Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos budapesti munkalátogatásának legfontosabb üzenete talán nem is az, amit ő mondott, hanem hogy most már egyértelmű, hazánk kormánya egyértelműen az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadása mellett foglal állást. Mindez egy nappal a CETA-val kapcsolatos országgyűlési vita megkezdése előtt legalábbis visszás.
Az Európai Bizottság (EB) svéd biztosát kísérő konvoj 13:51-kor érkezett meg a magyar parlamenthez, Malmström asszony útja sietős volt az Országház I-es kapuja elé. Egyrészt mert a három bizottság is várta a beszámolóját, másrészt több civilszervezet is tüntetett a Kossuth téren a CETA-ratifikálása ellen.
Beszámoltunk arról, hogy 107 szervezet – köztük a Zöld Válasz nemzeti környezetvédelmi egyesület – írt nyílt levelet Szijjártó Péternek annak érdekében, hogy a kormányzat a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva foglalkozzon a szabadkereskedelmi egyezményekkel, és hagyjon fel a tárgyalásokkal.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Greenpeace Magyarország és a Védegylet által szervezett demonstráción Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke világossá tette:
„Nem szeretnénk, hogy a multik uralják Magyarországot, hogy a magyar kormány fölé emelkedjenek”.
Megismételte, hogy a nyílt levelet aláíró több mint száz szervezet szerint nincs szükség a szabadkereskedelmi egyezményekre (így az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó TTIP-re sem), egyben figyelmeztetett, a CETA ratifikálása – mások mellett – a magyar Alaptörvény által védett GMO-mentességre is valós kockázatot rejt, felszámolhatja az elővigyázatosság elvét és a zéró toleranciát.
Ne kockáztassunk!
Tudjuk, hogy bikkfanyelv, de ezen mondatok helyes értelmezésén múlhat Magyarország jövője. A CETA-ban ugyanis közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” A szabadkereskedelmi megállapodások lényege, hogy elsöpörje a kereskedelmi korlátokat, ilyen-olyan szabályokat.
Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse a demonstráción arra figyelmeztetett, hogy a Kanadával megkötendő, már lezárt szövegű egyezmény alááshatná a demokratikus jogrendünket. A környezetvédelmi szervezet aktivistája szerint alapvetően nem lenne szükség a befektetői bíróságokra, hiszen az Európai Bíróság is alkalmas lenne az állam és befektető közti peres ügyek lefolytatására.
„Azt várjuk a magyar döntéshozóktól, hogy a ne támogassák a CETA-t. Mind a magyar országgyűlés október esedékes szavazásán, mind a következő Európai Tanács-ülésen mondjanak nemet az egyezményre és akadályozzák meg a CETA ideiglenes hatálybalépését is”
– foglalta össze követeléseiket Tömöri Balázs.
Kedden kezdi meg a CETA-ról a vitát a magyar országgyűlés, míg október 27-én várhatóan az Európai Bizottság és a kanadai kormány ratifikálja a szerződést. Ezután az Európai Parlamentnek kell rábólintania a kontraktusra, és ha azt az EP is elfogadja, a tervek szerint 2017 elején ideiglenesen (ennek a szónak hazánkban van egy kis áthallása) hatályba is léphet az egyezmény. Malmström szerint akár 3 évbe is telhet, mire minden nemzeti parlament elfogadja a CETA-t, de addigra a szellem kiszabadulhat a palackból. Idetartozik, hogy mind az uniós, mind pedig a magyar parlamentben a szabadkereskedelmi egyezmény pártiak vannak többségben – a Fideszt is magába ölelő Néppárt az egyezmény mellett foglalt állást.
Kormányunk és pártunk
S ha már Fidesz. A közügyekkel foglalkozó hírfogyasztók nagyon jól ismerik azt a kormányzati fordulatot, miszerint „a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön”. Hétfőn ez a kijelentés hangzott el ugyanis Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján.
A fideszes politikus, külügyminiszter egyeztetett Cecilia Malmströmmel; az Országházban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a CETA-t illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt, és erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban (ez amúgy nem igaz – és ezt még az államtitkára is a cáfolta: az észak-amerikai országgal mindössze csak az éves kereskedelmünk 0,2 százalékát bonyolítjuk le).
A tárcavezető ugyanakkor kifejtette azt is, Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.
A kereskedelmi biztost tüntetők várták a Budapesti Gazdasági Egyetem épülete előtt is. Az intézményben megtartott „Párbeszéd a polgárokkal” című rendezvényen Mikola Istvánnal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárával kiegészülve válaszolt a kérdésekre.
Nem ma kezdte
Malmström jó és dörzsölt politikus. Nem hiába, amerikai lobbistákkal kell tárgyalnia – s annak ellenére, hogy 500 millió európai ember sorsáról tárgyal multinacionális vállalatok képviselőivel, képes volt árnyékban maradni. Valószínűleg 10.000-ból 1 választópolgár ismerné fel, ha elsétálna mellette az utcán. Nagyfokú politikai manőverezőkészsége abban is megmutatkozott, hogy jól kezelte a kínos kérdéseket (egy kedves mosoly és alig érzékelhető témaváltás), valamint nagyon ügyesen ellenőrzése alatt tartotta Mikola államtitkárt is.
Malmström a hallgatósága számára kifejtette, hogy három fontos alapelvnek kell megfelelnie egy szabadkereskedelmi egyezménynek:
- transzparensnek kell lennie,
- „meglegyen az a benyomása a civilszervezeteknek”, hogy van beleszólásuk a döntési folyamatokba,
- illetőleg képviselje az európai értékeket.
Hangsúlyozta, hogy ezen megállapodások legfontosabb célkitűzése az akadályok leküzdése, amihez hozzákapcsolta a jogszabályok harmonizációját is. Ugyanakkor elmondása szerint vannak védett területek is, így az EU sztenderdjei szigorúbbak maradnak a mezőgazdaságban, mint ami az Egyesült Államok agráriumára jelenleg jellemző.
Elmondta, hogy azok a kérdések, amelyekben távol áll az Egyesült Államok és az EU álláspontja, nincsenek napirenden. Az viszont nehezen hihető, hogy csak a mobiltelefonok műszaki sztenderdjeiről tárgyalnak a felek.
A biztos szerint GMO-kérdésben nem fog változást hozni a CETA elfogadása, igaz ezt később árnyalta, akkor már elmondta, hogy
„lehetetlen mind a 28 tagállam érdekeit figyelembe venni”,
utalva arra, hogy sok országban, ahogy Magyarországon is, a génkezelt szója elengedhetetlen a takarmányozás során. „A GMO önmagában nem veszélyes” – jelentette ki.
A vitarendezési mechanizmus (ISDS) kapcsán arról beszélt, hogy azt már a kezdetektől fogva le akarta cserélni egy sokkal átláthatóbb, a fellebbezést is magában rejtő változatra; amikor a nyilvánvaló hazugságára rávilágítottak (tudniillik nem a biztos, hanem az EP, méghozzá az európai polgárok nyomására, kezdeményezte a változtatást), azt felelte, hogy mivel a tagállamoktól kapta a Bizottság a tárgyalási mandátumot, így a változás neki köszönhető.
Érdekes kiszólás volt az is, hogy a CETA nem minden pontja számít vegyes egyezménynek, azaz nem minden szakaszáról dönthet majd a parlament, ugyanakkor az EB továbbra is harcban áll az Európai Bírósággal azért is, hogy tisztázza, hol húzódik meg a határ a Bizottság és tagállam között.
Mindenképpen muszáj kiemelni két nagyon fontos brüsszeli szempontot:
- Malmström szerint hiába vannak a tüntetések Európa városaiban, a szabadkereskedelmi egyezmények megkötése mögött egy „hatalmas néma támogatás” húzódik meg;
- és azért tűnik kevésnek a kommunikáció, mert „nem a mi feladatunk, hogy meggyőzzük az embereket, hanem a helyi kormányoké”. (Ezt többször is elismételte, kínos pillanatokat okozva Mikolának).
A tárgyalásokért is felelős államtitkár egyébiránt több önellentmondásba is keveredett, és az EU-biztos sem könnyítette meg túlzottan a helyzetét.
A legfontosabb kijelentése, hogy a CETA-t
„a parlament el fogja fogadni”.
Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem, a CETA egy keményen, öt év alatt végigtárgyalt, jó megállapodás.
Az Alfahír igyekezett a két legfontosabb ellentmondásra rávilágítani, de az államtitkár nem kívánt belesétálni a csapdába, és kitért a válaszadás elől.
Így nem tudta meg a közvélemény,
- miképp lehet úgy elutasítani a GMO-t, ha támogatjuk azt a szerződést, amelynek ez az egyik célkitűzése;
- miképp lehet elutasítani a vitarendezési mechanizmust, ha az általunk „jónak” mondott szerződésben az szerepel?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
