Az év két legnagyobb – és egyben legfontosabb – nemzetpolitikai eseménye a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet. Az előbbire a mai nap folyamán, azaz november 15-én, 9 órai kezdettel került sor immár 8. alkalommal Budapesten a Várkert Bazárban, ahová a világ magyar közösségeinek több mint száz képviselője érkezett. Az ülést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vezette.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a világ magyarsága legitim képviselőinek ülésén történelmi visszatekintést tett a magyar diaszpórát illetően.
– hangsúlyozta. Magyar innovációként említette a Kőrösi Csoma Sándor-, a Mikes- és a Julianus-programot, valamint a Nemzeti regisztert.
Különösen fontos tényként említette meg, hogy meghaladták az egymillió új magyar állampolgárt, amiben benne foglaltatnak a diaszpórában való kedvezményes honosítások, valamint állampolgárság-megállapítások. Kormányprogramjukban már 2010-ben megfogalmazták, hogy az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan, és a diaszpóra magyarsága eddig is részt vehetett a magyar országgyűlési választásokon, de most már az európai uniós választásokon is.
Köszönetet mondott a magyar kormány nevében a világ magyarságának, hogy kiállnak a kárpátaljai magyarok mellett ebben a nehéz helyzetben. Megköszönte a nemzethűségü(nk)et, annak a tudatosításával, hogy minden nemzetrész – úgy a diaszpóra magyarsága is – felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az elmúlt egy év történéseit foglalta össze. A magyarországi parlamenti választások kapcsán elmondta, hogy azért is fontosak (a mindenkori kormány megalakulásán kívül), mert
Közös sikerként és rendkívül eredményes választásként könyveli el a 2018-as országgyűlési választást – függetlenül a siker pártpolitikai színezetétől –, ugyanis garantálja az elkövetkezendő négy évre Magyarország belpolitikai stabilitását.
1. 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé – ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni,
2. Magyarország tartozzon az öt legversenyképesebb ország közé
3. A népesedési, demográfiai hanyatlás megállítása
4. A Kárpát-medence újraépítése, újjászervezése
5. Magyarország energiafüggetlenségének megvalósítása
6. Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítése
Orbán Viktor arra is kitért, hogy melyek azok a célok, amiket 2022-ig meg szeretnének valósítani. Négy fontos célt fogalmazott meg: a hazaszeretet és hazafiság kultúrájának általánossá tétele, valamint az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítása, a magyar gazdaság versenyképességének jelentős feljavítása, új demográfiai eszközök elindítása és egy önálló magyar hadsereg felépítése.
Magyarország miniszterelnöke ezenkívül szólt az ukrán helyzetről, a transzatlanti kapcsolatokról, a világgazdaság átalakulásáról és az európai parlamenti választásokról.
Az EP-választásokkal kapcsolatban elmondta, arra számít, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. A változás várható irányával kapcsolatban elmondta, hogy egy jobboldalibb, keresztényibb, nemzetibb megalapozású polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.
A miniszterelnök rámutatott: az elmúlt években sikerült olyan viszonyt kialakítani a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénokkal és a szerbekkel, amelynek az alapja a bizalom, és amelyben mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés. „Magyarország készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön.”
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
