Oroszország március 2-ig lezárta légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén – közölték kedden az orosz légügyi hatóságok.
A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és fehérorosz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik. Az ukrajnai helyzet miatt csütörtökön, Moszkvában leállították a járatok közlekedését több dél-oroszországi repülőtérre, egyúttal közép-európai idő szerint 1 óra 45 perctől felfüggesztették a rosztovi, a krasznodari, az anapai, a gelendzsiki, az elisztai, a sztavropoli, a belgorodi, a brjanszki, az orjoli, a kurszki, a voronyezsi, a volgográdi és a szimferopoli repülőtér működését. Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be arról, hogy Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy Ukrajnában a harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig lezárták. Az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein csütörtökön tanítási szünetet rendeltek el. Kurszk megyében, az államhatár közelében, áttértek a távoktatásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. A moszkvai tőzsde csütörtök reggel minden piacon felfüggesztette a kereskedést. Reggel a dollár árfolyama 2016 januárja óta először lépte át a 84 rubelt. Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.
Tálas Péter: ez egy büntetőháború
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása. Tálas Péter csütörtök reggel az MTI-nek úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat.
A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban. Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől. Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is.
Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít – tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják.
Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.
Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is.
A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni.
Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt. Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is – fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
