A brit külügyminiszter szerint „őrült rendszert szülne”, ha London a brit EU-tagság megszűnése után vámuniós partneri viszonyt alakítana ki az Európai Unióval. Boris Johnson a kedden ismertetett véleményével homlokegyenest ellentmondott kabinetbeli kollégájának, Greg Clark üzleti miniszternek, aki hétvégi nyilatkozatában vámpartnerségi viszony szükségességéről szólt.
Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból „egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A brit külügyminiszter a Daily Mail online kiadásán kedden idézett nyilatkozatában közölte:
szerinte ez azt is jelentené, hogy ha az EU valamely árucsoportra, amelyet Nagy-Britannia olcsón szeretne importálni, büntetővámokat vet ki, akkor a brit kormány sem tudna ez ellen fellépni.
Johnson szerint ezzel meghiúsulna az a szándék is, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést saját határai, kereskedelempolitikája és törvényalkotása felett.
Boris Johnson a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt.
Az EU-val kialakítandó vámpartnerségi viszony a brit kormány által az EU-tagság megszűnése utáni időszakra kidolgozott megoldási javaslatok egyike. Ennek egyik eleme valóban az lenne, hogy Nagy-Britannia az unió kívülről érkező áruimport után beszedné az adott termékcsoportra érvényes EU-vámtételt, a brit cégek ugyanakkor ezt visszaigényelhetnék, ha az érintett importcikk nem hagyja el Nagy-Britanniát, vagy ha feldolgozás után oda visszatér.
Az elképzelést érték olyan szakértői bírálatok amelyek szerint ez mérhetetlenül bonyolult nyilvántartási és árukövetési rendszer kiépítését tenné szükségessé, a leghevesebb támadásokat azonban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora intézte a terv ellen, azzal az érvvel, hogy egy ilyen vámpartneri viszony esetén Nagy-Britannia nem tudna saját jogán kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
Theresa May miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter és Greg Clark üzleti miniszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Brexit-párti frakció képviselői azonban legutóbb épp a múlt héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.
Ezután általánossá vált az a vélemény, hogy a vámpartnerségi elképzelés lekerült a napirendről, Greg Clark azonban hétvégi nyilatkozatában ezt határozottan cáfolta. A BBC televízió vasárnapi interjúműsorában az üzleti ügyek minisztere kijelentette: a brit kormány és személyesen
Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval,
annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb „súrlódások” legyenek.
Clark szerint ezt „bármilyen lehetséges módon” biztosítani kell.
A vita gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Az üzleti miniszter azonban a hétvégi BBC-műsorban alig burkoltan figyelmeztette a keményvonalas tory Brexit-frakciót arra, hogy ha ennek helyébe nem lép valamilyen más vámpartnerségi megállapodás, akkor a brit gazdaság nagy értékű beruházásoktól eshet el. Clark kijelentette: a japán Toyota autógyár, amelynek két üzeme van Nagy-Britanniában, éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen következő európai gyára, és dönthet úgy is, hogy az új üzemet „a kontinensre” telepíti.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
