Megkezdte a Telegram üzenetküldő szolgáltató oroszországi hozzáférésének blokkolását hétfőn az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor).
Az intézkedést a Roszkomnadzor folyamodványa alapján pénteken egy moszkvai bíróság rendelte el, miután a Telegram nem volt hajlandó kiszolgáltatni felhasználói kommunikációjának dekódolási kulcsait a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). A Roszkomnador, miután hétfőn hivatalosan kézbesítették számára a bírósági ítéletet, értesítette róla az online és kommunikációs hálózatok működtetőit, amelyek egy napon belül kötelesek blokkolni a szolgáltatást.
A Roszkomnadzor emellett levelezésbe kezdett az App Store és a Google Play alkalmazás-forgalmazókkal a Telegramnak a kínálatukból való eltávolításáról. Az eltávolítás határidejét törvény nem határozza meg – mondta Alekszandr Zsarov, a hatóság vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Roszkomnadzor a messenger honlapját (t.me) és annak webverzióját (web.telegram.org) még pénteken felvette az Oroszországban betiltott információt terjesztő online források listájára. A blokkolás feloldásának, illetve a lajstromból való törlésnek feltétele a kódkulcsok kiszolgáltatása.
A Telegram ügyvédjei arra készülnek, hogy az egy hónapos határidőn belül megfellebbezik az ítéletet. Pavel Durov, a szolgáltató egyik alapítója közölte, hogy a felhasználóknak az alkalmazásba beépített szoftvereknek köszönhetően semmit sem kell tenniük a blokkolás megkerülése érdekében.
A Roszkomnadzor és az FSZB képviselői a bíróságon hangsúlyozták, hogy fenyegetést jelent az államérdekre és a terroristák kezére játszik a Telegram elzárkózása az együttműködéstől. A szolgáltató jogi képviselői ezzel szemben korábban azt hangsúlyozták, hogy az üzenetek követelésével az FSZB megsérti a levéltitkot. Durov kijelentette, hogy a biztonsági szolgálat igényének kielégítése „műszakilag kivitelezhetetlen”. Az FSZB szerint a Telegram a kulcsok kiadásának lehetetlenségét nem bizonyította.
Az orosz legfelsőbb bíróság március 20-án elutasította a Telegram folyamodványát, és törvényesnek ismerte el az FSZB-nek azt a felszólítását, hogy a szolgáltató adja ki számára a kódkulcsokat. Ezt követően a Roszkomnadzor 15 napot adott a Telegramnak, hogy az FSZB rendelkezésére bocsássa őket, és ennek megtörténtét számára visszaigazolja. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy bíróságon fogja kezdeményezni a Telegram oroszországi letiltását.
Egy bíróság tavaly októberben egy másik ügyben 800 ezer rubelre bírságolta a Telegramot, amiért nem működött együtt az FSZB-vel, és júliusban hat telefonszámmal kapcsolatban nem szolgáltatta ki az üzenetek dekódolási kulcsát. A szolgáltató fellebbezett, a másodfokú elutasítás után az ügy a legfelsőbb bíróság elé kerül majd.
A londoni székhelyű, az orosz Zuckerbergként is emlegetett Durov által alapított Telegram Messenger LLP ezt megelőzően tavaly nyáron keveredett konfliktusba az orosz hatóságokkal, amiért nem volt hajlandó eleget tenni cégbejegyzési kötelezettségének. A Roszkomnadzor emiatt is letiltással fenyegette meg.
Durov végül közölte, hogy az oroszországi nyilvántartásba vételbe és a céges adatszolgáltatásba úgy egyezett bele, hogy egyúttal megtagadta a felhasználók adataihoz és levelezéséhez való hozzáférést. Jelezte, hogy nem fogja betartani azokat a törvényeket, amelyek nem egyeztethetők össze a magánszféra védelmével és a cég adatvédelmi irányelveivel, valamint cége felfüggeszti tevékenységét azokban az országokban, amelyekben nyomást gyakorolnak rá.
Az FSZB szerint a tavaly áprilisi szentpétervári robbantást elkövető terroristák és „külföldi kurátoraik” a Telegram segítségével kommunikáltak egymás között. A biztonsági szolgálat rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció az üzenetküldő szolgáltatás „totális alkalmazásával” zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram magas rejtjelezési szintű beszélgető (chat) csatornáit használják.
A Telegramnak világszerte mintegy 100 millió, Oroszországban 6 millió, úgynevezett havi aktív felhasználója van, és napi másfél milliárd üzenetet közvetít.
Durov egyik alapítója volt 2006-ban elindított VKontaktye (VK) közösségi oldalnak is, amely a maga csaknem 480 millió regisztrált felhasználójával mára Európa egyik legnagyobbika ebben a kategóriában. Durovot, aki az oroszországi választási csalások ellen tiltakozó 2011-2012-es tüntetések idején nem volt hajlandó blokkolni az ellenzéki felhasználókat, a Kremlhez közeli befektetők sorozatosan kiszorították. Vezérigazgatói pozícióját 2014-ben veszítette el. A VKontaktye fölött az ellenőrzést tavaly teljes egészében az Aliser Uszmanov milliárdos által kontrollált Mail.ru vette át.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
