei a mostani Monarchia területéről vagy az elcsatolt területekről származnak – mondta az M1 Életkor című műsorában Bárdossy Péter történész, levéltáros. Egészen a 18. századig lehet visszakutatni valakinek az őseit. A nemesi családoknál pedig az ezt megelőző időszakból is maradtak fenn olyan okleveles források, amiből akár az Árpád-korig vissza lehet vezetni egy családfát.

Takaró Mihály irodalomtörténész is felkutatta családja múltját: 1211-ben egy Örményes nevű Vas megyei faluban találták meg az első Takaró nevűt. „Mátyás idején kapjuk meg a nemességünket, aztán papok és katonák jelzik az utunkat. Hiszen Takaró Mihály, aki a Dunántúl kapitánya volt, és Tihany várának kapitánya. A család már a 14. században református család lett, és a 17. századtól kezdve pedig sok-sok papot adott ennek az egyháznak és ennek a nemzetnek – mondta.

„Károly bátyámban egyesült újra ez a két dolog, hiszen ő dandártábornokként a rendszerváltás utáni első tábori püspökként egyszerre volt pap és katona” – fogalmazott a műsorban.

Hírdetés

Az 1934 és 1941 között házasságot kötött párok anyakönyve a hajdani boldog szerelmesek reményteli sorsának kiindulópontját rögzítette. Ma felbecsülhetetlen értékű dokumentuma az őseiket megismerni vágyóknak és a jegyespárok felkészítését segítő genogramoknak.

Az ember mintakövető lény, és ezek a minták akár hetedíziglen is átjönnek, holott nem tudunk róluk – mondta Osztie Zoltán, a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa. Áthagyományozzuk, miként, hogyan éltek a családban. Ezek meghatározzák a mai jegyespárok, illetve házasságoknak is a történetét – tette hozzá.

Nemcsak az egyén, hanem egy közösség életét is segíti a múlt ismerete. A világon egyedülálló az a Családfalu program, amelyet Bárdossy Péter egy diósdi barátja kedvéért dolgozott ki. 2016-ban munkájukért megkapták a Magyar Termék Nagydíjat is. A páros abban bízik, hogy minél több településen elterjed majd Magyarországon a program.

Tatabánya, Diósd és Biatorbágy már a feltérképezett települések közé tartozik. A kétéves munka eredményeként számos új rokoni kapcsolatra derült fény.

hírado.hu


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »