Oroszország egész tűzerejét beveti, hogy segítsen a szíriai rendszernek Aleppó visszafoglalásában, mert úgy véli: érdemesebb katonai győzelmet aratni, mint folytatni a haszontalan tárgyalásokat Washingtonnal – írta az AFP elemzőkre hivatkozva.
„Oroszország ezt az opciót választja, mert nem hisz többé a Washingtonnal való együttműködésben Szíriát illetően” – vélekedett Fabrice Blanche a Washington Intézet Szíria-szakértője. „Ez totális háborút jelent, mivel Moszkva nem hiszi, hogy Washington akarat vagy képesség hiányában bármit is képes tenni Szíriában” – tette hozzá Blanche.
A John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti fáradságos tárgyalások után tűzszünet lépett életbe szeptember 12-én, de csak egy hétig tartott. A fegyvernyugváson kívül a megállapodás előírta humanitárius segély eljuttatását például Aleppóba, ahol a kiéheztetett lakosság kíméletlen ostromnak van kitéve, a lázadó csoportok elhatárolását a korábban an-Nuszra Frontként (az al-Kaida szíriai szárnyaként) emlegetett Fatah as-Sám Front dzsihadista harcosaitól. Egyik vállalást sem tartották be, a háború újult erővel folytatódott.
A Szíriában állomásozó orosz harci gépek csütörtök este óta olyan hévvel támadják Aleppónak a lázadók kezén lévő részét, amilyenre az egy évvel ezelőtt kezdődött (orosz) katonai beavatkozás óta nem volt példa.
Moszkva „le akar számolni az ellenállás fontos fészkével” – húzta alá Igor Sutyagin (Szutyjagin), a londoni Royal United Service Institute Oroszország-szakértője. Ezután már csak Idlíb tartomány és néhány rebellis tűzfészek visszavétele maradna hátra. Thomas Pierret, az Edinburghi Egyetem Szíria-szakértője szerint „arról van szó, hogy Bassár el-Aszad elnököt döntő győzelemben részesítsék”, és „minden alternatívát felszámoljanak, megfosztván az ellenzéket a székhelyének tekintett Aleppótól.” „Egy Aleppóból induló lázadást periférikus felkelés szintjére süllyesztenék” – összegezte véleményét Pierret.
Moszkva a háború kezdete óta mindig támogatta a szír elnököt a felkelőkkel, a nyugatiakkal és az Öböl országaival szemben, az ENSZ-ben, a szír-orosz kapcsolatok még sohasem voltak ilyen szorosak, mivel Moszkva habozás után az erőt választotta Aleppóban, ahogyan azt Damaszkusz már régen kívánta.
„Oroszország immár közelít a szír kormány gondolkodásmódjához” – húzta alá Basszám Abu Abdallah a stratégiai tanulmányok damaszkuszi központjának igazgatója. „Oroszország kezdetben a politikai megoldásra összpontosított és párbeszédet kezdett az Öböl-országokkal, az Egyesült Államokkal és másokkal, de tudatában volt annak, hogy egy ilyen dialógus lehetetlen” – mondta a rendszerhez közel álló szakértő.
A győzelem Aleppóban a damaszkuszi kormányzatot az erő pozíciójába helyezné „a jövendőbeli tárgyalások szempontjából”, mely tárgyalásokat Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja is szorgalmazza – jegyezte meg Alekszej Malasenko orosz politológus, Közel-Kelet-szakértő.
Az igazi kormányzáshoz szüksége van Aleppóra” – mondta Fabrice Blanche. A szír elnök azzal büszkélkedhetne, hogy ellenőrzi az ország legfontosabb városait, azaz Damaszkuszt, Aleppót, Homszt és Hamát. „Az oroszok és a szírek egész Aleppó fölött akarják gyakorolni az ellenőrzést, s csak ezután akarnak tárgyalni az ellenzékkel” – bizonygatta Fjodor Lukjanov politológus, a Védelmi és Külpolitikai Tanács nevű orosz társadalmi egyesülés elnöke. „Aleppó szerepe kulcsszerep”, mivel „a jövő a harcoló feleket elválasztó frontvonal elhelyezkedésétől függ majd, s ennek a vonalnak stabilnak kell lennie” – mondta Lukjanov.
Az aleppói csatán túl Moszkva és Damaszkusz együttműködése a hosszú távú logikának is megfelel – húzta alá Alekszej Malasenko. „Aszad semmit sem érhet el Moszkva nélkül, Oroszország pedig megérti, hogy Aszad nélkül elűznék a Közel-Keletről. Ez egy érdekbarátság”. A szétrombolt aleppói épületek látványa Groznijra emlékeztet, ahol az orosz hadsereg a régi elvet alkalmazta: a tüzérség meghódítja a területet, a gyalogság pedig elfoglalja.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »