Öröksége 130 évvel születése után is eleven – Megnyitották a Márton Áron-emlékévet Kolozsváron

Öröksége 130 évvel születése után is eleven – Megnyitották a Márton Áron-emlékévet Kolozsváron

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye február 12-én ünnepélyes szentmisével nyitotta meg hivatalosan a „Márton Áron 130” emlékévet Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban – pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939. február 12-én ugyanebben a templomban szentelték püspökké.

A szentmisét megelőző sajtótájékoztatón Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök; Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója; Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület igazgatója, valamint Szabó Ödön parlamenti képviselő számolt be Kolozsváron a Márton Áron-emlékév programjairól.

A római tartózkodása miatt rögzített videóüzenetben megszólaló Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Márton Áron püspök egykori dolgozószobájából köszöntötte a sajtótájékoztatón megjelenteket.

A sajtó képviselőihez szólva a főpásztor a hiteles kommunikáció fontosságát hangsúlyozta és a médiát hídépítő szolgálatként értelmezte, amely nem csupán információt közvetít, hanem bizalmat épít, közösséget teremt és az igazság keresésének terepe. Külön kiemelte, hogy a fiatal Márton Áron maga is aktív sajtómunkát végzett, lapot szerkesztett, publikált, jól ismerte a szó és a nyilvánosság erejét, és pontosan tudta, milyen felelősség a közvélemény formálása. Az emlékév egyik legfontosabb céljaként Kovács Gergely érsek azt jelölte meg, hogy Márton Áron üzenete a fiatal generációkhoz is eljusson.

Kerekes László segédpüspök a sajtótájékoztatón kiemelte: Márton Áron nem pusztán történelmi személyiség, élete nem egy letűnt esemény, hanem ma is élő lelki valóság az Egyház számára. Prédikációi, írásai és tanítása különösen aktuális kérdéseket érintenek.

– hangsúlyozta Kerekes László püspök, emlékeztetve, hogy Márton Áron nemcsak példa, hanem közbenjáró is, akihez bizalommal lehet fordulni.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a román parlamentben benyújtott törvényjavaslat hátteréről számolt be, amelynek célja, hogy az emlékévet országos szinten is hivatalosan kihirdessék. Elmondta: tudatosan keresték azt a személyiséget, aki nemcsak a magyar közösség, hanem a többségi társadalom számára is hiteles erkölcsi mértéket képvisel. Márton Áron püspök a diktatúra legsötétebb éveiben is bátran kiállt az üldözöttek, a kisebbségek és az Egyház védelmében, vállalva a börtönt, a meghurcoltatást és a házi őrizetet is. Ritka egyetértés övezte a kezdeményezést, amely mögé a román parlament demokratikus erőinek képviselői is felsorakoztak – mondta a képviselő, kifejezve reményét, hogy ha a törvénykezési folyamat többi része is az eddigiekhez hasonlóan halad, akkor a közeljövőben kihirdetik az országos szintű emlékévet is.

Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója az emlékév programjait ismertette: készítenek egy háromnyelvű, fiatalokat megszólító, történetmesélésre épülő honlapot, amely hiteles formában mutatja be a püspök életét és tanítását; készül egy animációs rövidfilm is, Magdó Lehel fiatal erdélyi alkotó közreműködésével, valamint egy kiállítás, amely nem pusztán információkat, hanem mély lelki élményt kíván nyújtani a látogatóknak. Alkotópályázatot is hirdettek fiatalok számára, amelynek központi kérdése Márton Áron egyik provokatív gondolatára épül – a pályázat arra keresi a választ, mit jelent ma, a digitális zaj és értékkavalkád közepette keresztényként élni.

Konferenciák, zarándoklatok, ifjúsági és kulturális programok sora várható, melyek célja, hogy Márton Áron öröksége ne csak az emlékezés tereiben, hanem a közösségi életben is jelen legyen. Remélik, hogy az emlékév országos szintűvé válik, így külön hangsúlyt kap a román nyelvű megszólítás is, hiszen az emlékév szervezői fontosnak tartják, hogy a többségi társadalom is mélyebben megismerje a püspök életútját.

Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület igazgatója a „Márton Áron 130” emlékév kommunikációs felelőseként a sajtótájékoztatón elmondta: az emlékév minden információja elérhető lesz a romkat.ro weboldalon a Márton Áron 130 menüpont alatt, illetve külön közösségimédia-oldalakon is követhetők lesznek az események. 

*

Az emlékév megnyitója 18 órakor ünnepi szentmisével folytatódott a kolozsvári Szent Mihály-templomban.

A szentmisén a papság és a hívek mellett a testvéregyházak képviselői, az evangélikus, református, unitárius, görögkatolikus, ortodox felekezetek püspökei és elöljárói is bekapcsolódtak az ünneplésbe.

A szentmise főcelebránsa Kerekes László segédpüspök volt.

Hírdetés

Az ünnepélyes szentmisén zenei szolgálattal közreműködött a kolozsvári Szent Cecília kórus.

László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa köszöntőszavaiban kifejezte a közösség örömét, hogy a Iuliu Hossu-emlékévet követően idén Tiszteletreméltó Márton Áron püspökre emlékezhetünk.

A két püspök nemcsak az egyházi szolgálatban, hanem a szenvedésben is testvérek voltak – hangsúlyozta a kolozsvári plébános.

Szentbeszédében Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök öt olyan alapvető pontot emelt ki, amelyek mentén Márton Áron püspök egyházképe és lelkipásztori szolgálata értelmezhető.

A főcelebráns többször is hangsúlyozta, hogy

Márton Áron az Egyházat elsősorban Isten népeként, Krisztus misztikus testeként látta. Küldetését szolgálatként élte meg – emlékeztetett prédikációjában a gyulafehérvári segédpüspök. 

Márton Áron fontosnak tartotta, hogy

Püspöki jelmondata – „Non recuso laborem” („Nem futamodom meg a munkától”) – egész élete hivatását összefoglalta.

Szentbeszédében Kerekes László püspök hangsúlyozta: Márton Áron az Egyház feladatának tekintette a lelkiismeret formálását és védelmét.

A szenvedést nem kerülte, hanem vállalta, mert

Márton Áron püspök egy nyitott, a társadalom sorsáért felelősséget érző Egyházat képviselt – emelte ki Kerekes László. – Az Egyház szerepét nem a világtól való elzárkózásban, hanem az erkölcsi iránymutatásban látta.

Kiemelten fontosnak tartotta a nevelést, az iskola és a család támogatását, valamint az egyház társadalmi felelősségvállalását, világosan elválasztva azt a pártpolitikától.

Márton Áron szerint

Az Oltáriszentség tisztelete, az abból való táplálkozás és az imádság adja azt a lelki alapot, amelyből fakadhat a szolgálat, a nyitottság, a befogadás és az áldozatvállalás.

A sajtótájékoztató és az ünnepi szentmise egyaránt jelezték, hogy a „Márton Áron 130” emlékév nem egyszerű történelmi megemlékezés, hanem élő üzenet a jelen számára. Márton Áron püspök személye nem lezárt múlt, hanem ma is iránytű: erkölcsi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt.

Szöveg: Szász István Szilárd

Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye; Romkat.ro

Fotó: Cziple Hanna Gerda; Vakarcs Loránd Béla

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »