Menekülőutakat nyitnak a Pilisben, Pilismarót, Dunabodány, Tahi és Leányfalu védekezéséhez még várnak önkénteseket, Kisorosziban viszont van rutin. A kormányfő szerda reggel rendkívüli tájékoztatót tartott az árvízi helyzetről.
4392 ember védekezik a gátakon – jelentette be szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, aki arról is számot adott, a mostani védekezés legnehezebb szakaszába értünk, ez jövő hét csütörtökig tart.
A kormányfő megerősítette, megnyitották a szükségtározót a Lajtán, amely azt hivatott segíteni, hogy alacsonyabb szinten tetőzzön, illetve lassabban emelkedjen a Duna vízszintje Magyarországon.
Közölte még, csütörtökön Mosonmagyaróvárnál tetőzni is fog a folyó, a munkában bő 1600 katona is részt vesz, de létszámuk naponta 4000 fővel tud emelkedni, amennyiben erre szükség van.
Kritikus helyszínként említette a Dunakanyar jobb partján fekvő Pilismarót települést, ahová még le kell tenni gyorsan 35 ezer homokzsákot, ott 500 ember dolgozik, 70 százalékos a gát készültsége. Viszont a településen áthaladó 11-es utat – mint mondta – részben nem lehet megvédeni, ezért „menekülőutakat” fognak nyitni a Pilisben.
További problematikus helyszínként említette a Margitszigetet, ahol a sakkolimpiára érkezett sportolók laknak – részben -, az ő számukra a belügy biztosítja a ki- és bejutást az Árpád híd felé.
Budapesten a Batthyány téren a 2-es metró bírja a nyomást, és bár a szivárgást nem tudják megakadályozni, szivattyúzással és a víz terelésével kezelni tudják a helyzetet, amennyiben baj lesz, a metrót leállítják. Az ide befutó HÉV már nem is megy el a Batthyányi térig, a Margit hídnál leszállítják az utasokat – tapasztalta szerda reggel az Infostart.
Visszatérve a Dunakanyarba Orbán Viktor elmondta, Dunabogdány, Tahitótfalu és Leányfalu még kritikus védekezési helyszín, 50 százalékos a védmű, itt szükség is van még önkéntesekre.
A Duna túlpartján Vácnál szükség lehet pénteken a 2-es főút részleges lezárására.
Kismaroson – Pilismaróthoz hasonlóan – sokan laknak az ártérbe, ez Orbán Viktor szerint „egy külön beszélgetést megér” majd, hogy ki és mikor adott engedélyt házak építésére.
Kisorosziban – a Szentendrei-sziget északi csúcsánál – szerinte „a legképzettebb szakemberek” végzik a védekezést, „meg tudják csinálni, amit ilyenkor kell”.
Közölte még, 2013-ban Magyarország árvízvédelmi rendszereit megerősítették 435 milliárd forintból, ebből a dunai helyszínekre 150 milliárd forint jutott.
Figyelmeztetett, az önbizalomnak nem kell átcsapnia nagyképűségbe, bár a feladat világos, „meg fogjuk tudni csinálni”.
Kérdésre válaszolva elmondta még, heti hét napos munkarendben, napi 14 órát dolgozik. „Jó munka ez, nem mondom, hogy ragaszkodom hozzá, de szívesen csinálom.” A fővárossal való együttműködés a védekezés mentén jó, felidézte, hogy Tarlós István főpolgármestersége idején vette kezébe Budapest maga az árvízi védekezést, és amíg a felek ebben egyetértenek, így is marad.
Láng István vízügyi főigazgató a tájékoztatón elmondta, éjjel 1 és 4 óra között nyitották meg a lajtai vésztározót, a vízállásban ennek már látható eredménye van. Arra a kérdésre is válaszolt, hogy nem kezdődött-e túl későn a védekezés: 6 nappal ezelőtt a Borisz ciklon hatásaként a Rábára és a Murára koncentráltak, „betliztünk”, fogalmazott, de mint mondta, a klímaváltozás hatására keletkezett ciklonok mozgását és hatását nehéz jósolni. Ugyanakkor megoldották azt a feladatot, hogy a két árhullámból most már egy van, a második „utolérte” az elsőt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
