Izraelben 2017-ben, majd 2019-ben közéleti személyek petíciót nyújtottak az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz (ILB) kérvén azt, hogy akadályozza meg a „háborús bűnök elkövetésében érintett, az emberi jogokat a nagyvilág bármely országában durván megsértő, fajvédő vagy antiszemita politikát támogató” külföldi politikai politikusok látogatását a Jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékközpontban. Az ILB 2020. július 19-én azonban úgy határozott, hogy a látogatásokkal kapcsolatos politikáról csak az izraeli kormánynak és a parlamentnek van joga dönteni – írja az izraeli news.co.il, a portal.takdin.co.il hírportál és a Háárec című újság honlapja.
Izraelben 66 köztiszteletben álló politikai és társadalmi személy már 2017-ben, majd 2019-ben együttes kérvényt nyújtott be az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz kérvén azt, hogy döntésével akadályozza meg az Izraelbe hivatalos látogatásra érkező, „háborús bűnök elkövetésében érintett, az emberi jogokat a nagyvilág bármely országában durván megsértő, fajvédő vagy antiszemita politikát támogató” idegen politikai vezetők hivatalos látogatását a Jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékközpontban.
Az Izraeli Legfelsőbb Bíróságnak benyújtott petíció név szerint is fölsorolja azokat a külföldi vezető politikusokat, akiknek látogatását aggályosnak tartják a Jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékközpontban. A feketelista név szerint is említi Matteo Salvini korábbi olasz belügyminisztert, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Jair Bolsonaro brazil elnököt és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököt. Név szerint nem említve, de a petíció aláírói követelték még Mianmar (Burma), Dél-Szudán, Kenya és Srí Lanka (az egykori Ceylon) politikai vezetőinek kitiltását a Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeumból, mert ottani látogatásukkal „beszennyezik a Jád Vásém nevét, s megsértik az izraeli közéletet, a holokausztot túlélőket és a diaszpórában élő zsidó közösségeket.”
Az MTI annak idején arról sem számolt be, hogy Beni Ganz, jelenlegi „csereminiszterelnök” a legutóbbi izraeli választási kampány során, 2019. november 5-én, Binjámin Netanjáhut bírálva kijelentette: „Ügyelnünk kell arra, hogy ne legitimáljuk a rasszista kormányokat, rendszereket.(…) A mi népünk erkölcsös, országunk erkölcsös, s ezért ilyetén kell viselkednünk idehaza is egymással szemben, valamint a külkapcsolataink terén is.”
Beni Ganz fentebb idézett szavait Izraelben és külföldön egyaránt megértették, ám a hírt közlő Háárec című izraeli napilap a félreértések elkerülése végett magyarázatként leírja:
Szavaival Ganz bírálta Binjámin Netanjáhu politikai vonalvezetését, mert a miniszterelnök Izraelben és külföldön találkozott szélsőséges, sőt rasszista nézeteikről ismert politikai vezetőkkel, köztük Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével, Jair Bolsonaro brazil elnökkel és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnökkel.
A külföldi vezető politikusok izraeli látogatását lebonyolító Izraeli Külügyminisztérium korábban azt válaszolta a petíciót aláíróknak: „Ezek a látogatások (mármint a Jád Vásémben – H. J.) komoly pedagógiai értékkel bírnak, s a megtiltásuk árthatna Izrael külkapcsolatainak”.
Fellégezhetünk, mert az Izraeli Legfelsőbb Bíróság Ná’ám Solberg, Joszéf Elron és és Alex Stein alkotta bírói tanácsa 2020. július 19-én elutasította a Jád Vásémben történő, „a megalázó látogatások” megakadályozását kérő petíciót. A bírósági határozat leszögezi: az izraeli kormány és parlament jogosult arra, hogy döntsön a Jád Vásémben tett látogatásokkal kapcsolatos politikáról.
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
