Van még hová fejlődni a nyelvi jogok tekintetében Szlovákiában. Az igaz, hogy az elmúlt években történt kisebb előrelépés, például a kétnyelvűség ügyében, de számos területen vannak hiányosságok, ahol egyértelműen sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai.
Még mindig érezni a nyelvtörvény hatását
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, a SZövetség elnökségi tagja, valamint Csallóközcsütörtök polgármestere a portálunknak elmondta, maga a nyelvhasználat kérdése számtalan területen jelenik meg: az egészségügyben, a kisebbségi szférában, az közigazgatási szférában, a média területén, és még lehetne sorolni. A szakember szerint az 1999 óta bevezetett kisebbségi nyelvhasználati törvény is bizonyította, hogy egy alá- és egy fölérendelt jogállapot van az országon belül a nyelvhasználatban.
Amíg az államnyelvhasználati törvény kötelezően a hivatalos állami, a többségi nyelvét védi, addig a többi nemzeti közösség szempontjából, a számbeli kisebbség nyelvhasználatát eleve alacsonyabb szinten kezeli.
-fogalmaz Őry Péter.
Mi a jó megoldás?
Őry Péter szerint számos jó nyugat-európai példa akad. Szerinte elsősorban az lenne a hatékony megoldás, ha eltűnne az alá- és fölérendeltségi szerep, tehát nyelvi egyenrangúsítás lépne érvénybe. Őry Péter kifejti, hogy a polgárok jogainak egyenragúsítása mellett a közösségi jogok megadása is természetes kellene, hogy legyen.
Az elmúlt években, ha csak kis mértékben is, de történt előrelépés. Úgy véli, az elmúlt évek folyamatos tematizálása is segítette azt, hogy kialakult az igény a kétnyelvűségre.
„A Pro Civisben megteremtettük a magyar nyelv hivatali használatának alapjait. A www.torvénytar.sk számtalan űrlapot, vészhelyezti feliratot és egyéb dokumentumot kínál már magyarul. Több sikeres lépésről is lehet beszélni és nemcsak a mi esetünkben. Külön öröm, hogy a kisebbségi kormánybiztossal, Bukovszky Lászlóval közösen elértük, ne vesszen el az autóvezetői teszt magyarul történő teljesítésének lehetősége.”
– magyarázza Őry.
De ilyen siker például a vasúti kétnyelvű táblák kihelyezése is. A törvénytervezetet az akkori kormány terjesztette be, a parlament pedig 2017-ben fogadta el. Őry szerint erre is sokáig kellett várni, hiszen ezt már jóval korábban meg lehetett volna lépni. Szintén szép eredményeket ért el a nyelvhansználati jogok bővítése terén a Jogsegélyszolgálat – teszi hozzá.
Ezek azonban mind csak részleges sikerek, hiszen az még például mindig probléma, hogy a magyar lakta nyelvterületen az egyes intézményekben, bizony alig akad valós kétnyelvű ügyintézés.. Próbáljunk mondjuk egy kataszteri vagy szociális hivatalban magyarul ügyet intézni…
– érvel Őry.
Sok a hiányosság
Őry Péter hangsúlyozta, több területen is sérülnek a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai. A leggyakoribb ágazat az egészségügy, illetve a média. Legutóbb pont a médiatörvényt érte kritika, amelyet 2022-ben az akkori Heger-kabinet módosított. Őry Péter és a Szövetség akkori politikusai a törvényt több szempontból is kifogásolták.
A médiatörvény a parlamenti módosító javaslatoknak köszönhetően egyértelmű visszalépésnek számít, hiszen továbbra is feliratozni kell a más nemzetiségi nyelven sugárzott műsorokat, illetve a nemzeti közösségek számára biztosított műsoridő továbbra sem arányos a lélekszámukkal.
Csakis az intézményes magyar parlamenti képviselet jelenthet előrelépést
Őry Péter hozzátette, rengeteg változásra van szükség ahhoz, hogy előrelépés történjen a nyelvhasználati kérdésekben.
Alkotmányt kell módosítani, és egy olyan intézményes magyar képviseletre van szükség, amely teljes mellszélességgel fel tudja vállalni ezeket az ügyeket
-mondta Őry Péter. A teljes kétnyelvűség csak akkor érhető el, ha a Szövetség kormánypozícióba kerül, és az országban hivatalos nyelvekről alkotnak jogszabályt, azaz megszűnik a fölé- és alárendelt jogállapot. Arra a kérdésre, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar nyelv hivatalossá váljon a magyarlakta régiókban, Őry Péter elmondta, a Pro Civis egy komplett törvénytervezetet dolgozott már ki ezzel kapcsolatosan.
A teljes jogszabály elérhető az oldalunkon is, vitára is bocsátottuk, de ahhoz, hogy ebből át lehessen valamit ültetni a gyakorlatba, intézményes magyar parlamenti képviseletre van szükség.
-mondja Őry Péter, aki szerint ezeket a témákat folyamatosan fenn kell tartani, és azt kell hangoztatni, hogy a Szövetség csak akkor lép kormányba, ha nyilvánvaló előrelépés történik a nemzeti kisebbségi jogok területén.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
