Milyen rendelkezések szabályozzák Szlovákiában az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatát? Miért rossz irány a nyelvtörvény tervezett módosítása? Hogyan lehetne biztosítani a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítását? Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét, a Pro Civis polgári társulás elnökét kérdeztük.
„Különbséget kell tenni két nyelvhasználatot szabályozó rendelkezés között Szlovákiában” – húzza alá Őry Péter. A Magyar Szövetség alelnöke hozzáteszi, van egy államnyelvhasználati törvény, amely alapvetően azt rögzíti, hogy mindenhol kötelező az állam nyelvét használni. Ugyanakkor létezik egy kisebbségi nyelvhasználati törvény, amely a kisebbségek részére biztosít polgári jogú nyelvhasználatot.
Utóbbi azt jelenti, hogy az egyén a hivatalokkal a kisebbség nyelvén, így például magyarul intézheti az ügyeit, ha a hivatal olyan településen található, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 15 százalékot. Már amennyiben az adott hivatalban van olyan, aki beszél magyarul, van magyar nyelvű nyomtatvány vagy éppen határozat” – utal Őry arra, hogy míg az államnyelv használata kötelező érvényű, a kisebbségi nyelvhasználat csak lehetőség.
„A törvénytárban múlt héten megjelent egy olyan előzetes információ, hogy ezt a jogszabályt a kulturális tárca több ponton szigorítaná.
Őry hozzáteszi, „az államnyelv védelmének nemzetállami szabályozása teljes mértékben aláássa azt a több fejlett demokratikus államban meglévő modellt, amelyben a hivatali életben több egyenrangú nyelvet lehet használni. Szlovákiában pillanatnyilag is ez a helyzet és a tervezett változtatás még rosszabb irányba mutat”.
A Magyar Szövetség alelnöke hangsúlyozza, „a módosítás megszüntetné a jelenleg hatályos alá- és fölérendelt helyzetet eredményező rendelkezéseket, az államnyelv védelméről szóló és a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is, és egy új szabályozást tenne lehetővé”.
Forrás: ma7.sk
The post Őry Péter: Rossz irány a nyelvtörvény szigorítása, a Szlovákiában használt nyelvek egyenjogúsítása felé kellene elmozdulni appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »