Origami – amikor a papír életre kel szaszifanni2025. 10. 24., p – 09:22
Az origami világnapja alkalmából bepillantunk a papírhajtogatás művészetének történetébe, amely a béke, a türelem és a kreativitás szimbóluma lett szerte a világon.
Az origami az ősi és lenyűgöző papírhajtogatás művészete, amelyből madarak, hajók, virágok és számtalan más forma születik. A szó maga japán eredetű: az „ori” hajtogatást, a „gami” pedig papírt jelent. Ez az egyszerű, mégis végtelenül kreatív tevékenység a japán békés hagyományokat és a nyugati találékonyságot egyaránt tükrözi. De hogyan lett a hajtogatott papírdarabból világszerte népszerű művészeti ág és tudományos inspiráció?
Papír és origami: a kezdetek
Bár az origami eredetéről sok vita folyt, a legtöbb történész egyetért abban, hogy maga a papír Kínából származik. I. sz. 105 körül egy Csaj Lun (Ts’ai Lun) nevű kínai udvari hivatalnok új eljárást dolgozott ki, amellyel a korábbi pergamen vagy papirusz helyett jóval olcsóbban és egyszerűbben lehetett papírt készíteni.
A papírkészítés hamar eljutott Japánba is, buddhista szerzetesek közvetítésével. A 6–7. században már a szigetországban is ismerték a technikát, és ekkor született meg az origami első formája.
Akkoriban a papír igazi luxuscikknek számított, így a hajtogatott formákat elsősorban vallási szertartásokon, felajánlásokként használták.
A 17–19. század közötti Edo-korban – Japán békés, kulturális virágkorában – az origami kilépett a templomokból, és lassan a hétköznapok részévé vált: a hajtogatás öröméért kezdték űzni, mint szabadidős tevékenységet.
A darumadár az origami jelképe világszerte, és különleges szerepet tölt be a japán kultúrában is. Számtalan mese és monda főszereplője, a béke, a szerencse, az áldás, de leginkább a vágyak beteljesülésének szimbóluma. Japánban szinte mindenki tud darumadarat hajtogatni – és meg is teszik, különösen az újév környékén, amikor a „curu”, vagyis a daru szerencsét hoz az új esztendőre.
A legszebb hagyomány a szenbazuru, vagyis az „ezer daru” szokása. A japán hiedelem szerint a daru ezer évig él, ezért a jókívánságok eléréséért pontosan 1000 hajtogatott darumadarat fűznek fel egy hosszú zsinórra. Aki a hajtogatás közben kíván, az hiedelem szerint eléri célját.
A japán mitológia szerint az ezeréves daru a becsület, a hűség és a béke jelképe. Ez a fenséges madár egy életre választ párt, fiókáit pedig mindkét szülő szeretettel neveli – ezért vált a családi harmónia és a boldog házasság jelképévé is. A japánok úgy tartják: aki házasságkötés előtt hajtogat ezer darumadarat, annak élete békés és boldog lesz.
Európa is hajtogat
Amíg Japánban az origami fejlődött, Európában még drága volt a papír, ezért pergament használtak. Csak a 13. században, az olasz papírgyártás elindulásával vált elérhetőbbé az anyag. Egyes kutatók szerint a 12. században már a mórok – Észak-Afrikából érkezett hódítók – is ismerték a papírhajtogatás matematikai alapjait, és Spanyolországban terjesztették el a technikát.
A 18. századra Európában is virágzásnak indult a papírművészet: az iskolákban is tanították, Németországban és Ausztriában pedig kialakult egy sajátos irányzat, a Scherenschnitte („ollóvágás”), amely a hajtogatást ollóval és ragasztóval egészítette ki.
Amikor Japán 1860-ban megnyitotta határait, átvette a nyugati oktatási mintát és a Scherenschnitte technikát, majd a saját hagyományaival ötvözve új életet adott az origaminak.
Az 1980-as évektől kezdve pedig a tudósok már matematikai szemmel kezdték vizsgálni a hajtogatást – ennek köszönhetően születhettek meg a mai bonyolult, hihetetlenül részletes papírszobrok.
Az origami és a modern világ
Ma az origami egyszerre hobbi, művészet és tudomány. A papírhajtogatás elvei ugyanis a mérnöki megoldásokban is megjelentek.
Egy japán asztrofizikus, Miura Kórjó például az űrkutatásban is hasznosította a tudását: ő dolgozta ki a róla elnevezett Miura-hajtást, amellyel egy papírlapot kis helyre össze lehet hajtani, majd egyetlen mozdulattal újra kiteríteni.
Ezt a technikát használták először 1995-ben egy japán műhold napelemtábláinál – hogy az indításkor biztonságosan elférjenek, majd az űrben könnyedén „kinyíljanak”.
Az építészetben is visszaköszön az origami.
Az izraeli Tel-Aviv Művészeti Múzeum, a bilbaói egészségügyi minisztérium vagy a kínai Ningbo fenntartható energiaközpont épületei mind a hajtogatás elvén alapuló geometrikus szerkezetekkel kápráztatják el a látogatókat. Ezek nemcsak látványosak, hanem funkcionálisak is – a különleges formák csökkentik az épületek hőterhelését.
Papír, hajtás, jövő
Az origami új aranykorát éli: a közösségi oldalakon, például az Instagramon és a Pinteresten, egyre több fiatal alkotó mutatja meg saját hajtogatott tárgyait – lámpaburákat, virágokat, kalapokat vagy kaspókat.
Az origami mára messze túlmutat a kézművességen: inspirálja a tudományt, a mérnöki megoldásokat és a design világát is.
Ahogy visszatekintünk több mint ezeréves történetére, világossá válik, hogy ez a finom művészet nemcsak múltidézés, hanem a jövő formáló ereje is – papíron és azon túl.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
