Orosz-ukrán béketerv: csak az biztos, hogy semmi se biztos Tokár Géza2025. 11. 25., k – 15:21
Egy hét alatt akár belátható közelségbe is került volna az orosz-ukrán háború vége – ha az Egyesült Államok által megszellőztetett 28 pontos béketerv pontjai általános egyetértésre találtak volna. A tervekkel azonban szinte senki sem elégedett és már legalább két verziója létezik.
A három éve és kilenc hónapja tartó ukrajnai orosz invázió lendülete az elmúlt időszakban sem állt le. Míg azonban az első három évben minimális volt az esélye a két fél megegyezésének, az ukrán háború terhét magáról lerázni szándékozó Donald Trump adminisztrációja folyamatosan javaslatokat tett a megegyezésre. Az amerikai béketerv az eddigi legkonkrétabb elképzelés a békekötésről, rengeteg vitás ponttal – épp ezért az elmúlt napokban lázas egyeztetés kezdődött arról, egyáltalán mit ígérhet meg Kijev és a nyugat Oroszországnak. Eközben arról is ellentmondásos hírek érkeznek, hogy egyáltalán hajlandó-e az egyezkedésre Moszkva.
Első verzió: Donbasz elveszne
A 28 pontból álló, pénteken kiszivárogtatott tervezet több érzékeny kérdésben is tabudöntögetőnek (vagy ukránpárti olvasatban egyenesen oroszbarátnak) számít. Az amerikai javaslat ugyanis több olyan követelést is feltüntet, amelyek eddig kizárólag az orosz fél részéről hangzottak el, méghozzá fenyegetésként.
A legérzékenyebb kérdésnek a Donbasz régió sorsa számít: a korábban túlnyomórészt orosz anyanyelvű polgárok lakta terület elfoglalását Moszkva az egyik fő stratégiai céljának tekintette, de hiába gyorsult fel az orosz invázió üteme, messze van még a sikertől. A jelenlegi állás szerint a régió több, mint tizedét Ukrajna tartja az ellenőrzése alatt, köztük több erődítéssé változtatott várossal. Ezeknek a településeknek az elfoglalása még további évekig tarthat, valószínűleg akkor is, ha az orosz invázió üteme felgyorsul és fokozódik az ukrán kimerülés.
Az USA által szorgalmazott tervezet alapján Ukrajnának ki kellene vonulnia a régiót alkotó két megyéből, valamint emellett Krím orosz fennhatóságát is elismerné az Egyesült Államok. Ukrajna déli, oroszok által irányított része is megmaradna az orosz fennhatóság alatt, a területekért cserébe pedig valamiféle, homályosan megfogalmazott módon folyósított orosz kárpótlás érkezne Ukrajnának.
A területi veszteségért cserébe Washington biztonsági garanciákat nyújtana a felére csökkentett létszámú ukrán hadseregnek és „harminc évre szóló” békemegállapodást kötnének a felek. Nyitva maradna az ukrán uniós tagság kérdése, Oroszország visszatérne a legfejlettebb országokat tömörítő G8-ak közé és azonnali tűzszünet lépne érvénybe.
Huszonnyolc pont, tizenkilenc pont
A bemutatott béketervezet általános felzúdulást váltott ki Ukrajna európai szövetségeseinek körében, igaz, Volodimir Zelenszkij kijevi államfő (akinek a hetekben egy átfogó korrupciós botrány miatt nemzetközileg és a hátországában is megrendült a helyzete) a csípőből való elutasítás helyett tárgyalásokba fogott a Trump-adminisztrációval. Az érintett országok delegációi Genfben egyeztettek a béketerv részleteiről.
A döntést nem segítette, hogy hétvégén került nyilvánosságra egy európai ellenjavaslat, ami mögé Franciaország, Németország, valamint az ukrajnai ügyekbe bevonódott Nagy-Britannia állt be. Az eredeti washingtoni javaslattal ellentétben néhány ponton engedékenyebbnek bizonyulna az európai verzió. Ez a javaslat eltüntetné azt a kitételt, ami kizárja a NATO további bővítését, valamint bővebb, 800 ezer fős keretet biztosítana az ukrán hadseregnek.
Az ellenjavaslat legfontosabb része a területi változásokat érinti: eszerint Ukrajnának a Donbaszról és a megszállt területekről való lemondás helyett „csak” tudomásul kellene vennie a jelenlegi helyzetet és köteleznie magát arra, hogy katonai módszerekkel nem szerzi vissza a megszállt, hozzá szuverén módon tartozó régiókat. Ehelyett tárgyalások indulnának a helyzet rendezése kérdésében.
A CNN szerint az Európai Unió képviselői három „vörös vonalat” fogalmaztak meg: Ukrajna határainak erővel való megváltoztathatatlanságát, az ukrán hadseregre vonatkozó korlátok eltörlését, valamint az ukrán uniós integráció lehetőségének figyelembe vételét.
Az európai alternatívák fényében a Washingtonnal tárgyaló Zelenszkij, valamint a Genfben egyezkedő amerikai, európai és ukrán tisztviselők huszonnyolcról tizenkilenc pontra rövidítette le az amerikai javaslatot – az ukrán fél ezt a verziót már elfogadhatóbbnak találta. Arról azonban nem kerültek hiteles információk a nyilvánosságra, hogy melyik pontok, milyen módon hullottak ki a rostán. A legutóbbi, kedd délutáni fejlemények szerint Ukrajna beleegyezett abba, hogy tárgyalási alapként kezeljék a módosított békejavaslatot – de Zelenszkij néhány „kisebb részletről” továbbra is egyeztet.
Na és Moszkva?
A problémák forrása, hogy a javaslatok ellenére egy békekötéshez két fél kell: Moszkva pedig hallgatott, vagy nagyon ellentmondásosan nyilatkozott arról, hajlandó-e figyelembe venni a dokumentumokat. Bár az eredeti amerikai javaslat kritikusai szerint Trump Vlagyimir Putyin orosz elnöknek akart kedvezni a béketerv engedékeny pontjaival, a közvetlen orosz bevonódást kevés dolog igazolja: néhány pont a Washingtonban tárgyaló Kirill Dimitrijev kérésére kerülhetett be a feltételek közé.
Oroszország korábbi tárgyalási taktikája Trumppal a halogatásra és az amerikai felvetések elutasítására épült, egyelőre nem utal arra semmi, hogy a jelenlegi tervezet kapcsán eltérő lenne a helyzet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kommentálta az értesüléseket a béketerv egyes pontjairól. Elmondása szerint Trump és Putyin között a korábbi alaszkai egyeztetésen elvi egyezség született pár pontban, egy módosított, engedékeny béketervre pedig Moszkvának nincs oka rábólintani.
Oroszország bízhat a katonai szerencséjében: az elmúlt hónapokban elmozdulás történt több frontszakaszon is, valamint az oroszok az ukrán energiaellátást és fűtést üzemeltető infrastruktúrát is sikeresen támadták. Moszkva arra számít, hogy a tárgyalások elhúzódása esetén kedvezőbb feltételeket harcolhat ki magának az európai, de akár az amerikai béketervnél is. Az orosz álláspontot azonban leginkább akkor láthatjuk majd, ha a hadviselő nagyhatalom képviselői is asztalhoz ülnek egy találkozóra – nem Kijevvel, hanem az amerikaiakkal.
Kapcsolódó cikkünk
Ukrajna arra törekszik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatása, amelynek célja a washingtoni béketerv megvitatása, a lehető legközelebbi novemberi időpontban megtörténjen – közölte Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden a Facebookon.
„Nagyra értékeljük az ukrán és amerikai delegáció produktív és konstruktív, genfi találkozóit, valamint Trump elnök változatlan erőfeszítéseit a háború befejezésére” – jegyezte meg Umerov. Szavai szerint Ukrajna és az Egyesült Államok küldöttsége megállapodásra jutott a Genfben megvitatott egyezség kulcsfeltételeiről, és Ukrajnában számítanak az európai partnerek támogatására a további lépésekben – tette hozzá. „Arra számítunk, hogy az ukrán elnök amerikai látogatását novemberben a lehető leghamarabb megszervezik, hogy lezárhassuk a végső szakaszokat és megállapodásra juthassunk Trump elnökkel” – írta Umerov.
Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy vasárnap Genfben találkozott az ukrán és az amerikai delegáció az Egyesült Államoknak a háború befejezésére vonatkozó, 28 pontból álló javaslatának megvitatására. A megbeszélés eredményeként sikerült jelentős módosításokat eszközölni a javaslattervezetben, de a dokumentum végleges változata még nem készült el. Jelenleg a frissített dokumentum egy munkaverziója létezik.
Korábban Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja november 27-ig, hálaadás napjáig szabta meg Ukrajna számára a 28 pontos javaslat jóváhagyásának határidejét. Ugyanakkor Olekszandr Bevza, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint már nincs szó erről a határidőről, mert mindenki megérti, hogy „fontosabb eljutni egy konszenzusos dokumentumig, mint egy adott napon a lehető leggyorsabban elkészíteni azt”.
Zelenszkij hétfő esti videoüzenetében azt mondta, hogy a genfi tárgyalások után már nem 28, hanem kevesebb pont maradt az amerikai tervezetben.
Volodimir Nazarenko, az ukrán nemzeti gárda kapitánya, a 4. dandár tüzérségi felderítésének vezetője az ukrán Espreso tévé műsorában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nincs szétverve, és nem szabad kapitulálnia. „Épp ellenkezőleg, az ellenség sokkal nagyobb veszteségeket szenved, és nem lesz a végtelenségig elegendő erőforrása” – hangsúlyozta a katonatiszt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
