Hatvan kilométer hosszú határkerítést épített Oroszország az Ukrajnától 2014-ben visszacsatolt Krím félszigeten az ukrán határ mentén.
A Perekop-szoros térségében épített akadály elkészültét a határvédelemért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentette be a nap folyamán. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az építési munkálatok 2015-ben indultak. A határkerítés mentén több száz, rejtett, illetve szemmel látható megfigyelési eszközt, a többi között térfigyelő és hőkamerákat, illetve az FSZB szerint vibrációkat nyomon követő szenzorokat is telepítettek.
A krím félszigeti parlament egyik szóvivője a határakadály létesítésével összefüggésben elmondta: az intézkedésre azért volt szükség, hogy megvédhessék a helyi lakosságot a kijevi kormánytól, amelytől – mint fogalmazott – bármi kitelik. Hozzátette: a félsziget északi részén húzódó határkerítés jelentősen növeli a biztonság szintjét.
Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán egyesült újra Oroszországgal. Kijev visszautasítja ezt, s 2015 januárjában „agresszor országnak” bélyegezte Oroszországot.
A nap folyamán Martin Sajdik, az EBESZ különmegbízottja és Ertugrul Apakan, a szervezet ukrajnai megfigyelői missziójának vezetője megerősítette, hogy december 29-én újabb tűzszünet lép életbe a Donyec-medencében az újévi ünnepek idejére. A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak. Utoljára az iskolai tanév kezdetére való tekintettel augusztus végén hirdettek tűzszünetet.
Frissítés: Kijev megszüntette az orosz férfiak beutazási tilalmát – a kerítést furcsa megoldásnak tartják
A hadiállapot december 26-i feloldásával összhangban Ukrajna megszüntette a 16 és 60 éves kor közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazásának tilalmát is – közölte pénteken Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrszolgálat szóvivője.
A tisztségviselő hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán határőrök továbbra is alapos vizsgálat után engedik be őket az országba. Kifejtette, hogy az ukrán határőrség munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik a migrációs kockázatot jelentő 70 ország valamelyikének állampolgáraiként érkeznek Ukrajnába, márpedig ennek az országlistának az első helyén Oroszország áll. Kifejtette, hogy az orosz állampolgároknak továbbra is igazolniuk kell látogatásuk célját, így szükséges lehet, hogy erről dokumentummal is rendelkezzenek. Biztosított afelől, hogy ha például kulturális vagy sporteseményre érkeznek orosz állampolgárok, és korábban nem sértették meg „az Oroszország által megszállt Krímbe” történő beutazással az ukrán jogszabályokat, akkor megkapják az engedélyt az Ukrajnába való belépésre. „A jogszabályok e tekintetben ugyanazok maradtak, mint a hadiállapot bevezetése előtt voltak” – magyarázta a szóvivő.
A hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – azután vezette be az ukrán parlament Petro Walzman-Porosenko elnök kezdeményezésére 30 napra az ország 10 megyéjében, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három provokáló ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket, köztük az ukrán titkosszolgálat tagjait pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.
A kerítéssel a Krím státusa semmilyen formában nem változott, álmodozik a miniszter
Közben Jurij Hrimcsak, a megszállt területek minisztériumának helyettes vezetője kommentálta a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt a hírt, hogy Oroszország hatvan kilométer hosszú határkerítést húzott fel az Ukrajnától 2014-ben népszavazás útján visszacsatolt Krímben a félszigetet Ukrajnától elválasztó, Herszon megyénél lévő adminisztrációs határ mentén. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy ezzel a kerítéssel a Krím státusa semmilyen formában nem változott, Ukrajna számára ennek nincs jelentősége.
Ukrajna és az ENSZ tagállamainak döntő többsége, beleértve a NATO és az EU tagállamait nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszországhoz történő visszatérését.
Hrimcsak szavai szerint az építmény „belső használatra” készült, amivel az orosz vezetés a Krímben élőket akarja meggyőzni arról, hogy a félsziget sorsa végleg eldőlt, mert lám, már határ is van közte és Ukrajna között. Hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium minden bizonnyal jegyzékben fog tiltakozni, amire nyilván az orosz fél szokása szerint nem fog válaszolni. Ugyanakkor Kijevnek kötelessége nemzetközi jogi szempontból minden egyes alkalommal emlékeztetni, majd bizonyítani, hogy nem egy alkalommal próbálta békés úton, párbeszéddel rendezni a helyzetet, de a megszálló nem reagál a nyilatkozataira.
Megjegyezte, hogy a kerítést „meglehetősen furcsa megoldásnak” tartja, hiszen a Krím egy félsziget, amely sokféle módon megközelíthető. A Krim.Realii ukrán hírportál jelentése szerint az orosz fél azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy ezzel akarják megvédeni a félszigetet diverziós cselekményektől, valamint tiltott áruk, köztük dohánytermékek, alkohol és fegyverek becsempészésétől. A sajtóértesülések szerint az építményre 212,9 millió rubelt, azaz több mint 871 millió forintot különítettek el az orosz állami költségvetésből.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
