– Tudja, Magyar elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit! – mondta Von der Leyen a kormányfőnek. Jaj, dehogy, ezt A tanú című filmben mondják Pelikánnak!
Az ördög a részletekben rejlik, itt tényleg mindennek klappolnia kell – mondta 3,4 millió honfitársunk istenkirálya a bent ragadt brüsszeli pénzeinkről pár nappal azelőtt, hogy Magyar Péter egyes tegnapi híradások szerint már „hazahozta” a 16,4 milliárd eurót, büszkén feszítve Ursula von der Leyen oldalán. Ám gondok vannak a ragozással: valójában hazahozhatná, hazahozhatja, legjobb esetben: haza fogja hozni. Ez az év vége előtt el sem dől, és még nagyobb kérdés, hogy milyen áron teheti meg. Az ördög valóban a részletekben bújik meg: arra leszünk kíváncsiak, mennyibe fáj nekünk a végén ez a valóban imponáló csaknem hatezermilliárd forint.
Ne legyünk az új Kollár Kingák! Nem érdekünk, hogy a magyaroknak minél rosszabbul menjen, arra számítva, ez az ellenzék malmára hajtja a vizet. Ez a hazánk, itt élünk, szavazunk (igaz, akasztott ember házában ne beszélj kötélről!), fizetjük az adót, itt járnak iskolába a gyerekeink, itt fekszenek a kórházban a betegeink. Mi is a jól működő Magyarországban vagyunk érdekeltek, ezt pedig az uniós források – amelyek szerződés szerint járnak nekünk, nem kegyként kellene osztogatni azokat – nagyban képesek elősegíteni. Csak éppen Brüsszel az elmúlt években politikai furkósbotként használta a pénzeket (Katarina Barley európai parlamenti alelnök: „Orbánt ki kell éheztetni”), mivel az Orbán-kormány ragaszkodott saját érdekeinkhez az EU leplezetlen birodalomépítési törekvéseivel szemben. Az, hogy ez valóban furkósbot volt, tegnap be is igazolódott, amikor Von der Leyen már előre „megállapodást kötött” Magyarral az eurómilliárdokról, miközben az új Országgyűlés épphogy csak megkezdte munkáját, a házelnök is keresi még helyét bársonybevonatú vasalódeszkáján.
Ja, hogy Magyar Pétertől a változások puszta ígérete is megfelel Brüsszelnek? Színháznak ez megteszi, nekik valóban megkönnyíti az életüket (ellentétben a miénkkel), hogy Orbán Viktor helyett egy NB II-es miniszteri exházastárssal támadt dolguk. De percig ne gondoljuk, hogy Brüsszel – vagy bármely más külső hatalom – a mi jólétünkben őszintén érdekelt vagy valaha az volt. Hogy ide bárki is nevetve euró-tízmilliárdokat akarna pumpálni csak azért, hogy jól érezzük magunkat. A – nehéz nem észrevenni – német trojkával az élén a tagállamok rovására birodalmat építő Brüsszel engedelmes tagállamokban érdekelt, amelyek a lelküket eladják egy tál lencséért. Hiszen kapunk most (legalábbis állítólag, vagy ha nem, hát kisnyúl) 16,4 milliárd eurót – várjuk az első tiszás betelefonálót, aki kiszámolta, hány guriga vécépapírt lehet ebből venni a kórházakba –, miközben Németország például 4470 milliárd eurót termel meg évente (és profitban elég sokat ki is visz tőlünk.) Ezek az arányok.
Magyar Péter tegnap megerősítette hazánk Európai Ügyészséghez való csatlakozását. Mármost ez a román – a volt férje után magyar nevű – Laura Kövesi által vezetett intézmény jó eséllyel trójai faló, amelynek a 3,4 millió honfitársunk is csak addig örül, amíg „a Zorbán” viselt dolgait kurkássza, nem pedig a 2026 utáni dolgainkban matat – birodalmi szempontjai szerint. Magyar továbbá addig hímezett-hámozott az EU most életbe lépő migrációs paktumával kapcsolatban, amíg ki nem derült – noha több ország is ellenezte, nem csak „a Zorbán” –, hogy lényegében tetszik neki. Mi lesz továbbá a nyugdíjakkal, az adókulcsokkal, Ukrajnával? – Tudja, Magyar elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit! – mondta Von der Leyen a kormányfőnek. Jaj, dehogy, ezt A tanú című filmben mondják Pelikánnak! Csak összezavarja már az egyszerű kisembert a kezdődő meleg meg a mai BL-döntő.
Szőcs László – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
