Orosz fejleszt�s a gyalogs�gi harcj�rm�vek ter�let�n: �t�ll�s az 57 mm-es g�p�gy�kra

Orosz fejleszt�s a gyalogs�gi harcj�rm�vek ter�let�n: �t�ll�s az 57 mm-es g�p�gy�kra

Az oroszok általában törekednek arra, hogy a harcjárműveik erősebb fegyverzettel rendelkezzenek, mint a konkurencia típusai. Ennek egyik legújabb megnyilvánulása az, hogy a gyalogsági harcjárműveik 30 mm-es gépágyúit ki akarják cserélni 57 mm-es gépágyúkra. A cikk második felében pedig az orosz ipar jelenlegi legsúlyosabb problémáiról olvashatnak.

Gyalogsági harcjárművek napjainkban

A gyalogsági harcjárművek a hidegháború alatt jelentek meg. Napjainkban a gyalogsági harcjárművek fegyverzetét tipikusan 30 mm-es gépágyúk alkotják. Ezekkel a legtöbb csatatéri fenyegetést le lehet küzdeni, kivéve az erősen páncélozott harckocsikat.

Ennek nemcsak a tűzerőt, hanem a védettséget tekintve is van jelentősége. Ennek az oka, hogy mivel a legtöbb jelenlegi gyalogsági harcjármű 30 mm-es gépágyúkkal rendelkezik, ezért azoknak a védettségét is arra méretezik. Például a Honvédség nemsokára gyártásba kerülő Hiúz (Lynx)  járműveit is erre méretezték a ballisztikai védelem területén.

Egy már jelentős ideje fennálló orosz elképzelés: 57 mm-es gépágyúk

Az oroszok általában törekednek arra, hogy a tűzerőt tekintve a harcjárművek fölényben legyenek a konkurenciával szemben. Ez már a hidegháború idején is megfigyelhető volt. Például a hidegháború túlnyomó időszakában a NATO-harckocsik 105 mm-es ágyúkkal voltak felfegyverezve, míg a szovjet harckocsik a 60-as évektől 125 mm-es ágyúkat használtak.

Most az oroszok a gyalogsági harcjárművek területén készülnek valami hasonlóra. Jelenleg az orosz gyalogsági harcjárművek 30 mm-es gépágyúkkal vannak felszerelve, ami átlagosnak mondható, és legújabb nyugati típusokkal az űrméretet tekintve egy szinten van.

Viszont az oroszok már jelentős ideje több járműtípushoz is fejlesztik az 57 mm-es gépágyútornyokat. Ezek a tornyok személyzet nélküliek lesznek, és a gépágyúk mellett páncéltörő rakétákkal is el lesznek látva. (A modernebb gyalogási harcjárművek, így a Lynx is feleszerelhető másodlagos fegyverzetként páncéltörő rakétákkal – a szerk.)

Ennek azért van jelentősége, mert a NATO gyalogsági harcjárműveit 30 mm-es gépágyúk ellen méretezték a védettséget tekintve. Ez azt jelenti, hogy az oroszok ebben a járműkategóriában fölénybe kerülhetnek.

Kérdés: az oroszok tudnak-e gyártani?

Egy kicsit eltérve a témától, napjainkban gyakran felmerül, hogy a háborús szankciók miatt az oroszok nem képesek fejlett haditechnikát gyártani. Ez az orosz fegyverexportot és a belső fegyverkezést is ellehetetlenítheti. Ezt arra hivatkozva jelentik ki a nyugati lapok, hogy az orosz haditechnikában pld. nyugati elektronika van.

Hírdetés

A helyzet ennél valamivel bonyolultabb. Az oroszok a legtöbb alkatrészt vagy elő tudják állítani, vagy pedig alternatív forrásokból be tudják szerezni. Például az elmúlt években az oroszok képessé váltak korszerű hőképalkotók gyártására, ami korábban hiányosságuk volt.

Az igazi problémát inkább az jelenti, hogy maguk a termelőeszközök működtethetőek-e. Ennek az az oka, hogy az oroszok már a Szovjetunió időszakában is külföldről vették az erőltetett iparosításhoz a gyáraikba a gyártósorokat, mivel korszerű gyártóeszközöket a Szovjetunió nem tudott előállítani. Az ukrajnai háború kitörése előtt Oroszország volt a világ egyik legnagyobb szerszámgépimportőre.

A területen a világ egyik legnagyobb exportőre Németország, amely most politikailag ellentétbe került Oroszországgal.

Ugyan a Szovjetunió időszakában az oroszok kiépítették a termelőeszközök gyártását, de az 1991 után összeomlott, és amúgy már a 80-as években sem volt a világ élvonalában.

Ez azt jelenti, hogy ha az oroszok a szankciók miatt huzamos ideig nem férnek hozzá a korszerű szerszámokhoz, precíziós gépekhez, gyártástechnológiához (CNC-gépekhez), akkor leállhatnak a gyáraik, ami tényleg térdre kényszerítheti az orosz hadiipart.

Ugyan az oroszok az elmúlt nagyjából 10 évben megpróbálták diverzifikálni a beszerzéseiket a területen, például távol-keleti és dél-amerikai forrásokkal, de azokból a forrásokból csak gyengébb minőségű gépekhez férnek hozzá, amivel nem tudják helyettesíteni a nyugati eszközöket.

Ez a probléma amúgy a többi szektort még jobban érinti, mint az orosz hadiipart, mivel az oroszok a megmaradt eszközeiket a hadiipar számára priorizálják.

Amúgy ezen a téren a legnagyobb problémát Oroszország számára nem csak a hadiipar esetleges leállása okozhatja annak ellenére, hogy háború van. Ennek az az oka, hogy Oroszországnak óriási fegyverraktárai vannak, ahonnét ezerszámra húzhatják elő a régi haditechnikát.

Az igazi súlyos problémát Oroszország számára az olajipari termelés csökkenése okozhatja. Ennek az az oka, hogy jelenleg a világ messze legnagyobb olajipar-felszerelésgyártója az Egyesült Államok, amelynek a gyártmányaihoz a szankciók miatt az oroszok most nem férnek hozzá. Ez azt okozhatja, hogy az orosz olajipar belátható időn belül időn belül megzuhanhat, ami az orosz állam legnagyobb bevételforrását csökkentheti.

(Olvasónktól)

Források:

https://www.armyrecognition.com/weapons_defence_industry_military_technology_uk/russian_army_tests_its_new_bmp_b-19_armed_with_57mm_cannon_and_kornet-em_missiles.html

http://www.military-today.com/apc/armata_ifv_57mm.htm

http://www.military-today.com/apc/lynx_ifv.htm

https://www.intellinews.com/long-read-russia-s-sanctions-soft-underbelly-precision-machine-tools-213024/

https://theconversation.com/russias-oil-is-in-long-term-decline-and-the-war-has-only-added-to-the-problem-186167


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »