Tudtad, hogy Szudánban számos piramis van, még több, mint Egyiptomban? Dél-Amerikában azonban annyi piramis található, mint a világ összes többi piramisa együttvéve. Valami oknál fogva az ókori emberek több ezer piramist építettek szerte a világon, és a kutatók mára bizonyítékot találtak arra, hogy a létrehozásukkal mi lehetett a pontos céljuk.
A piramisok építése kétségtelenül a világ egyik legglobálisabb jelensége, amely valaha is megtörtént ezen a bolygón. De miért alkották meg először ezeket a megalitikus struktúrákat?
És hogyan lehetséges, hogy sok közülük hihetetlen hasonlóságot mutat egymással annak ellenére, hogy több tízezer kilométer választja el őket egymástól, bár a főáramú tudósok szerint az ősi kultúrák nem kerültek kapcsolatba egymással a távoli múltban?
Amióta David Wilcock megemlítette az orosz piramis tanulmányokat, sokakat elbűvölt ez a forma és az, ahogyan hatni képes a körülöttünk lévő valóságra.
A piramisok valószínűleg a megalitikus struktúrák közül a legismertebbek, de hogy mégis hogyan építették ezeket a helyeket és mi volt velük az igazi cél, eddig megfejthetetlen ősi rejtély maradt. Amit azonban a közelmúltban felfedeztek velük kapcsolatban, az rávilágít létrehozásuk valódi céljára.
Alexander Golod, egykori ukrán védelmi vállakozó több mint egy évtizedet töltött különböző magasságú és arányú piramisok építésével és kutatásával. Az orosz kormány még támogatta is a munkáját, és egy 44 méter magas piramist hozott létre Moszkván kívül, melynek építése 1999-ben fejeződött be. A piramis súlya mintegy 55 tonna, és a külső borítása üvegszálas lemezekből készült. A szerkezet felépítése több mint 1 millió dollárba került. A piramis oldalainak dőlésszöge 73 fok.
A következő legnagyobb piramis 22 méteres, amely 15 km-re található a Seliger-tótól (Ostrovov-Tver régió, Oroszország). Építése 1997 júniusában fejeződött be. Megfigyelhetjük, hogy mérete pontosan a fele a legnagyobb piramis (44 méter) méretének. Ezeknek a piramisoknak a megtervezése az aranymetszésen alapul, amelyet az ősi építészek is használtak sok szerkezet létrehozásakor. Ez azt jelenti, hogy a piramis méreteinek arányosnak kell lennie.
1998 októberében az orosz piramisok egyikébe helyezett kristályokat az orosz MIR űrállomás fedélzetére szállították és több mint egy évig ott is maradtak. Viktor Afanaszjev orosz űrhajos 10 napra szintén kristályokat vitt a Nezetközi Űrállomásra. Alexander Golod, aki a piramisokat építette és kutatta úgy gondolta, hogy ezek a kristályok mind az űrállomás, mind a világ számára előnyösek lesznek.
Amit azonban Golod felfedezett, valóban figyelemre méltó, és olyan következményekkel járhat, amelyek teljesen átalakíthatják a társadalmakat, ahogy azokat ma ismerjük. (1)
Íme egy rövid összefoglaló a videóból, amelyben David Wilcock beszél a piramisokkal kapcsolatban felfedezett új tudásról.
A piramisok a következő hatásokat hozzák létre:
1. A szervezet immunrendszere javul (a vér fehérvérsejt száma növekszik)
2. Javul a szövetek regenerálódása
3. A piramisban 1-5 napig tárolt magok 30-100% -os terméshozam emelkedést mutattak
4. A Seliger-tó melletti piramis felépítése után az ózon jelentős növekedése volt megfigyelhető a terület fölött
5. A piramis kutatási területek közelében fellépő szeizmikus aktivitás súlyossága és mérete csökkent
6. Úgy tűnik, hogy a heves időjárás is mérséklődik a piramisok közelében
7. A Dél-Oroszországban (Baskíria) kialakított piramisok kedvezően hatottak az olajtermelésre, mivel az olaj 30% -kal kisebb viszkozitású volt, és az olajkutak hozama is nőtt a Moszkvai Olaj- és Gázipari Akadémia által elvégzett vizsgálatok szerint.
8. 5000 fogvatartott esetében folytattak vizsgálatot, akik a piramis energiájának kitett sót és borsot fogyasztottak. A vizsgált alanyoknál nagymértékben csökkent az erőszak, és az általános viselkedésük is sokat javult.
9. Standard szövetkultúra tesztek azt mutatták, hogy a vírusos és baktériumos fertőzést követően a sejtek túlélése nőtt.
10. A radioaktív anyagok csökkenő sugárzást mutatnak a piramisban.
11. Vannak jelentések a kondenzátorok spontán feltöltődéséről.
12. A fizikusok jelentős változásokat figyeltek meg a szupravezető hőmérséklet-küszöbökben és a félvezető és a szén-nano anyagok tulajdonságaiban.
13. A piramis belsejében lévő víz mínusz 40 Celsius fokig folyékony marad, de azonnal megfagy, ha bármilyen lökés vagy ütődés éri.
A piramisok segítségével kigyógyíthatjuk a bolygót a több évszázados szennyezés okozta károkból, újraéleszthetjük a kipusztult növényfajokat, meggyógyíthatjuk a testet, és így tovább. Ez csupán néhány dolog, amit képesek voltak leellenőrizni, de kétségtelen, hogy számtalan egyéb felhasználásról lehet szó, amely felfedezésre fog kerülni, miután még több kutatást végeztek.
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
