Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára szerdán a Kommerszant címűlapnak nyilatkozva.
Patrusev arra a kérdésre válaszolt így, hogy vannak-e olyan határok, „vörös vonalak”, amelyek átlépése esetén Moszkva kész lenne a nyílt intervencióra – írja az MTI.
„Nem érlelünk ilyen terveket, nem. De figyelmesen nyomon követjük a helyzet alakulását.
Ennek alapján fogunk konkrét döntéseket hozni” – mondta.
A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.
Patrusev hangoztatta, hogy a konfliktus kiéleződése szerinte Ukrajna súlyos belső problémáinak következménye.
A biztonság kérdésekben illetékes orosz tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Oroszország azt követően sem akar hidegháborút az Egyesült Államokkal, hogy Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban de facto gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.
„A politikai helyzet ma valóban kedvezőtlen, a két ország közötti viszonyok a legalacsonyabb szinten állnak hidegháború lezárása óta. Ugyanakkor Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak sokéves története azt mutatja, államaink a döntő pillanatokban be tudták bizonyítani, hogy képesek az együttműködésre, tekintet nélkül az ellentétekre” – fogalmazott.
Petrusev szerint Moszkva nem szeretné, ha a Biden kijelentése miatti incidens keresztülhúzná egy csúcstalálkozó lehetőségét. Azt mondta, a Kreml nem vár el bocsánatkérést, mert a gyakorlat, egyebek között a Hirosimára „szükségtelenül” ledobott atombomba esete is bebizonyította,
hogy az amerikaiak „elviekben nem képesek a bocsánatkérésre”.
Meglátása szerint „az orosz és az amerikai népnek ma nincs oka az ellenségeskedésre”, mert nem választja el őket ideológia. Kifejezte reményét, hogy Washingtonban „felülkerekedik a józan ész”, és úgy vélekedett, hogy számos lehetőség van az együttműködésre, miközben a Covid-19 világjárvány hatására felerősödtek a globális stabilitást fenyegető veszélyek. Pozitív példaként említett a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását.
„Készek vagyunk a párbeszédre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, és reméljük, hogy az Egyesült Államok érdeklődést mutat ez iránt” – fogalmazott.
A tisztségviselő, aki korábban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is volt, arra kérdésre válaszolva, hogy Oroszország is fenyegetést lát-e az Egyesült Államokban, úgy felelt, hogy a fő veszélyt Moszkva most a világjárványban látja, mint ahogy kiderült, hogy a Covid-19 miatt több mint 560 ezer embert elveszített Amerika számára sem Moszkva jelenti a fő veszélyt. Megjegyezte ennek kapcsán, hogy az „egoizmust tanúsító” Washingtonnal szemben Moszkva „aktívan segít másoknak”. Állítása szerint Oroszország „sosem játszott politikai játékot” emberek egészségének rovására.
Patrusev emellett kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, amellett, hogy elutasítja a kiberbiztonsági együttműködést, „abszolút alaptalanul” kibetámadásokkal vádolja Oroszországot. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta, hogy Moszkvának nincs köze azokhoz a behatolásokhoz, amelyeket amerikai kormányzati komputerek tízezreibe hajtottak végre a Solard Winds szoftver feltörésével.
Mint mondta, nem kizárt, hogy a támadásban részt vettek orosz állampolgárok, köztük olyanok is, akik Oroszországban élnek, de az orosz államnak ehhez „semmi köze sem volt”.
Rámutatott, hogy az amerikaiak állításaikat semmivel sem bizonyították.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége nem Kínában talált bizonyítékot a SARS-CoV-2 vírus mesterséges eredetére, Patrusev kételyeit fejezte ki azokkal az amerikai ellenőrzés alatt álló biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, amelyek az Oroszországgal és a Kínával határos országokban jöttek létre. Az orosz tisztségviselő által megfogalmazott gyanú szerint noha ezek hivatalosan veszélyes betegségek leküzdésében nyújtanak segítséget, a környező területeken a régióra nem jellemző betegségek ütötték fel a fejüket.
„Ön azt akarja mondani, hogy az amerikaiak ott biológiai fegyvert fejlesztenek?” – hangzott a Kommerszant kérdése.
„Alapos okunk van feltételezni, hogy ez így van” – felelte Patrusev.
Az orosz tisztségviselő ismételten tagadta, hogy Moszkvának közel lenne Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezéséhez. Megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy
Moszkva a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban, nemzetközi ellenőrzés alatt megsemmisítette fegyvereinek ezt a kategóriáját.
A NATO Oroszország feltartóztatását célzó politikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a transzatlanti szövetség katonai költségvetése 24-szerese az orosznak. Az Európai Unióról azt mondta, hogy az orosz fél nem fog dörömbölni a bezárt ajtón, de kész az együttműködésre.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
