Visszavonja katonáit Ukrajna határai mellől Oroszország – jelentette be csütörtökön Szergej Sojgu védelmi miniszter.
A csapatok demonstrálták azon képességeiket, hogy megbízható védelmet tudnak nyújtani az országnak. Ebben a tekintetben úgy döntöttem, hogy befejezzük terepszemlénket a déli és a nyugati katonai körzetekben – közölte a Krím félszigeten tartózkodó Sojgu. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra. Oroszország az elmúlt hetekben komoly haderőt – összesen mintegy 100 ezer katonát – csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre.
Nemrég az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből. Aggodalmának adott hangot és Ukrajna területi integritása melletti elkötelezettségét hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök is a Vlagyimir Putyinnal folytatott múlt heti telefonbeszélgetése során.
Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz-ukrán feszültség megszüntetéséért”
– jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt héten, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A feszültség növekedése miatt Ukrajna nyugati szövetségeseihez fordult segítségért, de Volodimir Zelenszkij ukrán államfő még azt is megüzente orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, hogy találkozniuk kellene a fronton, hogy diplomáciai úton kerüljék el a háború kirobbanását.
Az nyilvánvaló, hogy Oroszország katonailag sokkal erősebb, mint Ukrajna, de nyilvánvaló az is, hogy egy háború következményeként olyan hidegháború alakulna ki, amit az emberiség még nem látott”
– mondta Nógrádi Gyögy biztonságpolitikai szakértő az Oroszország és Ukrajna, illetve Oroszország és a nyugati országok között kiéleződött feszültséggel kapcsolatban.
Az elemző szerint az ukrán politika alapvető célja, hogy bevonja a konfliktusba a nyugati országokat, elsősorban az Egyesült Államokat. Volodimir Zelenszkij államfő rendszeresen egyeztet a nyugati vezetőkkel és a NATO főtitkárával, egyre több közös hadgyakorlatot terveznek és hajtanak végre a NATO-val.
A szakértő emlékeztetett: augusztus 23-án rendezik meg az úgynevezett Krími Platform csúcstalálkozóját azon államok vezetőinek a részvételével, amelyek támogatják Ukrajnát abban, hogy visszaszerezze a Krímet, egy nappal később pedig az ukrán függetlenség 30. évfordulója lesz, „amelyre a NATO-főtitkártól az amerikai elnökig mindenkit meghívnak.”
A Krímet nem hajlandóak visszaadni az oroszok, ezt a nyugati politikusok jelentős része négyszemközt tudomásul veszi, hivatalos fórumokon természetesen nem”
– hangsúlyozta Nógrádi György.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
