Tíz éve lépett hivatalba másodszor miniszterelnökként Orbán Viktor, ennek kapcsán terjedelmes interjút adott pénteken a Kossuth rádióban. A kormányfő elmondta, hatalmas harc kezdődött 1990-ben, de 2010-ben lezárták azt.
Péntek reggel ismét a Kossuth rádió vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő – aki éppen pénteken 10 éve, hogy másodszor is hivatalba lépett – elmondta, összeszámolni is nehéz, mennyi kormányzati év van mögötte.
„1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani Magyarországot. A kommunistákat lenyomtuk, a szovjeteket kiszorítottuk, elrendeztük, amit kellett, a magyarok kezükbe vették az ország jövőjét, de sajnos nem zárult le a folyamat az első antikommunista kormányfővel, Antall Józseffel, hanem hosszú harc kezdődött” – idézte fel a kormányfő.
Szerinte a rendszerváltozás után
hol a múlt, hol a jövő nyert választást,
2010-ben viszont az volt az elképzelés, hogy „a jövőnek kell nyernie”, ebben Schmitt Pálnak államfőként elévülhetetlen érdemei vannak, illetve az akkori nemzeti konzultációnak.
A 2010-es munka azonban elsősorban válságkezelő tevékenység volt, erre kaptak kétharmados felhatalmazást.
„Amikor beütött a baj, azok is ránk szavaztak, akik nem kedvelnek minket különösebben”
– fejtegette.
Nem akart úgy válságot kezelni, ahogy a szocialisták kezelték, hogy „minden bőrt lehúznak a családokról”, de Matolcsy György „lebillentette a koronát” a liberális közgazdászok fejéről.
Volt egy „magasabb rendű célja” is: világ életében úgy nevelték, hogy „ő egy nagy nemzet gyermeke”, ezt pedig meg kell mutatni.
A rendkívüli jogrend helyett járványügyi készültség lép életbe heteken belül Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a rendkívüli jogrend a legjobb döntés volt az elmúlt években.
„A legfontosabb az idő. Minden döntést a lehető legjobb pillanatban kell meghozni”
– érvelt a kormányfő, aki szerint belül maradtak az alkotmány keretein azzal, hogy rendeletekkel alkothat a kormány törvényt, a parlament megkerülésével, „ilyenkor akár órák is számítanak”.
Júniustól azonban már nem alkothat a kormány olyan rendeletet, amely helyett törvényt kell alkotni.
„Azt mondják a professzorok és a tanácsadók, hogy ősszel visszatérhet egy járványhullám, az pedig nem érhet minket úgy, ahogy az első ért. Ezt hívjuk járványügyi készültségnek” – folytatta.
Szerinte Magyarország sikeresebben védekezett a nyugatnál, mégpedig azért, mert minden intézkedést korábban hozott meg, mint Nyugat-Európa.
Fel kell szerinte készülni arra is, hogy egyes helyeken most is felszaporodhatnak a fertőzöttek, ezért arra utasította az operatív törzset, hogy jöjjön létre egy
bevetési egység
ennek kivédésére.
Megerősítette azt is, bővítik az országos tisztifőorvos jogköreit.
Orbán Viktor kijelentette, a magyar emberek ezekben a hónapokban összefogtak, nagyon fegyelmezettek is, és nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy Magyarországnak nagyon kiváló szakemberei vannak az egészségügyben.
Bejelentette, hamarosan indul a nemzeti konzultáció, amely „egyetértési pontok” létrehozására ad lehetőséget: péntek délután indul, témája a koronavírus, a járvány kezelése és a gazdaság újraindítása és a „második Soros-terv”.
Az uniós kárenyhítő csomagról is elmondta a véleményét: „azt találták ki, hogy 700 milliárd euró közös hitelt vesz fel az unió harminc évre, de ilyenkor
a magyar ember fejében kigyullad a piros lámpa,
hisz a visszafizetésre is közös garanciát vállalna”. Nem utasítja el ezt azonnal, hanem azt javasolja, hogy ezt alaposan tanulmányozzák át, annál is inkább, mert a javaslatnak része egy bizonyos pénzosztás is, igaz, „abszurd és perverz” módon.
Orbán Viktor úgy látja, a magyar gazdaság válságkezelése a 2010-es mintát követi, ami egyszer már bevált.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
