„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett." – fogalmazott Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója.
Mondhatjuk, hogy mivel elég magas helyről jött a kijelentés, nagyjából ez lehet a magyar kormány álláspontja. Persze ez csak éles helyzetben derülne ki, ami inkább ne jöjjön el, de mindenesetre érdemes körüljárni több aspektusból a kérdést.
1. Bár gyakran szokás 1956-ot a jelenleg zajló orosz-ukrán háborúhoz (értsd: a globalisták proxyháborúja) hasonlítani, én túl sok párhuzamot nem veszek észre. Még ha látom is a jelenkori orosz vezetés kommunikációs térben megjelenő – általam egyáltalán el nem fogadható – "szovjet romantikáját", azért a mai Oroszország nem a Szovjetunió. Történelmi előképeiben használ olyan személyeket is, akik nem voltak bolsevisták. Az már egy más kérdés, hogy az orosz nagyhatalmi ambíciók hasonlatosak, de ez igaz volt a cári időkre is. Azonban ebben az égvilágon semmi meglepő nincs, nem specifikusan orosz, hanem a világtörténelem folyamán így működött bármelyik nagyhatalom. Kár kettős mércét tennünk és álszenteskedni. A "demokrácia nevében" civilekre ledobott bombák is háborús bűncselekmények. Ilyenből egész sokat kaptunk mi is 1944/45-ben a "felvilágosult" nyugati demokráciáktól. 1956-ban pedig éppenséggel épp egy amerikai-szovjet megállapodás értelmében voltunk ott, ahol voltunk, és éppen ennek betartása miatt hagytak is minket szovjet érdekszférában.
Mégsem volt hiábavaló a magyar nemzet szabadságfelkelése, igenis megmutattuk a sátáni bolsevik Szovjetuniónak, hogy itt, a Kárpát-medencében egy olyan nép él, amely a szabadságáért bármilyen áldozatra képes. És igenis megdöbbentette őket, hogy egyszerű munkások, pesti srácok (tehát nem reguláris hadsereg) a városi frontharcászatra kiválóan felkészített Vörös Hadseregnek (amely már messze nem volt azonos az 1944-essel, amikor valóban a mennyiség dominált a minőség felett) komoly veszteségeket okozott az 1956. november 4-i szovjet bevonulás után. Több mint 700 szovjet katona lelte halálát a pesti utcákon! Ez pedig beverte az első szeget a kommunista Szovjetunió koporsójába, aminek következtében megrogyott, majd később a világtörténelem szemétdombjára került.
2. Nem lehet kerülgetni a forró kását, a nemzeti oldalon bizony a döntő többség úgy gondolja, a mostani konfliktusban Oroszországnak van igaza, és már a háború előtt is úgy tartotta, Oroszország valamiféle megmentője Európának. Mert ott még jobban megvannak a tradicionális értékek, ellenben a deviáns, LMBTQ posványban fetrengő nyugattal. Kétségtelen, az összkép és ezen tények mérlegre tételével ez valóban Oroszország felé dől el, de a csodavárást, a vágyak másba való kivetítését és a kritikátlan látásmódot én elvetem. A magyarság jövője csak nekünk, magyaroknak fontos (már akinek, persze…). Nem az USA-nak, nem az EU-nak, és Oroszországnak sem. Ezt érzelgősség nélkül meg kell állapítani, ez a természet rendje is. Ettől persze még ki lehet használni kedvezően világpolitikai helyzeteket, de ez most másik kérdés.
3. Szenzációhajhász, magasan teoretikus egyébként szerintem a kérdés, mert én nem látok jeleket, hogy Oroszországnak szándékában állna megtámadni Magyarországot, de nyilván most Orbán Balázs kijelentése miatt kell reagálni ilyenekre. Nagyon elhibázott és felesleges mondat volt, és nagyon rossz üzenete van nem csak az oroszok felé, a teljes világ felé is. Ilyet nem lehet mondani.
Természetesen ha van egy világpolitikai átalakulás, a mindenkori magyar diplomáciának mindig a magyar érdekeknek megfelelően kell kormányozni az ország hajóját, hogy idegen érdekekért ne hulljon magyar vér, ehhez kellenek szövetségesek is, azonban abban a pillanatban, hogy bármilyen (egyébként nagyobb veszélynek érzem, hogy akár amerikai csapatok jelenjenek meg, mint oroszok) idegen hatalom katonái támadó és hódító szándékkal magyar földre teszik a lábukat, és el akarják foglalni Magyarországot, és el akarnak tiporni minket, egy magyar hazafi tudja, mi a kötelessége. Az, ami őseinek is volt.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
