Ha az orosz demográfia aggasztó, akkor az ukrán helyzet egyenesen katasztrofális” – idézte a bne Intellinews híportál, amely elsősorban Közép-Kelet-Európával foglalkozik. Mindkét ország népessége a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időben stagnálásba, majd drámai zuhanásba kezdett. Megoldás ugyan akad a tarthatatlan helyzetre, de mondani könnyebb, mint megtenni.
A Szovjetunió felbomlása után Oroszország népessége az 1985-ös szintre esett vissza. Ukrajnáé azonban az 1959-ben mért népesség szintjére. Ukrajna a másodikvilágháború utáni népességnövekedés harmadát neves egyszerűséggel elvesztette.
Oroszországban a 200-ben számlált 144 milliós lakos 2020-ra 77 millióra olvadt volna, ha nem lett volna bevándorlás, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vezette volna be anya-gyermek programját, amely viszonylag sikeresen fordította meg a negatív tendenciát. 2018-ig sikerült a növekedő trendet fenntartani, ám a szélesebb gyermekvállaló korosztályokat szűkebbek követték, így három évvel ezelőtt fordult a kocka. Ma az ENSZ úgy becsüli, hogy az orosz népesség 2050-re optimista forgatókönyv szerint 144 millióra, a pesszimista változat szerint 125 millióra csökken a jelenlegi 148 millióról.
Ukrajna negatív rekordjai
Ukrajna demokgráfiai története azonban egészen más. Népessége 1991-es függetlenedése óta folyamatos összeomlásban van. 52 milliós lakosa 42 millióra zsugorodott az elmúlt három évtizedben, ráadásul ez a szám valószínűleg nem pontos. Egy nemrég végzett elektronikus népszámlálás szerint még ötmillió ember hiányzik, a valós szám tehát 37 millió körül mozog.
A helyzetet természetesen bonyolítja a kelet-ukrajnai háború és így a valós adatok kérdése. Ám a háború önmagában is megtette a hatását: Ukrajna négymillió lakost veszített a Krím orosz annektálásával.
A másik csapás az volt, amikor az EU bevezette az ukrán munkavállalók számára a vízummentességet. Ez volt Petro Porosenko volt ukrán államfő legnépszerűbb lépése, ami viszont irdatlan elvándorláshoz vezetett.
Mintegy három millió aktív korú ukrán költözött át a szomszédos Lengyelországba és más közép-európai országba. További egymillió ember hagyta el a kelet-ukrajnai, háború sújtotta régiókat, többségük Oroszországba menekült, kihasználva az orosz állampolgárság könnyű megszerzésének lehetőségét.
Születések, halálozások – megfordult az olló
Az egy anyára eső gyermekek száma egykor a Szovjetunióban 3 közelében járt, majd felbomlását követően meredek zuhanásba kezdett. Oroszországban hat évvel ezelőtt 1,78, Ukrajnában 1,51 volt az egy anyára jutó gyermekek átlagos száma. Mára Oroszország 1,5-re, Ukrajna 1,2-re csúszott vissza, ami drasztikus változásnak mondható. (A népesség szinten tartásához zéró bevándorlás mellett 2,1 gyermek/anya átlagos értékre lenne szükség).
Oroszországban és Ukrajnában is a Szovjetunió felbomlását követően néhány év alatt a halálozások száma megelőzte a születésekét. Az elmúlt évtizedben ugyan az olló két vonala közti távolság elkezdett csökkenni, ám ez nem tartott sokáig, elsősorban az elvándorlás miatt. A különbséget a koronavírus-járvány ismét csökkentette – részben a halálesetek számának növelésével, részben azzal, hogy a határzárak miatt csökkent a kivándorlás.
Oroszország évente 500 ezer vendégmunkást próbál bevonzani. A célszám azért olyan rendkívül magas, mert 2020-ban elvesztette a határain belül élő 11,6 milliónyi bevándorló munkavállalója felét. A koronavírus okozta válság és a rubel leértékelése azonban nem teszi túl vonzóvá Oroszországot a gazdasági migránsok számára.
Ukrajna helyzete drámaibb, de elvileg könnyebben megoldható. Neki “csak” annyit kellene tennie, hogy rábeszélje a hazatérésre több mint 6 millió honfitársát, akik az Európai Unió területére és Oroszországba vándoroltak ki a jobb munkalehetőségek végett. Persze, mondani könnyű. Ukrajna továbbra is háború sújtotta ország, a koronavírus-járvány még tart, a belpolitikai viszonyok pedig tartósan bizonytalanok.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
