„Oroszország vagy Törökország lettünk” – izraeli újságírók tiltakoznak Netanjahu ellen

„Oroszország vagy Törökország lettünk” – izraeli újságírók tiltakoznak Netanjahu ellen

HAARETZ

Szombat este több százan tüntettek Tel Avivban azon döntés ellen,  hogy bezárják Izrael új állami adójának új részlegét annak részeként, ami a tiltakozók szerint kísérlet az izraeli sajtó politikai befolyásolására.

A  tiltakozók táblákat tartottak fel Netanjahu miniszterelnök és Mose Kalon pénzügyminiszter ellen, amiért belementek egy olyan egyezménybe, amelynek értelmében nem lenne hírosztály.

Gil Omer, az új közszolgálati vállalat elnöke kijelentette, több száz munkatársuk veszítené el az állását.

2-es csatornának Sajtóklub című műsorában pedig elmondta: „A kormány uralma alá vette a közszolgálati hatóságot és a miniszterelnök úgy döntött, hogy ő nevezi ki a műsorvezetőket, szerkesztőket és tudósítókat.”

Hozzátette: Törökország vagy Oroszország lettünk”.

Most, amikor a magyar kormány ismét  a nemzetközi támadások kereszttüzében áll, az MTI hallgatása erről az eseményről nem szabotálás?

 

Az MTI havi 6 300 dolláros közpénzen tartott tudósítójának a témában utoljára küldött jelentése:

 

Izrael-pártok-média
A közmédia átalakításával véget ért a koalíciós válság Izraelben

Hírdetés

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2017. március 30., csütörtök (MTI) – Egyezségre jutott az izraeli közmédia átszervezéséről Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Móse Kahlón pénzügyminiszter, és ezzel véget vetettek az utóbbi hetek koalíciós kormányválságának Izraelben – jelentették be csütörtökön.

Alapvető változást jelent a jelenlegi médiatörvényhez képest, hogy kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia szervezetéből, ezek és az aktuális műsorok a régi közmédia dolgozóinak továbbfoglalkoztatásával egy különálló szervezethez tartoznak majd, amelyet egy tanácsadó testület felügyel.
Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig gyors törvényhozással megszülethessen a változások jóváhagyása.
A csütörtöki megállapodásban foglaltakat rögzítő törvényeket várhatóan a jövő héten, a tavaszi szünetet felfüggesztve összehívott, rendkívüli plenáris ülésen szavazza meg a kneszet.
A kompromisszumos megállapodás megszületését maga Netanjahu jelentette be az Andrej Kiska szlovák elnökkel folytatott tárgyalásai előtt rendezett közös sajtótájékoztatón.
Kahlón délután sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy a politikusoknak nem lesz beleszólásuk az új közmédia munkájába, és sikerként könyvelte el, hogy a miniszterelnök korábbi álláspontjával szemben mégis elindulhat az új vállalat.
Az új közmédia dolgozói viszont tüntettek sajtótájékoztatója közben, mert szerintük olyan megosztott szervezet jön létre a változás nyomán, amely nem lesz képes az eredeti tervek szerint jól hasznosítani az erőforrásokat, s így pazarolni fogja az adófizetők pénzét.
Szakszervezetük közleménye szerint “szemben állnak a kormány korrupt erőfeszítéseivel, hogy ellenőrzést gyakoroljanak Izrael szabad médiája, és különösen közmédiája felett”.
Dávid Bitán, a koalíció elnöke szerint a csütörtöki egyezmény “jó a Likudnak, jó a Kulánunak (Mose Kahlón centrista, Mindenki nevű pártjának), jó a médiának, és a legfontosabb, hogy jó Izraelnek”.
A kormánykoalíció azért került hosszan tartó válságba, mert Benjámin Netanjahu a még működésbe sem lépett új közmédia feloszlatását szerette volna eléri, miközben Kahlón anyagi okokból ragaszkodott a három évvel ezelőtt elhatározott reformlépésekhez, vagyis a régi közszolgálati média szervezetének felszámolásához, és helyette az új vállalat megindításához.
A szakszervezeteket aggasztotta, hogy Miri Regev, a Likudhoz tartozó kulturális és sportminiszter az izraeli kormány egyik nyári ülésén, az előző tervezetről azt mondta: “Micsoda? Pénzt teszünk bele, és azt mondanak, amit akarnak? Mire jó a közmédia, ha nem mi uraljuk?”
David Bitán, a koalíció elnöke pedig a kneszet ülésén úgy vélekedett, hogy a 2014-es törvénykezésben meghatározott közmédia “túlságosan is szabad”, s ezzel az új törvény szerkesztőknek adott szabad véleménynyilvánítási jogára utalt.
Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat.
Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) sokkal kisebb és hatékonyabb intézményeinek létrehozását.
Az új közmédia munkatársai bejelentették, hogy ők készek a műsorszórásra, de Benjámin Netanjahu többször követelte indulásuk elhalasztását. Tavaly novemberben egy szintén Kahlónnal született kompromisszum április 30-ra tűzte ki a végleges időpontot. Az utóbbi hetekben a kormányfő az új szervezet megszüntetését, és a régi további működését, rehabilitását próbálta elérni.

hsz \ kpk \ kvs

MTI 2017. március 30., csütörtök 17:25

 

 

 

 

Megosztás:


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »