Oroszország és Kína felül akarja vizsgálni az elmúlt 70 évben kialakult világrendet. Ezt Robert O’Work honvédelmi miniszterhelyettes mondta az Amerikai Külügyi Kapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. Elmondása szerint Washingtonnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Peking és Moszkva nem fog erőt alkalmazni érdekei védelme céljából.
Az amerikai miniszterhelyettes aggodalmának okául az szolgál, hogy a két ország megerősíti pozícióit a határmenti körzetekben: Oroszország a nyugati irányban, Kína a szomszédos tengereken. „Ez kiemelt figyelmet igényel. Stratégiai szinten már most meg kell határozni, hogyan fogunk dolgozni a két nagyon erős regionális hatalommal” – mondta O’Work. Kínának és Oroszországnak tisztában kell lennie azzal, hogy az USA katonai eszközökkel válaszolhat, ha szövetségesei veszélybe kerülnek – hangsúlyozta Work.
A második világháború után Amerika felhasználta gazdasági fölényét saját befolyása megerősítése érdekében a világon. A kollektív biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem leple alatt az USA, erőt alkalmazva, különböző államok területére tört be, és Amerika-barát rezsimeket juttatott ott hatalomra. Azonban ezek a módszerek nem mindig váltak be. Részben ezzel magyarázható az USA aggodalma – véli Pavel Zolotarev politikai elemző.
Viktor Juscsenko volt ukrán elnök még 2008-ban akarta megvalósítani az ország a NATO-hoz való csatlakozásának programját. Mihail Szaakasvili segítségével az USA Grúziát is próbálta belevonni a katonai szövetségbe. Sőt, az ukrán és a grúz vezetés összehangolta ezeket az erőfeszítéseket egymással. Ez volt az első kísérlet, hogy gyökeresen változtassák meg a helyzetet a térségben.
Sokáig készült a második kísérlet – mondja a politikai elemző. A puccs nyomán Ukrajnában Amerika-barát erők kerültek hatalomra. Azt tervezték, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a Fekete-tengerhez, és végül az orosz flotta elveszíti bázisát a Krím-félszigeten. De az akció meghiúsult. A népszavazási eredmények nyomán a Krím kikiáltotta függetlenségét, majd Oroszországhoz csatlakozott. Az, hogy meghiúsult Oroszország kiszorítsa a Krím-félszigetről nagy elégedetlenséget váltott ki a Nyugaton.
És mi van Kínával? Az után, hogy megerősödött gazdasági ereje, Kína nem kíván többé árnyékban maradni a külpolitikai színtéren. Az ország igyekszik kiterjeszteni befolyását Ázsiában. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy Kína egyre keményebben jelenti be területi igényeit. És ez nagyon igerli az USA-t – mondja Alekszej Arbatov politikai elemző.
Kína például, igényt tart a Spratly-szigetekre és monopóliumra szénhidrogének kitermelésére ott. Ez nagy aggodalmat kelt Vietnamban, Indonéziában, Thaiföldönn és Malajziában. Obama követelni fogja, hogy Kína ne hozza veszélybe Amerika legközelebbi szövetségeseit, olyanokat mint Japán, Dél-Korea, Dél-Kelet-Ázsia országai.
Amerika egyszerűen nem akarja elveszíteni a befolyási övezeteket. Ezért Kína növekvő befolyását fenyegetésnek tekinti, a Krím-félsziget önkéntes csatlakozását Oroszországhoz bekebelezésnek nevezi. És a versenytársai lehetséges konvergenciája a legkellemetlenebb az USA számára
Forrás:hungarian.ruvr.ru
Tovább a cikkre »
