Orosz válaszlépéseket von maga után Montenegró meghívása a NATO-ba – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában, de konkrét intézkedésekről nem tett említést.
Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkvában a hatalom legkülönfélébb szintjein mindig is azt mondták, hogy biztonsági érdekek és az érdekegyensúly fenntartása miatt nem hagyható válaszlépések nélkül a NATO folytatódó bővítése, katonai struktúrájának keleti irányú terjeszkedése.
Konkrét válaszlépésekről a szóvivő nem beszélt. Azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig nem fejtette ki álláspontját, és meg kell várni a szakértők véleményét is.
Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács védelmi és biztonsági bizottságának elnöke azt mondta, hogy Oroszország lemondja a Montenegróval folytatott együttműködési programokat, köztük a katonaiakat is, tekintve, hogy a balkáni ország csatlakozik a NATO-hoz. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Ozerov úgy fogalmazott: Montenegrónak számolnia kell azzal, hogy a NATO-csatlakozás miatt lehetetlenné válik sok olyan program végrehajtása, amelyeket Oroszországgal együtt dolgozott ki korábban, és ez vonatkozik a haditechnikai együttműködésre is.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig azt mondta, hogy Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz.
„Európa kollektív biztonsága, illetve az új kihívások és fenyegetések miatti egység megteremtése szempontjából a NATO bárminemű kibővítése nem előre-, hanem hátralépés” – idézte a RIA Novosztyi Koszacsovot.
Az orosz politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-csatlakozásról Montenegróban sincs konszenzus. „Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Miheil Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők?” – firtatta Koszacsov.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán arról beszélt: újra összehívhatják a NATO-orosz tanácsot. „Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehet hasznosítani az orosz-NATO tanácsot az együttműködés felújítása érdekében Oroszországgal. Meg fogjuk vizsgálni ezt a kérdést, és meg fogjuk határozni az új ülés időpontját és helyszínét” – idézte a TASZSZ Stoltenberget.
A főtitkár eszerint hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a NATO befagyasztotta a gyakorlati együttműködést Oroszországgal, miután az tavaly bekebelezte a Krím félszigetet, egyetértés volt a szövetségben arról, hogy nyitva tartják a politikai kapcsolatokat. Alacsonyabb szinten „az orosz-NATO tanács továbbra is működik, és 2014 óta néhány alkalommal a gyakorlatban is ülésezett” – mondta a főtitkár a TASZSZ szerint.
Peszkov mindazonáltal kijelentette szerdán, hogy Moszkvának nincs tudomása a tanács tevékenységének felújításáról. Mint mondta, nem hallotta a NATO-főtitkár idézett nyilatkozatát, és nem tud róla, hogy elmozdulás történt volna ilyen irányban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
