Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban úgy vélekedett, sokaknak elég volt a „militáns kommunikációból”.
Az országos kórház-főigazgató bejelentése szerint az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését, ám az 5 százalék jelentőségére mutat, hogy már a járvány előtt is legalább tízezer egészségügyi dolgozó hiányzott a rendszerből.
„A törvény kudarca, hogy ez a szám most 5500-zal növekszik” – mondta az InfoRádiónak a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, Szabad Zoltán.
Szerinte amikor a parlament az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó új törvény céljai nem voltak pontosan deklarálva, nyilván nem az, hogy távozzon 5500 dolgozó.
„Nyilvánvalóan az lett volna, hogy az ellátás minősége javuljon, és esetleg többen dolgozzanak a magyar egészségügyben. Innen nézve kudarc” – mondta.
Arról nincs információ, hogy hogyan oszlik meg orvosszakmánként az 5500 távozó, miközben épp ezt lenne fontos tudni Szabad Zoltán szerint, ezért felmérésbe is kezdtek, de az az érzése, hogy
„pontosan a Covid-osztályokról mentek el most nagyon sokan, mert iszonyatos volt a megterhelés”.
„A második hullámkor, amikor sokkal nagyobb terhelés volt a kórházakon, akkor is elhangzott az, hogy szakdolgozóból van kevés. Az intenzív szakápoló a vérzivataros időkben óriási kincs. Nem tudjuk, hogy az 5500 ember között mennyi ilyen van. Azt lehet tudni, hogy van olyan intenzív osztály, ahol 17 szakápoló feláll. Ez egy borzasztóan magas szám.”
A végkicsengésről – hogy „mekkora a baj” – Szabad Zoltán szerint is nehéz nyilatkozni, de már az nagyon nagy baj, ha egy dolgozó távozik, nem hogy több száz vagy ezer.
És még valamire figyelmeztetett:
„Az egész veszélyhelyzet körüli militáns kommunikáció kiégéshez és elfáradáshoz vezetett, és konkrétan tudom, hogy nagyon sokan várták a március 1-jét.”
Tudni közben azt is, hogy sokan májusig írták alá új szerződésüket.
„Egy olyan helyzetbe szorított bele számos egészségügyi dolgozót a kormány, amiben nem akarnak benne lenni, nem akarnak az egészségügyi szolgálati jogviszonynak az alanyai lenni,
nem akarnak katonák lenni, miközben ezek az emberek mérhetetlenül lelkiismeretesek és odaadóan dolgoznak a betegeikért. Ezt a dilemmát így próbálják valószínűleg megoldani” – ecsetelte Szabad Zoltán.
Hiányszámok
Mint arról az Infostart is beszámolt, a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosainak és ápolóinak döntő többsége aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályról a 28 orvos közül öt orvos és két rezidens nem marad az intézményben, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett.
A Telex pedig arról írt, hogy működésképtelenné vált a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. számú belgyógyászata, mert a 15 orvosból csak 3-an maradtak. A szegedi klinikák orvosainak többsége pedig csak azzal a kitétellel volt hajlandó aláírni a szerződését, hogy a feltételeket május 31-ig felülvizsgálják, ellenkező esetben felmondanak. Ez utóbbit telefonon az InfoRádiónak is megerősítette a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Később Kincses Gyula titkárságáról írásban azt a választ küldték, hogy az új jogállás szerinti szerződések aláírása az intézmény és a munkavállaló között zajlik, annak közvetítésében a Magyar Orvosi Kamara nem vesz részt.
A múlt heti Kormányinfón az ügyleti díjak kérdése volt napirenden. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bízott az ügy rendezésében, és akkor azt remélte, az orvosok szinte mindannyian aláírják majd az új szerződést.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
