Oroszország visszatért történelmi útjára

A Nyugat megrettent Moszkva patriotizmusától és megnövekedett öntudatától – Brüsszel beszállt a démonizálásba.

Kellő pátosszal és megnövekedett önbizalommal ünnepelte tegnap Oroszország a Nemzeti Egység Napját. A 11 éve november 7-dikét felváltó, az 1649 és 1917 közötti időkhöz visszatérő ünnep 1612-re emlékezteti az oroszokat, amikor Minyin és Pozsarszkij vezetésével a népfelkelő csapatok felszabadították Moszkvát a lengyel megszállás alól. Fehér-kék-piros nemzeti színekbe öltözött a behavazott Moszkva, zengtek az oroszhon szeretetét, a nemzet dicsőségét és legyőzhetetlenségét hirdető dalok, s a nagyságban összefonódó egység jegyében elhangzott beszédekben vissza-visszatérően felbukkant az első űrrepülés, a II. világháborús győzelemre emlékeztető Halhatatlan Ezred és a különlegesség motívuma. Minden azt sugallta, hogy a ’90-es évek megaláztatása után magára talált Oroszország, visszatért történelmi útjára, s büszkén vállalja a nyugati világban sokakat megrettentő patriotizmusát.

Új orosz stílus

A népek, kultúrák és vallások birodalmi alapú, ám manapság ennek ellenére is különösen példás egymás mellett élése, az évszázados sokszínűség, az összefogás jegyében e naphoz illeszkedve tartotta 93 országból érkezett 900 küldött részvételével immár 10. alkalommal éves közgyűlését az az egyetemes kultúra fontos részét képező orosz nyelv és kultúra, terjesztését felvállaló, a határokon kívül élő oroszokat egyesítő, Orosz Világ Alapítvány. Mint a szervezet elnöke, Vjacseszlav Nyikonov fogalmazott, az orosz világ egyesíti mindazokat, akik szeretik az orosz nyelvet, irodalmat és kultúrát. Az orosz világ széles értelemben azokat is felöleli, akik értik és szeretik Oroszországot, ám a legfőbb összekötő kapocs mégis csak Puskin, Dosztojevszkij és Tolsztoj nyelve. E misszió teljesítésének fontos eszközei az új orosz stílust és az új Oroszország képét terjesztő, a Goethe, a Cervantes Intézethez vagy a British Councilhoz hasonlítható Orosz Központok immár 140 kirendeltségből álló hálózata.

Hírdetés

A mai feszült nemzetközi helyzetben azonban Nyugat már az Orosz Világ Alapítványban is az „agresszív putyini politika” hordozóját látja. Jól mutatja ezt, hogy az Európai Parlamentnek az információs háborúról és az ellenséges propagandával szembeni fellépésről a lengyel exkülügyminiszter Anna Fotiga által jegyzett, két hét múlva szavazásra bocsátandó jelentése az „EU szétverését célzó agresszív eszközök” között említi az orosz ortodox egyház, a trollok, az RT és a Sputnik mellett az alapítványt is.

Oroszellenes hisztéria

Mint a lett európai képviselő, a helyi oroszok pártja által delegált Tatyjana Zsdanok ennek kapcsán megjegyezte, Oroszország démonizálásába az Egyesült Államokat követve az Európai Unió is beszállt, s ahogy erősödik Moszkva, úgy lesz egyre vadabb Európában is a ruszofóbia. A Történelmi Perspektíva Alapítvány elnöke, Natalia Narocsnyickaja ennek illusztrálására felidézte, hogy Putyin 2007-es, kemény müncheni beszéde messze nem váltott ki a maihoz hasonló hörgést, hiszen Oroszország akkor még gyenge volt.

Az oroszellenes hisztéria okait taglalva több előadó, köztük az olasz Giulietto Chiesa is megjegyezte, a Nyugat mindenek előtt azért ideges, mert elveszítette monopóliumát az információra és az életmód meghatározására. Érzi a gyengeségét, az orosz világ ugyanakkor még nem érzi az erejét. Az Amerikában élő orosz politológus Nyikolaj Zlobin egyetértett azzal, hogy az erősen amerikanizált világra ráfér a ruszifikáció, a szembenállás eredőjét többekkel szemben nem egyfajta „nyugati vírushordozó” aktivizálódásában, hanem mindenek előtt annak felismerésében és tudatosulásában látja, hogy Oroszország és a Nyugat geopolitikai ellenfelek. Az elemző fontosnak tartja, hogy a feszültség csökkentése érdekében a felek tisztázzák az egymás mellett élés formáját. Zlobin abban sem értett egyet a többség véleményével, hogy a világ többpólusúvá válna. Szerinte Amerika valóban veszít a befolyásából, a regionális konfliktusokból látszóan ebből mindenek előtt a kis-és közepes országok nyernek, a világ pedig pólusok nélkülivé válik. „Ezt az olyan méretű hatalmak, mint az Egyesült Államok vagy akár Oroszország, nehéz megszokniuk” – fogalmazott Zlobin.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »