Napi jegyzet – Tavaly januárban írtam egy cikket arról, hogy a keleti nyitás jegyében hogyan barátkozott Orbán Viktor az arab országokkal, és miként méltatta az iszlámot a nyilvánosság előtt. Az országgyűlési választás kampányában ugyanis a kormányoldal bevándorláspártisággal vádolta az ellenzékét, és a propagandasajtó képes volt a legelképesztőbb karaktergyilkos hazugságokkal előállni az ellenzéki politikusokat támadva. A legtöbbet talán Vona Gábor kapta, akinek pártja korábban szintén a keleti nyitást szorgalmazta (pontosabban, a Jobbik beszélt először keleti nyitásról), és vitathatatlan, hogy jó kapcsolatokat ápolt – többek között – a török politikával is.
Vona Gábor és jobbikos politikustársai több alkalommal tettek látogatást Törökországban, ezeken az utakon pedig török politikusokkal, diplomatákkal és értelmiségiekkel találkoztak. Az egyik ilyen út alkalmával Vona Gábor egy török egyetemen tartott előadást, ahol törökül köszöntötte a résztvevőket. Erről akkor felvétel készült, és később ezt vette elő a kormánymédia azzal, hogy „Allah mellett tett hitet Vona Gábor”. Ez persze hazugság, az akkori pártelnök valójában azt mondta: „Mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Istentől.”
Az igazság és a tényleges miértek nem érdekelték a kormányoldalt, csak az, hogy a legerősebb ellenzéki párt vezetőjére rásüssék a bevándorláspártiság bélyegét.
Plakátokon és szórólapokon Vonát turbánnal ábrázolták („Orbán vagy turbán?”), iszlamistaként hivatkoztak rá, azzal támadták, hogy szélsőséges iszlamistákkal barátkozott, illetve azoknak a kézjelét használta. Megbízott kormánypári aktivisták zavarták meg országjárását, müezzin hangjának lejátszásával szakították félbe fórumait és sajtótájékoztatóit. Felsorolni is nehéz hányféleképpen próbálták Vona Gábort ellehetetleníteni és megsemmisíteni, mint politikust.
Sajnos a tavaly áprilisi eredmények alapján úgy tűnik, hogy főleg vidéken, ahol szűkebb lehetőségek vannak a hiteles forrásból való tájékozódásra, a kormánypárti propagandagyár hazugságai gyökeret vertek. Hiába nyert meg számtalan pert a kormánymédia ellen Vona Gábor, jó részükért csak a választás után kapott anyagi elégtételt, a politikai károkat azonban már nem lehetett orvosolni, és nyilván ez is volt a célja a Fidesznek.
Noha Orbán Viktor cselekedetei és szavai is bőven muníciót szolgáltathattak volna arra, hogy leleplezésre kerüljön a kormányfő kettős beszéde, az ilyen próbálkozásokat túlharsogta a fideszes propagandagyár. Ráadásul addigra Orbán Viktort bevándorlásellenes fenegyerekként tartották számon az egész Európai Unióban.
Ugyan mit számított már, ki emlékezett arra a fideszes szavazók közül a 2018-as választási kampányban, hogy Orbán Viktor 2015-ben, a migrációs válság kezdete előtt az Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlésén Budapesten még méltatta az iszlám embereket, és egy magas civilizáció képviselőiként üdvözölte őket.
„Önök egy másik civilizációból, egy másik kultúrából érkeznek, és nem mindegy, hogy egy más kultúrából érkező üzletember delegációt, befektetőt, vagy csak idelátogató családot hogyan fogadnak. Én szeretném Önöket megnyugtatni és biztosítani afelől, hogy itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is tisztelettel fogadják”
– hízelgett a magyar kormányfő az arab befektetőknek. De azt is kifejtette: a magyarok sosem felejtik el, hogy keletről származnak, „ezért mi jól érezzük magunkat keleten, és jól érezzük magunkat keletről jött emberek társaságában, könnyen építünk ki lelki barátságokat”, továbbá „értjük azt a világot, és értjük az onnan jött embereket”.
Négy év telt el a beszéd óta, közben beköszöntött a migrációs válság, amit a saját javára használt fel a kormány, és kampányról kampányra azzal nyomasztotta a magyar választókat, hogy keletről érkező bevándorlóhordák tartanak az ország felé.
Szó sincs róla, hogy a migráció ne lett volna valós probléma 2015-ben és 2016-ban, amire válaszolni kellett. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a migráció kérdése ne lenne továbbra is probléma Európa számára, a klímaváltozás (amit éppen a magyar kormány próbál elbagatellizálni) idővel népvándorlásszerű jelenségeket is okozhat.
De hamis látszatkeltés az, ahogy a kormánypártok egy állandó, közvetlen vészhelyzetet kreáltak a migrációból, amitől csak ők tudják megvédeni az országot, és rajtuk kívül mindenki más kinyitná a kaput a bevándorlók előtt.
Jelenleg keletről azért nem fenyegeti migrációs nyomás Európai határait, mert 2016. március 18-án az EU és Törökország között megszületett a menekültszerződés. Erről is legendákat szőtt a magyar kormány, felnagyítva a saját, közvetettnek mondható érdemeit, miközben az egyik legmeghatározóbb szerepet az akkori osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz balkáni manőverei játszották az uniós menekültpolitika alakításában/alakulásában.
Az egyezmény azóta Recep Tayyip Erdoğan török államfő legerősebb hivatkozási alapja a nemzetközi politikában, elvégre az ő országa tartja távol a menekültek millióit Európától, amiért persze utóbbi bőségesen megfizeti. Bármit is gondoljunk Törökország belpolitikai viszonyairól, illetve külpolitikájáról, semmi sem indokolja azt, hogy a túlmozgásos magyar miniszterelnök kényszeresen tegyen kedvére a török államfőnek.
Nem Orbán Viktor (akinek nem mellékesen a pártja még mindig fel van függesztve az Európai Néppártban) képez hidat az Európai Unió és Törökország között.
Attól, hogy a magyar miniszterelnök elsőként igyekszik kezet rázni Erdoğannal, hogy lélegzet-visszafojtva, csendben félreállva hagyja a török államfőt és nejét imádkozni az együtt felavatott budapesti Gül Baba türbéjében, hogy a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján kínosan a magyarokban lévő kipcsak vérről zagyvál, valamint lehetőséget biztosít Erdoğan lobbiszervezetének török iskolát nyitni a fővárosban, még egyáltalán nem lesz Orbán Viktorból az Európai Unió végvárvédő Hunyadi Jánosa, sem Brüsszel és Ankara kiegyezéspárti prókátora.
Azt is tegyük hozzá, hogy negyedennyi gesztusért már a bevándorláspártiak poklába küldte volna el a fideszes propagandasajtó bármelyik ellenzéki politikust.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
