Örüljünk-e a Tóta W.-ítéletnek?

Örüljünk-e a Tóta W.-ítéletnek?

A bíróság – egyelőre nem jogerősen – elítélte Tóta W. Árpád publicistát emberi méltóságot sértő kijelentéseiért. De van-e okunk örülni?

Tóta W. Árpád magyarokat gyalázott az egyik írásában. Ez akár lehetne breaking news is, ám a szerzőt ismerve ezek nagyjából a mindennapjai, tehát fölösleges rajta megdöbbenni.

A bíróságon Tóta arra hivatkozott, hogy ironizált, ám ezt mentségül nem fogadták el. Persze első blikkre egy jobboldalinak van miért örülnie, hiszen a bíróságok rendre jobboldaliakat ítélnek el, amiért azok ilyen-olyan politikusok, közéleti szereplők méltóságát sértik meg (lásd a Bayer–V1G-ügyet vagy a Bayer–Hadházy-ügyet). Legalább törlesztünk, ugye.

Második ránézésre nem biztos, hogy ez a fejlemény annyira örömteli. Mégis meddig terjed az a „méltóság“, amit szigorúan tilos megsérteni? Örüljünk akkor a jobboldaliak állandó feljelentésének is, mert Bayer Zsolt cicomás jelzőket aggat a liberálisokra? Meddig fognak elmenni a bíróságok a safe space-ek kialakításában, hogy mindenki féltve őrzött méltóságát mindenáron megvédjék?

Félreértés ne essék, Tóta természetesen kretén sülebimbó, és az „irónia“ mögött nyilvánvalóan a szokásos hungarofóbiája húzódik meg. De szerencsésebb eset az, ha az a helyzet megmarad, hogy Tótára lehet azt mondani, „kretén“ sülebimbó, anélkül, hogy az elkövető bíróságra rohangálna az érintett méltóságának sérelme miatt.

Hírdetés

Más esetben mindenkiből mártírt csinálunk a saját oldalán.

Ahelyett, hogy Tóta azt kapná, amit megérdemelne: hogy árkot röhögjenek köré. Mert ugyanolyan szánalmas, mint a hippinosztalgiában élő nagypapa, aki az unokájának hetente levetíti Woodstockot és „lazulás“ címszó alatt spanglival kínálja. Az unoka unja, a nagypapa társasági közröhej tárgya.

A safe space nélküli közélet és a szólásszabadság iránti kívánalmunkban legyünk következetesek. Az mindenkinek jár, még ennek a sülebimbónak is. Főleg azért, mert a jobboldaliak a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során igencsak megacélosodtak a sértésekkel szemben. Harminc éve másról sem szól a „fenegyerek“ libsi sajtó, mint a magyarokon és a keresztényeken való gúnyolódásról. Teljesen fölösleges megsértődni, a kiöregedett hippiket köznevetség tárgyává kell tenni az Úristen eredeti rendelése szerint.

Megadja Gábor – www.888.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »